A kertészetet 1980-ban alapította az Imre házaspár, a tejipari főállásuk mellett először paprikát termesztettek a 360 négyzetméteres kis fóliasátorban. A rendszerváltás környékén lett Imre György főállású mezőgazdasági kistermelő, akkorra már több fóliasátorban dolgoztak, a paprikáról pedig hamarosan kígyóuborkára váltottak. A nagybánhegyesi termelő 1994-ben már mezőgazdasági vállalkozóként tovább bővítette a kertészetet, a jelenlegi fél hektárból 4000 négyzetméter az üveggel és 1000 négyzetméter a fóliával borított felület. A technológia mindkettőben ugyanaz, a fóliaházban azonban lámpák is vannak, mert ott korábban palántákat neveltek.
Csak kígyóuborka
Régen egy ismerőse javasolta Imre Györgynek, hogy mindig olyan kultúrát érdemes választani, amelyet kevesen termesztenek. A kígyóuborka ilyen, a fő hajtatott zöldségfélék közül ebből van a legkevesebb. Előnye, hogy gyorsan termőre fordul, így ültetés után ez a kultúra termeli vissza a leghamarabb a költségeket. Termesztésének azonban kockázata is van bőven, ha nem megfelelően figyelnek rá, egy-két nap alatt tönkremehet az állomány. A peronoszpóra, a lisztharmat gyorsan és nagy károkat tud okozni.
Lányuk, Nikolett közgazdásznak tanul, de amikor tud, besegít a zöldmunkákba, a kereskedelmi szervezésbe és a számlázásba, amíg a főállásban ügyvéd Norbert fiuk a szerződések és a cég jogi ügyeinek a felelőse. A családtagok mellett jelenleg két alkalmazott dolgozik a kertészetben.
Szereti a meleget
Az üvegházi kultúrák közül a kígyóuborka hőmérsékleti igénye a legmagasabb, és az attól való eltérésre is igen érzékeny. Azonnal meglátszik a növényeken, ha például az optimális 21-ről 17 °C-ra csökken a hőmérséklet, magyarázta Norbert. A holland szakemberek szerint 15 °C alatt az uborka maradandó károsodást szenved, akár már három óra alatt, tette hozzá Imre György.
Nyáron párásítással hűtenek és festéssel árnyékolják az üvegházat, így a külső hőmérséklethez képest 5 °C-kal alacsonyabbat tudnak tartani a berendezésben. A művelőút fölé még fátyolfóliát is kihúznak, a szélső növényeken ugyanis könnyebben megjelennek a napégés tünetei, mint az állomány belsejében, ahol a növények árnyékolják egymást és kedvezőbb mikroklímát tartanak. A kedvezőtlen szélhatás csökkentésére a művelőút melletti növények két csöpögtetőtesten keresztül kapják a vizet, tápoldatot. Más kultúráktól eltérően a kígyóuborkára akár már augusztusban fűteni kell, és egészen júniusig szükség lehet az alkalmankénti melegítésre.
A korábbi talajos termesztésről 1998-ban kényszerből tértek át a kőzetgyapotos hajtatásra. A talaj ugyanis már annyira fertőzött volt, hogy a metil-bromidos fertőtlenítés után egy hónappal újra felütötte a fejét a fonálféreg. Akkor még csak mintegy 20 hektáron termesztettek kőzetgyapoton hazánkban a mostani több száz hektár helyett. A talaj elhagyása akkora anyagi ráfordítás volt, mint a mostani termálkút-beruházás.
Kevés fajta
A termés több mint 80 százalékát áruházláncnak (Auchan) szállítják, és azt darabosan értékesítik. Ezért tavasszal (Grafito RZ) és ősszel (Climont RZ) is generatív fajtákat ültetnek, mert ezek nemcsak a főszáron nevelnek 30 dekás uborkákat, hanem a későbbi oldalhajtásokon is. Sok fajta az oldalhajtásokon hosszabb, nagyobb terméseket hoz, ez azonban a darabáras eladásnál hátrány. Mindkét fajtába beépítették a lisztharmat-rezisztenciát, de az az ősziben erősebb, és az a vírusok közül is többre ellenálló.
A tavaszi idény növényeit december végén, a két ünnep között ültetik, és június végén teremnek le, a júliusi palántázásból pedig november közepéig tartják termesztésben az állományt.
Ezzel két héttel meghosszabbítható a szedési idő, és a többlettermés nemcsak a palánták költségét fedezi, de hasznot is termel. Az utolsó szedések idején a magok már el vannak vetve, de nem a kertészetben foglalják a helyet, mondta Imre György.
A kőzetgyapot táblákra ültetett növényeket tekeréskor kacsozzák is és az első terméseket ritkítják, hogy jól megerősödjön a lomb. Amíg a főágat terhelik, addig nem hoz oldalhajtást a tő. Az őszi időszakban vetéstől számítva mintegy 40 nap alatt éri el a 2 méteres magasságot, akkor visszacsípik, és megkezdődik az oldalhajtások képződése.
Ősszel nehezebb
A tavaszi kultúránál kizárólag biológiai növényvédelmet alkalmaznak. Az őszit nehezebb megvédeni, ezért fontos, hogy arra az időszakra minél ellenállóbb fajtát válasszanak. Ősszel a növényházak környékét rendszeresen permetezik, hogy a kórokozókat és kártevőket gyérítsék, és minél kisebb eséllyel jussanak be a berendezésbe. A házban pedig olyan növényi kivonatokat alkalmaznak, melyek nem befolyásolják a szedést, nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idejük.
Ha mégis fellépne, akkor azonban az egész állományt kezelni kellene, nem elegendő a foltkezelés, mondta a szakember. A liszteskék ellen a betelepített Macrolophus ragadozó poloskák állománya sikerrel veszi fel a harcot. Emellett a sárga ragadós lapok is segítenek gyéríteni a rovarkártevőket, melyek vírusvektorok is, így különösen fontos, hogy távol maradjanak a növényektől.
Folyamatosan figyelik az állományt, és a vírusgyanús növényeket azonnal eltávolítják, hogy elejét vegyék a további fertőzésnek. A fény intenzitásához igazított, számítógép vezérlésű klímaszabályozás, szellőztetés, tápoldatozás a növények védelmében is nagy előny.
Naponta szedés
A tavaszi állományban a vetéstől számított hetvenedik napra kezdődik a szedés. A második kultúra még gyorsabb, már negyven nap után leszedhető az első uborka a tőről. Naponta szednek, alulról haladnak felfelé a tövön a kötési sorrendben, de előfordul, hogy nem a legalsó termés a legnagyobb, hanem a kettővel fölötte levő.
A négyzetméterenként ültetett 1,75 tőről tavasszal 30, az őszi kultúráról átlagosan 20 kilogrammot szednek.
Itthon nem népszerű
Az Imre Kertészet 11 éve szállít az Auchannak. Az áruház szorgalmazta, hogy próbálkozzanak miniuborka hajtatásával is, hogy kiválthassák a fürtös uborkát, mert azon sok a konyhai feldolgozási veszteség. Ráadásul a mini kígyóuborkát ajánlhatták volna az epeproblémákkal küzdőknek is, mert az nem puffaszt, nem okoz görcsöket. Kis területen állították be a kísérletet, mindössze 600 tövet ültettek. Az áruházlánc üzleteiben sajnos a kereslet nem volt kiegyenlített, így nem lehetett tervezni vele. A szabadpiacon pedig szinte eladhatatlan volt a termés, a nagybani piacról csak a szlovákok vitték el, ha átjöttek hozzánk. A koktélparadicsommal ellentétben pedig a miniuborka árát nem lehetett annyival növelni, hogy ellensúlyozza a hagyományos típusnál 30 százalékkal kisebb hozamot, indokolta Imre György, hogy miért hagytak fel ennek a típusnak a termesztésével.
Komoly árverseny
Hazánk importra szorul kígyóuborkából, Marokkóból, Spanyolországból nagy mennyiségben érkezik áru, és Horvátországból, Görögországból is vásárolunk.
|
Ami változott Régen a hagyományos kis légterű, 2,8 méter gerincmagasságú fóliában a tavaszi kultúrában négyzetméterenként átlagosan 18 kilogramm termést szedtek. A gerinc 4 méterre emelésével és a szellőzőfelület növelésével már elérték a 26 kilogrammot a fóliákban; a 30 kilogrammot azonban csak a 4,5 méter vápájú, kiegyenlített klímájú üvegház tudja, így a két ültetésből körülbelül 50 kilogrammot szednek. Ráadásul az üvegházban a fóliacserével sem kell küszködni. Egyesek szerint három kultúra ültetésével meglehet a 70 kilogramm, bár ezt a nagybánhegyesi kertész kissé sokallja. Még akkor is, ha a finnek az éjjel-nappali megvilágítással 100-110 kilót szednek négyzetméterenként. Az azzal járó többletköltséget pedig hazánkban biztosan nem fizetnék meg a fogyasztók. |
Nyáron ez nem igazán szerencsés, véli a szakember. Az uborka a szedéstől számított 7-10 napig fólia nélkül is friss marad. Csomagoláskor melegítve ráfeszítik a fóliát az uborkára, emiatt a termés keménynek tűnik, még ha már puha is. Ilyen formában nagyon sokáig eláll, de a minősége jelentősen romolhat.
Az áruházak igyekeznek minél hosszabban magyar árut kínálni, de csak akkor, ha az nem drágább a külföldinél. A kígyóuborka egész évben fogy, de általában április–májusban megugrik a kereslete, mint a többi primőrnek. Az árat a kereslet-kínálat mozgatja. Ha nálunk enyhe a tél, de Spanyolországban valamiért tönkremegy az állomány, akkor jó ára lesz a magyar uborkának és nagy mennyiség kell belőle. Ha hazánkban kemény tél van és emiatt nagy a fűtési költség, de külföldön van bőven uborka, akkor a hazai magasabb önköltség nem érvényesíthető az eladási árban. Az uborka ára tehát jóval kiszámíthatatlanabb például a paradicsoménál.
Idén a koronavírus-járvány legnagyobb vesztese a kígyóuborka.
Az önköltségi ár feléért sem lehetett mennyiséget eladni, mondta a kertészet tulajdonosa.
Míg paradicsomból több száz, uborkából csak 30-40 fajtából választhatnak a kertészek. Imre György szerint az újabb fajtákat megéri figyelni, idén is tesztelnek kettőt-hármat az üvegházban. A fogyasztói igények nem nagyon változtak az utóbbi években. A szabadpiaci értékesítésnél szinte mindegy, mekkora az uborka, mert ott tömegre megy az eladás, de az áruházban darabáras. Az Imre Kertészetből naponta 6000 darab uborkát visznek az áruházláncnak, mert annyi fér a teherautóba. A maradék 15-20 százalékot a nagybani piacon értékesítik. Egy héten hat nap indul az autó a főváros irányába.
Piac van, munkaerő nincs
Részben pályázati forrásból két ütemben építették az üvegházat. Hamarosan beüzemelik a közelmúltban elkészült termálkutat is, 1200 méter mélyről percenként 1000 liter 73 °C-os víz jön fel belőle. Ez nagyban hozzájárul majd a termelési költség csökkentéséhez.
A munkaerőhiány azonban olyan mértékű, hogy kockázatos lenne további bővítést tervezni, mondta a kertész. Szerinte ennek az is az oka, hogy sok családban már a harmadik generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit napi rendszerességgel dolgozni. Pedig az áruházlánc kétszer több uborkát is megvenne tőlük, és az uborka munkacsúcsa nem is hosszú, szezononként mindössze 2-3 hét. Akkor párhuzamosan kell végezni a növényápolást, szedést, amihez megbízható munkaerő kell.
