0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 16.

A talaj egészsége a gazdaság alapja

A Balogh-Farm Tépe Kft. családi gazdaság 1993-ban mindössze 10 hektáron kezdte meg működését, és mára már közel 900 hektáron gazdálkodik, és szintén részt vesz a nemrégiben elstartolt TEREP agrárszakképzési innovációs programban.

A vállalkozás fejlődése során nemcsak a gépparkjukat korszerűsítették, hanem a termesztéstechnológiájukat is folyamatosan alakították. A precíziós gazdálkodás, a forgatás nélküli talajművelés és a vízmegőrzés meghatározó elemei a mindennapi munkájuknak. Balogh Zsófiával a technológiai váltás tapasztalatairól, az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodásról és a fiatalok szakmai képzéséről beszélgettünk.

-A Balogh-Farm Tépe Kft. a TEREP agrárszakképzési innovációs programban is oktatási helyszínként vesz részt. Miért tartják fontosnak a fiatalok fogadását?

– Feladatunknak érezzük, hogy a fiatal generáció tagjait is bevezessük a gyakorlati világba. Számukra ez kiváló lehetőség arra, hogy a tanulmányaik mellett a szakma gyakorlati oldalába is betekintést nyerjenek. Fontosnak tartjuk a tudás átadását, a tapasztalatok megosztását és az együttműködést. Szeretnénk megmutatni a fiataloknak a korszerű növénytermesztés mindennapjait és szépségét, hogy a nálunk szerzett élményekből és ismeretekből is építkezhessenek a későbbiekben.

-A gazdaság 1993-ban 10 hektáron indult, mára pedig közel 900 hektáron termelnek. Melyek voltak a fejlődés legfontosabb állomásai?

Kezdetben használt gépeket vásároltunk, majd folyamatosan arra törekedtünk, hogy fejlesszük a gépparkunkat, és ezzel együtt a technológiánkat is. Mindig nyitottak voltunk az új megoldásokra. A gazdaságot működtető kft. 2001-ben alakult, a precíziós gazdálkodással és a forgatás nélküli talajműveléssel pedig már 2010 körül elkezdtünk foglalkozni. Már több mint másfél évtizede ezen az úton járunk, mert egyre nagyobb hangsúlyt szerettünk volna fektetni a fenntarthatóságra és a vízmegőrzésre.

(Fotó: MMG Archív)

-Milyen digitális és műszaki megoldásokat alkalmaznak a mindennapi növénytermesztésben, és milyen előnyöket tapasztalnak?

– Rengeteg adatot gyűjtünk, a korszerű gépek is sok információval szolgálnak, ezek pedig segítik a döntéseinket. A talajaink meglehetősen heterogének, ezért fontosnak tartottuk, hogy a precíziós gazdálkodás eszközeivel pontosabban tudjuk meghatározni a szükséges beavatkozásokat. Így optimalizálhatjuk a kijuttatott inputanyagok mennyiségét, költséghatékonyabban termelhetünk, és a környezeti terhelést is mérsékelhetjük. A technológia a munkaszervezést is javította, emellett tapasztalataink szerint a talajegészség és a vízgazdálkodás javításához, valamint a kibocsátások csökkentéséhez is hozzájárul.

-A térségben egyre nagyobb kihívást jelent a csapadék hektikus eloszlása és a nyári hőség. Hogyan alkalmazkodnak az időjárási szélsőségekhez?

(Fotó: MMG Archív)

– A hagyományos, forgatásra épülő talajművelés helyett áttértünk a forgatás nélküli művelésre. Ezzel csökkenteni tudtuk a talaj bolygatását, a menetszámot és a vízveszteséget is. Több munkaműveletet összevontunk, így kevesebbszer járunk a területeken, és a talajfelszín kisebb bolygatásával a párolgás is mérsékelhető. Emellett korszerű öntözési beruházásba kezdtünk, szántóföldi center-pivot rendszereket telepítettünk, amelyekkel hatékonyabban tudjuk kijuttatni az öntözővizet.

A vetésszerkezetünk is jelentősen átalakult. Korábban a kukorica volt a legnagyobb területen termesztett növényünk, ennek arányát azonban erősen visszavettük, és előtérbe kerültek az őszi vetésű kultúrák. Nőtt az igényünk az aszályt jobban tűrő növények iránt, és alternatív kultúrákkal is kísérletezünk, például mákot is vetettünk.

-Hogyan veszik figyelembe a táblák eltérő adottságait a tápanyag-utánpótlás és a vetés során?

– A táblákat menedzsmentzónákra osztjuk, amelyek kialakításakor több szempontot is figyelembe veszünk. Vizsgáljuk a domborzati viszonyokat, az előző évek hozamtérképeit, a műholdfelvételeket és a talajvizsgálati eredményeket. Ezek alapján készítjük el az előírástérképeket, amelyek segítségével differenciálni tudjuk a tápanyag-kijuttatást és vetéskor a tőszámot is. Arra törekszünk, hogy minden inputanyagot a talaj és a növény tényleges igényeihez igazítsunk. Így nemcsak a költségeinket optimalizálhatjuk, hanem a termőhelyi különbségeket is jobban figyelembe vehetjük.

-Mely eredményekre a legbüszkébbek, és mi a gazdaság legfontosabb feladata a következő években?

– Nem feltétlenül egy-egy fejlesztésre vagyunk a legbüszkébbek, hanem arra, amit a technológiai és szemléletbeli változtatásokkal elértünk. Törekedtünk a talajaink állapotának javítására, és úgy látjuk, hogy ezen a téren jelentős előrelépést sikerült elérnünk. A következő évek legfontosabb feladata, hogy ezt a javulást tovább erősítsük, és a fenntarthatóság mindhárom pillérét szem előtt tartsuk, különösen a környezeti szempontokat.

Forrás: Baklanov Szandra