Back to top

Kereskedelem, termelés, misszió - A Hunland nemzetközi útja

Családi vállalkozásként, kis telephelyű cégből nőtt igazán komoly cégcsoporttá a Hunland, amely mára a hazai agrárium meghatározó szereplőjévé vált. Az eredetileg csak élőállat-kereskedelemmel foglalkozó cég ma már termelő kapacitásokkal is bír, legyen szó húsmarhatartásról, tejelő tehenészetről vagy takarmánygyártásról. (x)

A meghatározó tevékenység azonban továbbra is az élőállat-export, amelyben a Hunland jelentős szereplőnek számít a mediterrán térségben, a Közel-Keleten, Oroszországban és a környező országokban is. Janssen Jos tulajdonos szerint, mindebben komoly segítséget jelent egy hozzáértő pénzügyi partner, mint az EXIM.

A Hunland tipikus családi vállalkozásként már csaknem három évtizede aktív szereplője a magyar agráriumnak.

A holland, tradicionális állatkereskedő családból származó Janssen Jos és felesége 1992 óta élnek és dolgoznak Magyarországon.

A munka a szarvasmarhák kereskedelmével kezdődött, és ma is ez a meghatározó a cégcsoport állatforgalmi tevékenységében. „Mára már ennél sokkal bővebb az érintett állatok köre, így malaccal, hízósertéssel, báránnyal és juhok kereskedelmével is foglalkozunk” – mondta el lapunknak Janssen Jos.

Az egykor kis teleppel rendelkező kereskedő cég mára komoly cégcsoporttá, jelentős agrárszereplővé nőtte ki magát.

Egy teljes hajó

Persze hosszú út vezetett idáig. „Az első nagy fordulópont 1998-ban következett be, amikor a Hunland első alkalommal tudott egy teljes élőállat-szállító hajót elindítani a Földközi-tengeren. Magyar exportőr cég­nek addig még sohasem sikerült egy teljes hajónyi élőállat-exportot egyszerre lebonyolítani. A másik nagy mérföldkő az volt, amikor 2007-ben már Dél-Amerikából tudtunk elindítani egy teljes hajónyi élőállatot” – idézi fel a legfontosabb állomásokat a tulajdonos.

„Stabil, biztos működésünk háttere az, hogy az árbevételünk mintegy 65–70 százalékát az export adja, amely ráadásul több országgal bonyolódik.

Ez a diverzifikált partneri kör biztonságot ad az üzleti működésben is” – mondta el Janssen Jos. Hozzátette: a Hunland kiemelt szereplőnek számít egyebek mellett a mediterrán és közel-keleti régióban. Rendszeresen bonyolít élőállat-exportot Törökországgal, Libanonnal, Egyiptommal, Jordániával és Izraellel is, de Oroszország is fontos vevőnek számít.

Termelési ágazat

Fontos leszögezni, hogy a Hunland csoport nem csupán exportőr, hanem ma már termelő agrárszereplő is.

Az évente mintegy 30 ezer húshasznú szarvasmarha mellett takarmánygyára is van, amely főleg saját céljaira, valamint belföldi értékesítésre termel.

A Hunland stratégiai célja az, hogy a jövőben ez a takarmánytermelés bővebb, az értékesítés pedig szélesebb körű legyen. A 2015-ben átadott takarmánygyár szintén jelentős beruházás volt a cég fejlesztéseinek történetében.

Fontos szegmense a cégcsoport működésének a két tejelő tehenészet is, ahol az összesen mintegy 2500 darabos tejelő állomány naponta 70 tonna tejet ad.

Legújabb beruházásuk az idén átadott, 4600 férőhelyes borjúistálló, amely húshasznú borjaknak ad otthont.

Értékesítés távoli tájakra

A cégcsoport legmeghatározóbb tevékenysége azonban továbbra is az élőállat-kereskedelem. Az ebből származó árbevétel mintegy 60 százaléka mögött a szarvasmarhák adásvétele áll. „Ez leginkább a húshasznú marhák értékesítését jelenti, de fontos szerep jut a tenyész­állat értékesítésének is, amit főleg vemhes üszőkként adunk el újonnan épült telepeknek, illetve olyan meglévő gazdaságoknak, amelyek frissíteni akarják genetikai állományukat” – mondta a tulajdonos.

„A magyar marhaállomány jó, sőt, egyre jobb. Ezt támogatni, fejleszteni a mi küldetésünk is” – fogalmazott.

A marhakereskedelem mellett fontos szegmens még a malac- illetve sertésértékesítés, amely az árbevétel mintegy 30 százalékát teszi ki, és nagyjából 5–5 százalékot ad a bárány- és juhkereskedelem, valamint húsértékesítés. A malac és hízósertés legfontosabb piaca Magyarország, de a környező országokba – Szerbiába, Romániába, Szlovákiába – is értékesítenek. A bárányexport zömmel Olaszországba megy.

Janssen Jos fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Hunland nem csupán követi az állatjóléti szabályozást, hanem annak úttörője is kíván lenni. „Saját kamionflottával szállítunk, a törvényi minimumon túl a belmagasság, a pihentetők, valamint az etetés és az itatás terén is többet teljesítünk, mint a jogszabályban elvárt norma.

Gyakorlatunkat az állatvédelmi szervezetekkel közösen alakítottuk ki, és követendő példának szánjuk a szakmában” – szögezte le a tulajdonos.

Sokat jelent a partnerség

Janssen Jos elmondta: az EXIM partnersége még egy évtizedek óta exportáló cégcsoportnak is komoly segítséget jelent. „Főleg az exportbiztosítási konstrukcióval élünk, amely a külföldi értékesítés jelentette vevőkockázatokat képes kezelni.”

Az EXIM nemcsak banki, hanem biztosítási szolgáltatásokat is nyújt az exportra termelő hazai cégeknek, hiszen célja a magyar áruk és szolgáltatások külpiaci értékesítésének támogatása.

A mezőgazdaságnak pedig külön jól jöhet ez a konstrukció, amelynek keretében rövid futamidejű exportbiztosítást kínálnak az ügyfelek számára. A rövid lejáratú biztosítások különösen fontosak az agrárium szereplőinek, hiszen az általuk kínált áru gyakran gyorsan forgó, romlandó termék.

Mérsékelt kockázat

Az EXIM tehát kulcsszerepet vállal az agrárexport külföldi fizetési kockázatainak kezelésében a biztosítások révén is. A termék egy forgalmi típusú biztosítás, rövid lejáratú, halasztott fizetésű exportértékesítéshez. Alapesetben ugyanis az exportőr kénytelen folyamatosan vállalni a vevő nemfizetési kockázatát, a részére nyújtott áruhitel miatt.

Értik a logikát

A konstrukciónak köszönhetően főleg az orosz piac vált biztossá a Hunland számára. „Az elmúlt években az EXIM kiemelt finanszírozási partnerré vált a Hunland számára” – jegyezte meg a tulajdonos.

Ennek oka a jó konstrukción túl az, hogy „az EXIM érti az export logikáját, kellően rugalmas és kifejezetten gyorsan képes reagálni.

Ez azért is fontos, mert ebben az üzletben a kínálkozó lehetőségeket ki kell használni, hosszas adminisztratív folyamatok esetén akár meg is hiúsulhat a kivitel.” (x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Tengeri kereskedelem - Óriási késések, hatalmas nyereség

Világszintű gond, hogy a kikötők és a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások csak nehezen tudják tartani a lépést a kereskedelemmel, ami a be- és kirakodási idő csúszásához és kapacitáshiányhoz vezet, mivel a fuvarozók nem képesek meg­küzdeni a rakományok mennyiségével.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

Értéke az eredeti, tartalma megújult

Idén mindenképpen rendhagyó lesz az OMÉK, ugyanis a HUNGEXPO megújult kiállítóterén és ezúttal az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként fogadja a látogatókat október 7–10. között. De nemcsak külsőségekben és a rendezés keretében változott meg az ország egyik legnagyobb agrárrendezvénye, hanem tartalmában is.

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.