Back to top

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Ezek megvalósítására rendszeresen szerveznek programokat, szeptember közepén például hétvégi termény- és kisállat-bemutatót rendeztek. Ez alkalommal természetesen a patinás kiállítóhely történetéről is hallhattak az érdeklődők, azonkívül fejlesztésük terveit is megosztották.,

Szabóné Lázár Ibolya sok programot szervez a gyerekeknek
Szabóné Lázár Ibolya igazgató tudósítónknak elmondta, hogy a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely az Agrárminisztérium által fenntartott Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléja, azonkívül a kiemelt emlékhelyek közé tartozó műemlék.

– A Georgikon-majort Európa legrégebbi agrár-felsőoktatási intézményével, a Georgikonnal egy időben, 1797-ben alapította Festetics György, és 1848-ig, a Georgikon fennállásáig önálló tangazdaságként működött.

A kor legismertebb gazdasági szakemberei tanítottak a Georgikonban, és a tangazdaságot szintén ők irányították. A gyakorlati oktatás mellett a kísérleti gazdálkodás színtere volt a major. Gyakran próbáltak ki külföldről hozott új eszközöket, termékeket és eljárásokat, a kísérletékről pedig pontos kimutatást vezettek.

A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt, bár 1848-tól a keszthelyi Festetics-uradalom részeként működött. Az 1865-ben állami intézményként újjáéledő keszthelyi agrárszakoktatás nem kapta meg a Festetics-családtól a Georgikon-majort, ezért a Várvölgyi út mentén új tangazdasági központ épült, de egyes gyakorlati foglalkozásokat megtarthattak a régi majorban a tanintézet hallgatóinak.

Az egykori Georgikon-major területe több mint 2 hektár, ami három gazdasági udvarra és egy kertre tagolódik.

– Az udvarokról közelíthető meg a magtár, az ököristálló és a góré. Az 1824-ben épített magtár az ország egyik legszebb korabeli gazdasági épülete

– tette hozzá az igazgatónő. – Pincéjében szőlészeti és borászati, földszintjén a majorok kiépítését és a cselédek életét mutatjuk be, az első emeleten az agrárszakoktatás történetét, a padláson a gabonaféléket, a gabonatisztítást és -tárolást bemutató kiállítást rendeztünk be. Az árkádok alatt egy kétgépes gőzeke kapott helyet. A magtár közelében, a Georgikon idején még szekérszínként használt, később ököristállóvá alakított épületben van a növénytermesztési eszközöket és gépeket bemutató kiállításunk, azonkívül egy kovácsműhely és egy bognárműhely. Az utcafronton áll az 1790-es évekből származó alapokra épített középfolyosós kukoricagóré. A kettes udvarról közelíthető meg a régi lóistállóban berendezett állattenyésztési kiállítás és a kádárműhely, a szomszédos Csiki teremben pedig időszaki kiállításokat tartunk. A hármas udvar a lóistállón át közelíthető meg. Az udvart U-alakban övező juhhodályban ma a múzeum gyűjteménytára, illetve a mezőgazdasági eszközök és gépek raktára található, Ezt inkább a szakmai közönség számára ajánljuk.

Az őszi termény- és kisállat-bemutatón sokféle szőlő-, körte- és almafajtával is megismerkedhettek a látogatók

A három udvarra osztott majorsághoz fallal kör­bezárt, közel 1,5 hektáros kert tartozik. Ebben élménygazdaságot hoztunk létre, ahol megtekinthetők a 19. században termesztett fonto­sabb gazdasági nö­­vények és a régi magyar háziállatok, továbbá foglalkoztató-, játszó- és pihenőhely, illetve számos információs egység szolgálja látogatóink tartalmas időtöltését.

A Georgikon Majormúzeumban gyakoriak a hagyományőrző rendezvények, a kézműves kiállítások és a diákprogramok. Szabóné Lázár Ibolya kiemelte, fontos feladatuknak tartják, hogy a bármikor megtekinthető kiállításaik mellett „élő” rendezvényeket szervezzenek, mert azok a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek.

Így volt ez a mostani termény- és kisállat-bemutatóval is, amire számos szórakozási lehetőséggel készültek, a vendégek például lovas kocsival járhatták be az egész kiállítóhelyet, megtekintve közben a régi gazdasági épületeket, az állatokat és természetesen a különböző fákat, bokrokat és a fűszerkertet is.

A pajtában őszi termésekkel ismerkedhettek az érdeklődők. Szőlőkkel, körtékkel, almákkal, valamint különböző zöldségekkel tömött kosarakat tekinthettek meg a látogatók.

– A régi világban is nagy ünnep volt az aratás, a betakarítás. És így szeptemberben, amikor a gyümölcsöknek a hava van, ha lehet így mondani, akkor a paraszti világban is ez egy nagyon vidám időszak volt. Ezt a vidámságot próbáljuk mi is idehozni a majormúzeumba. Rengeteg zöldség- és gyümölcsfajtát hoztunk és mutattunk be a látogatóknak – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: az őszi terményfesztiválnak mintegy tízéves hagyománya van a majormúzeumban, mely az idők során kiegészült kisállat-bemutatóval is. A programokat elsősorban a családosok látogatják, meglehetősen nagy számban. Igyekszünk, hogy minél több látnivalót biztosítsunk a számukra, így az elmúlt évtizedekben számos beruházást indítottunk és valósítottunk meg. Az új évezred első évtizedében a kiállítótér bővült. Az irodák közelében, a régi borjúistállóban 2002-ben fűthető tanácsterem, a lóistállóban állattenyésztést bemutató kiállítás és kádárműhely nyílt.

Számos új eseményt vezettünk be, évente ismétlődő rendezvény lett a Szent György-napi múzeumnyitó, a Majorbéli géptalálkozó, a Múzeumok Éjszakája, a nyáron tartott gyermekfoglalkozás, a Majorbéli kaláka, és rendszeressé váltak a gyermekeknek kiírt pályázatok, különböző vetélkedők szervezése.

2009-ben a múzeumi kert hasznosítására elkészült egy történelmi bemutatókert terve, és az Új Széchenyi Terv keretében, a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program turisztikai célú támogatásával 2011-ben élménygazdaság kiépítése kezdődött meg. A 2013-ban létrehozott élménygazdaság emléket állít a Georgikon-major mezőgazdasági tevékenységének, bemutatja a korabeli gazdálkodást, régi szőlő- és gyümölcsfajtákat, jellegzetes szántóföldi, konyhakerti és fűszernövényeket, több őshonos haszonállatfajtát. Az élménygazdaság a fallal körülhatárolt 1,2 hektáros múzeumi kertben található.

A lovaskocsizás népszerű volt a gyerekek körében

A fejlesztések sora nem állt meg, éppen a napokban egyeztettek további beruházásokról. A múzeum épületegyüttesének legrégebbi részei az utcafronti cselédlakások. 2020-ban több mint 200 négyzetmétert felújíthat bennük a múzeum. A Festetics-örökség program keretében végezhetik el a turisztikai célú beruházást, aminek keretében új kiállítást is berendeznek gabona témakörben.

– Kiállítótér és rendezvénytér lesz e helyen, ahol programokat és foglalkozásokat szeretnénk majd szervezni. Sikerült kialakítani egy nagyobb rendezvénytermet, két kiállítótermet

– mondta Szabóné Lázár Ibolya. – Az élménygazdaság is bővül. Ugyanennek a programnak a keretében egy malmot építünk, ahol be tudjuk majd mutatni például a hagyományos őrlést, annak munkafolyamatait.

Bár a koronavírus miatt 2020-ban a nagyobb rendezvényeik elmaradtak vagy korlátozták a résztvevők számát, helyettük inkább a foglalkozásokra helyezték a hangsúlyt, és még több programot terveznek erre az évre. A többi között Márton-napi rendezvény és Luca-napi vásár szerepel a naptárukban, ez utóbbiból is szeretnének hagyományt teremteni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Lassan nyugovóra tér a kert

Hamarosan megérkeznek a fagyok, ám a kertben még akad néhány olyan tennivaló, amelyek hatékonyabbak lesznek, ha még idén, tél előtt elvégezzük, ahelyett, hogy tavaszra halasztanánk.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Japánbirsek: nemcsak dísz-, gyógynövények is

A japánbirsek kedvelt díszcserjék, ám termésükről kevesen tudják, hogy feldolgozva fogyaszthatóak, sőt gyógyhatással is rendelkeznek. Régen befőttek, lekvárok savanyúságának beállítására gyakran használták ezeket az aranyszínű almácskákat.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Kertekben is másolhatjuk a növénytársulásokat

A természetben található növényi életközösségek nem véletlenszerűen kialakuló csoportok. A növények társítása a kerti kultúrkörnyezetben is hasznos, hiszen az egyes fajok segíthetik, vagy pont ellenkezőleg: akadályozhatják is, megnehezíthetik egymás életét...

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

A legtisztább gyümölcs: csak egy kupicával!

Köztudott: egy liter 40-45 fokos whiskyt nagyjából 2 kilogramm gabonából állítanak elő, egy üveg vodkának 3 kiló krumpli és víz az alapanyaga, miközben egy liter pálinkát legalább tíz kiló kiváló gyümölcsből készítenek. És ha valaki nagyon ínyenc készítheti szőlőből is!