Back to top

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egy eljárásrendet dolgozott ki a külföldi bérvadászok járványvédelmi előírások betartásával történő fogadására, amit az Agrárminisztériumhoz be is nyújtott. Ideig-óráig úgy tűnt, hogy a döntés értelmében gazdasági megközelítésből, valamint figyelembe véve, hogy a külföldi vadászok nem a turizmus által népszerű helyeket látogatják, hanem vidékre utazva minimális emberrel kerülnek kontaktusba, kivételt tesznek a külföldi vendégvadászokkal, ám a héten közölt OMVK-közlemény szerint a kormány végül mégis elutasította kérelmüket.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón egyértelművé tette, hogy a külföldi bérvadászok nem jöhetnek Magyarországra.
A Vadászkamara továbbra is fenntartja a véleményét, miszerint a külföldi bérvadászok fogadása a járvány szempontjából nem jelentett volna komoly kockázatot, különösen abban az esetben, ha erre a Vadászkamara által kidolgozott protokoll alkalmazása mellett kerülhetett volna sor.
Egyes vélemények szerint a döntés óriási csapásként éri a vadgazdálkodást, amelynek következményei egyelőre még beláthatatlanok. Továbbá felmerül a kérdés, hogy ki, mikor és miként fogja a vadászatra jogosultakat kártalanítani.

A vélemények szerint érthetetlen az, hogy a szarvasvadászat, mint nem tömegsportnak tekintető esemény (a külföldi vadászok legfeljebb 3-5 emberrel érintkeznek ittlétük során), tehát minimális a fertőzésveszély esélye, miért nem engedélyezhető tevékenység. Emellett nem utolsó sorban a vadászatra jogosultaknak jelentős anyagi kieséssel kell kalkulálniuk.

Amit csak tetőz az ASP elleni küzdelem, illetve az első vírushullám ideje alatti szintúgy külföldi vendégvadászok beengedésének a tilalma, mikor is őzbakvadászatok alkalmával újfent további jelentős anyagi bevételtől estek el a vadásztársaságok. Kérdés, hogy az ágazat mikor és miként vészeli át ezt a finoman fogalmazva is terhes időszakot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Így olvasszuk fel a kristályos mézet!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz vagy már túl sokszor felhevítették. Így tudjuk kimélő módon újra folyékonnyá tenni a mézet.

Virágos meglepetés a moziban

A düsseldorfi UFA Palast mozijába főműsoridőben érkező látogatókat szokatlan meglepetés várta: a moziteremben az ülések felén szobanövények foglaltak helyet.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kaptak elismerést

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából 86-an vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium díjátadóján. "1956 szellemisége arra emlékeztet, nincs lehetetlen, csak bátorságra, összefogásra, tenni akarókra van szükség; olyan emberekre, mint önök, akik munkájára feltétel nélkül számíthatunk" - mondta köszöntőjében Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese.