Back to top

Méhlegelőt létesített székházának tetején a Takarékbank

Mintegy negyven-hatvanezer egyedből álló méhcsaládot költöztetett a Takarékbank a budapesti Infoparkban álló székházának tetejére. A hitelintézet a „Tehetsz méh többet!” nagyszabású kampány keretében ad egy méhlegelővel is ellátott szálláshelyet a vándorméhcsaládnak. A kaptár fogadásánál bemutatták a kampány nagykövetét, Rúzsa Magdi énekesnőt is.

Fotó: Piltner Péter/Takarékbank
A Takarékbank az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel és az Agrármarketing Centrummal stratégia megállapodást kötött augusztusban, amelynek értelmében a három szervezet közösen lép fel a növények beporzásában kulcsszerepet játszó méhek megmentéséért, a méhészeti ágazat támogatásáért és a mézfogyasztás népszerűsítéséért.

Nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis olyan drasztikusan csökken a mézelő méhek állománya, hogy az már veszélyezteti az élelmiszertermelést is.

A „Tehetsz méh többet!” kampány keretében a három alapítószervezet vezetőjének jelenlétében Molnár Gergely (Mézes Gergő) méhész elhelyezett egy különleges bemutatókaptárt a Takarékbank székházának hatodik emeleti teraszán kialakított, hetven négyzetméteres méhlegelőn. A méhsejt alakú ágyásokba olyan virágokat ültettek, amelyeket a méhek kedvelnek.

Fotó: Piltner Péter/Takarékbank
Az eseményen bemutatkozott a kampány nagykövete, Rúzsa Magdi énekesnő is, aki nem először áll ki egy fontos ügy mellett. „Mindannyian felelősek vagyunk a bolygó legfontosabb élőlényévé nyilvánított állataiért. Számomra nem volt kérdés, hogy a kampány mellé állok, hiszen a méz fogyasztásával sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, és a méhek megmentésével pedig közös jövőnkért teszünk”. – hangsúlyozta a „Tehetsz méh többet!” kampány nagykövete.

A három szervezet egyebek között méhcsaládok vásárlásával, mézkészítéssel, a méhek kulcsfontosságú szerepének bemutatásával, edukációs kiadványokkal, a méz gasztronómiai és emberi szervezetre gyakorolt előnyeinek ismertetésével, a gazdák támogatásával kiemelt figyelmet fordít az ágazatra.

Fotó: Piltner Péter/Takarékbank
„A méhészeti ágazat jelenleg mintegy húszezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességeltartó képességéhez. Mindamellett, hogy a magyar méhészet egyike a kiváló minőségű, exportképes terméket előállító ágazatoknak, még rengeteg tartalék van a hatékonyságának növelésében. Ehhez ad komplex segítséget a Takarékbank, amely az agrárium meghatározó finanszírozója hazánkban.” – mondta Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.

Az alapítószervezetek következő közös akciójára a szeptemberi Bábolnai Gazdanapokon kerül sor, ahol edukációs kiadvánnyal, előadásokkal, méhészeti bemutatókkal, gazdákkal és látványkaptárokkal hívják fel a figyelmet a méhek nélkülözhetetlen szerepére.

A Takarékbank székházának tetején egy hónapig lakik a vándorméhcsalád, ezután Bicskére szállítják őket, ott telelnek majd át. Szakszerű ellátásban és felügyeletben részesülnek, valamint egészségi állapotukat is folyamatosan ellenőrzi az Országos Magyar Méhészeti Egyesület.

Forrás: 
Takarékbank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.