Back to top

Drón mint madárijesztő? A washingtoni egyetemen kipróbálták

A drónok megijesztik a madarakat, és a Washington Állami Egyetem kutatója megpróbálta ezt a gyümölcstermesztők javára fordítani. Manoj Karkee, az egyetem munkatársa három éve vizsgálja, hogy egy drón mozgása hogyan befolyásolja a madarak népességét egy szőlő-, illetve egy áfonyaültetvényben.

Megállapította, hogy sikerrel tartja távol a madarakat a drón, olykor a kontrollhoz képest ötszörös hatékonysággal. A kutató reméli, hogy hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet ilyen automata drónos madárriasztó rendszer, bár hátráltató tényező, hogy az állami szabályozás megköveteli a drónok emberi felügyeletét. Manoj Karkee szeretné, hogy amikorra a szabályozás megengedi, készen álljon a kiforrott technológia.

A kutatók igazolták, hogy ez a módszer alkalmas és megvalósítható a madárkár csökkentésére, és valószínű, hogy hosszabb távon is megoldást nyújt, szemben a létező módszerekkel.

Szőlőben hatalmas kárt okoznak a madarak, nálunk a seregélyek
Szőlőben hatalmas kárt okoznak a madarak, nálunk a seregélyek
Fotó: Pixabay

A kísérlet nagyon egyszerű volt: a kutatók kamerákat helyeztek el a kísérleti parcellák fölött és biológusok segítségével számolták meg az oda érkező és elszálló madarakat. Legtöbbjük gyümölcsevő vörösbegy és pinty volt. A méréseket drón röptetésével és anélkül végezték el, és hatalmas különbséget észleltek.

Amikor zavartalanul érkeztek a madarak, óránként 700-1000 példányt is megszámoltak a 2,6 hektáros szőlőterületen, a drónok hatására viszont 200 köré csökkent a számuk.

Hasonló eredményre jutottak a 7 és 10 hektáros áfonyásokban is.

A kutatást a washingtoni áfonyatermesztők és az egyetem támogatta.

Az eredmények természetesen vitathatók, hiszen az időjárás alakulásától is függ a madarak viselkedése, elképzelhető, hogy amikor a drónokat használták, maguktól sem mentek volna a kísérleti területre. Valószínű, hogy más körülmények közt nem ugyanez az eredmény születne, ráadásul a madarak alkalmazkodóképesek. Bármelyik farmer bizonyíthatja, hogy megszokják a legtöbb eszközt, amit bevetnek ellenük, legyen az villogó szalag, lézer, hangágyú, óriás felfújható madárijesztő vagy cukorbevonat. A drónok legnagyobb előnye, hogy véletlenszerű útvonalon járhatják be a területet. A következő lépés az automata kifejlesztése. A jelenlegi szabályok szerint mozoghat automata módon a drón, de mindenképpen emberi felügyeletre van szükség, nehogy valami baj történjen.

Az a cél, hogy a drón fölismerje az ültetvényre érkező madarakat és elriassza őket, saját maga alakítva ki az útvonalát, majd térjen vissza a töltőre.

A legjobb, ha ragadozó madárhoz hasonlít a riasztó
A legjobb, ha ragadozó madárhoz hasonlít a riasztó
Fotó: Pixabay
Már vannak kereskedelmi forgalomban lévő madárriasztó drónok például a Bird-X, a Flock Free és a RoBird cégektől. Némelyik a ragadozó röptét és hangját utánozza, egy másikat sólyomalakúra és -színűre készítettek. Ezek a tulajdonságok még hatékonyabbá teszik a drónokat.

Az Amerikai Ornitológiai Társaság folyóiratában megjelent cikk szerint ugyanis a repülőgép alakú drónok jobban megijesztették a madarakat, mint a többrotoros változatok.

A feketerigók hamarabb és gyakrabban riasztottak a hatásukra, később tértek vissza táplálkozni és általában éberebbek voltak a ragadozó madárhoz jobban hasonlító gépek használata esetén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Nyolcvan éves az Annaburger

A nagy teherbírású speciális pótkocsijairól – tartálykocsik, lehordószerkezetes és trágyaszóró kocsik – ismert Annaburgert az 1940-es évek elején alapították. Már a II. világháború előtt is gyártott pótkocsit traktorokhoz, és igavónoknak is.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Újraéled a legendás séf, Anthony Bourdain étterme

A New York-i Brasserie Les Halles étterem, ahol Anthony Bourdain séfként dolgozott, évek óta zárva van. De hamarosan újra vendégeket fogadhat egy rajongója jóvoltából.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?