Back to top

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Az ártéri erdők különleges látványa minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág, amelyet főként a tavaszi zöldár éltet. A Gemenci-erdő tulajdonképpen nem is egy erdő, hanem a Duna holtágai és még élő kanyarulatai által elválasztott erdők sora. Így több mint húsz egymással összefüggő erdőséget ölel fel, amely mintegy 30 kilométer hosszan húzódik a Duna nyugati oldalán a Sió torkolatától Bátáig. Gemenc története az 1870-es évekig, a folyamszabályozásig nyúlik vissza, amikor a Kalocsai Érsekség megkezdte itt az erdősítést.

„Gemenc megunhatatlan. Nem ősvadon, ember alkotta, de megőrzendő természeti érték. Bár látszanak rajta az emberi tevékenység nyomai, él, élteti a folyó, és itt található Magyarország legnagyobb törzskerületű fája is”– tudtuk meg Dudás Páltól, a Pandúri Erdészet vezetőjétől.

Vízen, sínen, kétkeréken

A gyönyörű környezet vonzerejét a remek helyi konyha és a kiváló szállások is fokozzák. A kikapcsolódás itt szó szerint értendő. A gemenci Duna szakasz számos mellékvizén lehet horgászni, van köztük nagy kiterjedésű nyílt víz, nádassal szegélyezett csatorna, erdei tó, hínáros holtág.

Az evezősök paradicsomi hangulatú helyeket fedezhetnek fel, ha bevetik magukat az egész erdőt átszövő, keskeny csatornák, fokok, vízfolyások világába. Igazán jó vízállásnál még vízi ösvényekre sincs szükség. „Az országban egyedülállóan az erdei vasút menetrend szerinti járataival szállítjuk a kenukat, a kajakokat a Duna mellékágaihoz, valamint a Sió partjára”– magyarázta a szakember.

A túrázók több útvonal közül választhatnak szabadidejüknek és edzettségüknek megfelelően, igény esetén túravezető is elkíséri őket.

Jó szerencsével védett madarakkal, valamint hűsölő szarvasokkal, vaddisznókkal is találkozhatnak a vízi kalandozás során.

A lovas turizmus keretében a Gemenc Zrt. fogatolást szervez, de kerékpárt is bérelhetnek a Pörbölyre látogatók. Az erdőgazdaság pörbölyi Ökoturisztikai Központjától indul az ártéri rengetegbe a Gemenci Erdei Vasút, amely kettészeli a holtágakkal, belső tavakkal szabdalt buja erdőt. Pályája mentén tanösvényeket és megfigyelőtornyokat, halászati bemutatóhelyeket alakítottak ki, ahonnan elénk tárul a páratlan növény- és állatvilág.

Rekorder állatok és fák

Aki a madármegfigyelést kedveli, az sem marad élmény nélkül Gemencen. Az ártéri erdő madárvilága különleges: láthatunk réti sast, kerecsensólymot, barna kányát, fekete harkályt, kócsagokat, bakcsókat, és területegységre vetítve a világon itt él a legtöbb fekete gólya. A közel 40 feketególya-pár a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építi fészkeit – Gemencen is az idős, illetve óriás, majdnem vízszintes ágvillával rendelkező fákat választják ki. A leggyakoribb fészektartó fák a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyek.

Szarvasborjú orjaleves

Hozzávalók (4 személyre):

70 dkg szarvasborjú gerinccsont, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 5 dkg zellergumó, 2 vöröshagyma, 1 kisebb karalábé, 2 gomba, 3 gerezd fokhagyma, 1 zöldpaprika, 2 cseresznyepaprika, 1 paradicsompüré, só, bors ízlés szerint.

A leforrázott, lemosott húsos csontot hideg vízben, lassú tűzön feltesszük főni, a habot menet közben leszedjük. Hozzáadjuk a megtisztított zöldségeket és fűszereket, és bő 2 órán keresztül főzzük. A zöldségeket, a gombát, a külön kifőzött lúdgége tésztát és a csontról lefőtt húst levesestálba tesszük, és ráöntjük a forró, leszűrt levet.

Számos világrekorder trófeát adott a gemenci gímszarvasállomány, de vaddisznóval, valamint őzzel is lehet találkozni a területen.

Ott jártunkkor malacos kocába ütköztünk, és szemmel láthatóan a legkevésbé sem zavartatták magukat. A nagyvad mellett vadmacska, borz, róka, nyuszt, nyest, mókus, vidra és hód is él a környéken. Az aranysakál is visszatelepedett, de ennek a helyiek kevésbé örülnek, mert visszaapasztotta az őzek számát. „Egy népi mondás szerint, ahol a sakál felüti fejét, eltűnik a róka. Ez azonban nem feltétlenül igaz”– mutatott rá az erdészetvezető.

Ha a Pörbölyi Vendégháztól beljebb hatolunk, rátalálunk a „Pörbölyi Titánra”, a 12 méter törzskerületű csomoros fekete nyárra, amely ma Magyarország legvastagabb fája. A közel 100 éves nyár mintegy 35 méter magas. A négy sarjból összenőtt, de egy gyökérzettel rendelkező nyárfa Gemenc pörbölyi erdőtömbjében, a Móric-Duna partján áll.

Ez a fa azonban csak egy a sok óriás közül, hiszen ezen a területen számtalan nyár, fűz, tölgy, kőris, juhar és tiszafa törzskerülete meghaladja az 5 métert.

Ha végigsétálunk a Pörbölyi Vendégház melletti „főúton”, régi halászkunyhóba ütközünk, ahová nap mint nap kijár egy idős ember, aki lassan már egyedüliként a pákászmesterséget gyakorolja.

Készülnek a kiállításra

Pörbölyre költöztették a vörös fenyőből készült, vadászkastélyt mintázó pavilont, amit Habsburg Frigyes főherceg az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra építtetett vadásztrófeái bemutatására. Stílusa historizáló, ötvözi a német, svájci alpesi faházak és a magyar népi építészet egyes elemeit. Az impozáns épület lesz a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiállítóhelye. A vidék soknemzetiségű, így a konyha is visszatükrözi ezt a változatosságot. Egyszerre ötvözi a sváb, azaz burgonyás, tésztás, és a szerb darált húsos ételeket.

„A csevapcsicsa legalább háromféle – marha, sertés, birka – húst tartalmazzon”– hívta fel a figyelmet Kristolovics Józsefné, vagy ahogyan a visszajáró vendégek ismerik, Timi, a Pörbölyi Vendégház háziasszonya.

De nem hiányoznak az étlapról a magyaros ízek, így a pörköltek, a paprikások sem. Miközben figyelembe veszik az egyéni igényeket, arra is ügyelnek, hogy vad mindig kerüljön a tányérra.

Erdei gyümölcsös joghurtkocka

Hozzávalók (4 személyre):

5 tojásból készült piskóta, 0,5 l habtejszín (lehet növényi is), 0,5 l erdei gyümölcsös joghurt, 0,5 kg erdei gyümölcs, 2 gramm zselatin, vágott mandula, tortadara, porcukor.

A kihűlt piskótát visszahelyezzük ugyanabba a tepsibe, amelyben sült. A tejszínt kemény habbá verjük, és óvatosan elkeverjük a gyümölcsös joghurttal és az erdei gyümölcsökkel. Ízlés szerint cukrozzuk, majd beletesszük az olvasztott zselatint. Ráöntjük a masszát a piskótára (ha nem fér mind rá, a maradékot poharakba is tölthetjük), a tetejét vágott mandulával, gyümölccsel, tortadarával díszítjük. Három-négy órát dermesztjük a hűtőben, végül felkockázva tálaljuk.

Mi is a jó vadhús titka? A sütés előtti pácolás.

Kicsi vörösbor, olaj és különböző fűszerek adják a pác alapját, a hús ebben pihen két napig a hűtőszekrényben. Ezalatt szaftosodik, puhul, átjárják a fűszerek. „Hiába ajánlják a szakácskönyvek, nem használok borókabogyót” – magyarázta, hogy „egyszerű” háziasszonyként nála a só, a bors, a fokhagyma a vadhús kiegészítője. Könnyű helyzetben érzi magát, hiszen a vadászatokat követően maga választhatja ki az alapanyagot. Különösen fontos szempont, hogy az ne öreg állat húsa legyen. A legfinomabb vadhúsok puhák, zamatosak és kissé fanyar ízűek. Sok múlik az elkészítésen, de csak a jól tartott vad húsa igazán finom.

A konyhában a környékbeli gazdák, termelők termékeire építenek, és persze az erdő gyümölcseire, amiket az erdész kollégák gyűjtenek.

Tavaszi kincs például a sárga gévagomba. Semmit nem tárolnak, nem fagyasztanak, mindent frissen dolgoznak fel.

Elsősorban szarvas- és vaddisznóhús kerül a konyhára, de esetenként fácán is megjelenik az étlapon. „Az is előfordul, hogy kérésre a vadász által elejtett disznó máját szolgálom fel másnap reggelire” – árulja el. A bajai halászlé is helyi ételnek számít, és sokan vállalják a szálkával járó „kellemetlenséget”.

Nem bonyolítják, csak hal, hagyma, paprika, só és persze víz kerül a lábasba, az elmaradhatatlan gyufatésztát pedig mellé tálalják. Készülhet szabad tűzön is, ahogyan pörköltet is főznek bográcsban.

A négy éve korszerűsített, jól felszerelt Pörbölyi Vendégház négy pótágyazható szobájába márciustól augusztus közepéig várják a turistákat. Nyáron rendszeresen teltházzal üzemelnek, sok a visszajáró vendég. Keresettek, hiszen közel a Duna, Baja vagy éppen Szekszárd, és a pörbölyi Ökoturisztikai Központ is. Jó választás a lecsendesedni, kikapcsolódni vágyóknak, de azok is megtalálják a számításukat, akik a környékkel szeretnének megismerkedni.

Szarvas vesepecsenye szalonnásan

Hozzávalók (4 személyre):

1 kg vesepecsenye, 12 dkg zsír, 1 ek. liszt, 1-1 sárgarépa, fehérrépa, zellergumó, vöröshagyma, 10 dkg csemegeszalonna, 10 dkg sonka, 6 csemegeuborka, só, bors ízlés szerint.

A sárgarépát, fehérrépát, zellert, vöröshagymát lereszeljük és beleszórjuk a sertészsírral vastagon kikent lábosba. A szarvas vesepecsenyéjét megtisztítjuk a hártyás részektől és ujjnyi vastag szeletekre vágjuk. Sóval, borssal bedörzsöljük és liszttel meghintjük. Egy serpenyőben zsírt hevítünk, és az előkészített szeletek mindkét oldalát hirtelen megkapatjuk, majd a zöldséggel bélelt lábasba helyezzük. A serpenyőben a sütés után visszamaradt zsírhoz 3 dl vizet öntünk, felforraljuk és a húsra locsoljuk. Fedő alatt a húst puhulásáig pároljuk, szükség szerint a vizet pótoljuk. A szalonnát, sonkát és csemegeuborkát hosszú, vékony csíkokra vágjuk. Serpenyőben kiolvasztjuk a szalonnát, majd a zsiradékban megsütjük a sonkacsíkokat, végül megpároljuk az uborkát. Egy előmelegített tálon a sorba rakott vesepecsenyére halmozzuk a szalonna-, sonka-, uborkacsíkokat. Burgonyapürével tálaljuk.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Őszinteség és hála

Monica Theodorescuról, a háromszoros olimpikonról és családjáról, valamint a közelmúltban eltávozott orlov trotter legendáról, Balagurról a Pegazus januári számában olvashattak. A Pilisjászfalun megrendezett díjlovagló utánpótlás Európa-bajnokságon sikerült személyesen is megismernem a fantasztikus lovast, lovasembert, Monicát, aki a felnőtt német csapat szövetségi kapitánya.