Back to top

Méhlegelőt létesített székházának tetején a Takarékbank

Mintegy negyven-hatvanezer egyedből álló méhcsaládot költöztetett a Takarékbank a budapesti Infoparkban álló székházának tetejére. A hitelintézet a „Tehetsz méh többet!” nagyszabású kampány keretében ad egy méhlegelővel is ellátott szálláshelyet a vándorméhcsaládnak. A kaptár fogadásánál bemutatták a kampány nagykövetét, Rúzsa Magdi énekesnőt is.

Fotó: Piltner Péter/Takarékbank
A Takarékbank az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel és az Agrármarketing Centrummal stratégia megállapodást kötött augusztusban, amelynek értelmében a három szervezet közösen lép fel a növények beporzásában kulcsszerepet játszó méhek megmentéséért, a méhészeti ágazat támogatásáért és a mézfogyasztás népszerűsítéséért.

Nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis olyan drasztikusan csökken a mézelő méhek állománya, hogy az már veszélyezteti az élelmiszertermelést is.

A „Tehetsz méh többet!” kampány keretében a három alapítószervezet vezetőjének jelenlétében Molnár Gergely (Mézes Gergő) méhész elhelyezett egy különleges bemutatókaptárt a Takarékbank székházának hatodik emeleti teraszán kialakított, hetven négyzetméteres méhlegelőn. A méhsejt alakú ágyásokba olyan virágokat ültettek, amelyeket a méhek kedvelnek.

Fotó: Piltner Péter/Takarékbank
Az eseményen bemutatkozott a kampány nagykövete, Rúzsa Magdi énekesnő is, aki nem először áll ki egy fontos ügy mellett. „Mindannyian felelősek vagyunk a bolygó legfontosabb élőlényévé nyilvánított állataiért. Számomra nem volt kérdés, hogy a kampány mellé állok, hiszen a méz fogyasztásával sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, és a méhek megmentésével pedig közös jövőnkért teszünk”. – hangsúlyozta a „Tehetsz méh többet!” kampány nagykövete.

A három szervezet egyebek között méhcsaládok vásárlásával, mézkészítéssel, a méhek kulcsfontosságú szerepének bemutatásával, edukációs kiadványokkal, a méz gasztronómiai és emberi szervezetre gyakorolt előnyeinek ismertetésével, a gazdák támogatásával kiemelt figyelmet fordít az ágazatra.

Fotó: Piltner Péter/Takarékbank
„A méhészeti ágazat jelenleg mintegy húszezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességeltartó képességéhez. Mindamellett, hogy a magyar méhészet egyike a kiváló minőségű, exportképes terméket előállító ágazatoknak, még rengeteg tartalék van a hatékonyságának növelésében. Ehhez ad komplex segítséget a Takarékbank, amely az agrárium meghatározó finanszírozója hazánkban.” – mondta Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.

Az alapítószervezetek következő közös akciójára a szeptemberi Bábolnai Gazdanapokon kerül sor, ahol edukációs kiadvánnyal, előadásokkal, méhészeti bemutatókkal, gazdákkal és látványkaptárokkal hívják fel a figyelmet a méhek nélkülözhetetlen szerepére.

A Takarékbank székházának tetején egy hónapig lakik a vándorméhcsalád, ezután Bicskére szállítják őket, ott telelnek majd át. Szakszerű ellátásban és felügyeletben részesülnek, valamint egészségi állapotukat is folyamatosan ellenőrzi az Országos Magyar Méhészeti Egyesület.

Forrás: 
Takarékbank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.