Back to top

Tengeri hulladékból csinálnának fehérjeforrást a tudósok

Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.

A túlhalászat és a tengeri élővilágban bekövetkezett változások fenyegetik az élelmiszerellátást. Épp ezért a Flinders egyetem tengeri biotermék fejlesztő központjának kutatói újfajta, fenntartható módszereket dolgoznak ki arra, hogyan lehetne a szerves hulladékból, alga biomasszából, rákhéjból és partra vetett hínárból étkezési proteint és más termékeket előállítani - írja a hvg.hu.

Világszerte évente körülbelül 32 millió tonnányi melléktermék keletkezik a tengeri termékek feldolgozásakor: kagylók, csontok, fejek és más részek.

A tengeri termékek feldolgozásakor keletkező felesleg és a mikroalgák pedig rendkívül ígéretes fehérjeforrásnak bizonyulnak a Marine Drugsban megjelent tanulmány szerint. A tudósok egy környezetbarát, cseppfolyósító eljárást dolgoztak ki, amivel fehérjévé alakítják ezeket a melléktermékeket.

„Egyre nő a Föld népessége és így az igény is a fehérjére, ezt viszont a hagyományos fehérjeforrások nem tudják kiszolgálni” – mondta Kirsten Heimann, a kutatás egyik vezetője a motivációjukról a Science Daily-nek.

A kutatók szerint ezek a természetes alapanyagok gazdag proteinforrásként szolgálhatnak és számos iparágban, kereskedelmi céllal is lehetne ezeket hasznosítani.

„Ezeknek a természetes tengeri alapanyagoknak a hatékony hasznosítása nem is csak a világ fehérjeigénye miatt fontos, hanem természetes erőforrásokat is megspórolunk általa, és hatékonyan, valamint gazdaságosan lehet hasznosítani biohulladékokat, ami a környezet, a fenntarthatóbb termelés és a körforgásos gazdaság miatt is fontos” – összegezték a kutatás célját.

A módszerükkel előállított természetes fehérjéket a legkülönfélébb gyógyszerfejlesztések során is alkalmazni lehetne.

Csak a terápiás céllal készített fehérjetermékek piaca 2015-ben 174 milliárd dollár volt és a becslések szerint 2021-re elérheti a 266 milliárd dollárt is.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Idén drasztikusan kevesebb svájci csoki fogyott

Több, mint 14 százalékkal kevesebb csokoládét adtak el a svájci gyártók idén, mint egy éve, melynek fő oka, hogy a vendéglátóiparban - elsősorban a éttermekben és a hotelekben - a járvány miatt jelentősen visszaesett a forgalom.

A hűtési technológiákról tart szakmai programot a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága a „TANULJUNK EGYÜTT!” című programsorozat keretében ingyenes szakmai eseményt rendez, amelyen az iparág szereplői megismerhetik, hogyan javítható a termékek minősége a vákuumtechnika segítségével.

Mérföldkő a világhírű sörmárka történetében

A világszerte ismert és kedvelt ír sörmárka a napokban jelentette be, hogy egy növekvő, de számára egészen új piacon jelenik meg új termékével, mely többéves munkát követően nyerte el végleges formáját, s kerülhet a boltok polcaira hamarosan.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.