Back to top

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

A sümegprágai gazdának a burgonya kedvence
A sümegprágai gazdának a burgonya kedvence

– Már a nagyszüleim is gazdálkodtak és piacra termeltek, nyomdokaikba lépve szüleim is ezt a tevékenységet folytatták, 1993-tól egyéni vállalkozóként. Beleszü­lettünk ebbe az életformába, már gyermekkorunkban körülvett minket a növénytermesztés és az állattartás, és természetesen be is segítettünk az öcsémmel. Akkoriban teljesen más világ volt, napjainkra igencsak megváltozott a helyzet – fogalmazott a fiatalember. – Már gyerekként is szerettem a természetet, ezért a soproni erdészeti középiskolába jelentkeztem. Az érettségire el kellett döntenem, hogy melyik szakirányba menjek tovább, vagy hogy inkább a családi hagyományt folytatom-e. Végül a keszthelyi Georgikon Kar növénytermesztő szakára jelentkeztem, majd ugyanott elvégeztem a növényorvosképzést. 2015-ben nyertem a fiatalgazda-pályázaton, azóta egyéni vállalkozóként tevékenykedem.

Pályázatomban burgonyatermesztést vállaltam, már csak azért is, mert a Georgikon nemcsak színvonalasan oktatja a termesztését, hanem nemesítőhelyként is elismert. Ennek megfelelően sokat tanultunk a burgonya eredményes termesztéséről.

Jelenleg 20 hektár saját területen gazdálkodom. Ennek a nagy részén burgonya terem, de a vetésforgó érdekében kukoricát, búzát, árpát, tritikálét, repcét és napraforgót is szoktam vetni. Hogy melyikből mennyit, az mindig attól függ, hogy a vetésforgó mit kíván. Hozzá kell tennem, hogy fiatal gazda lévén a családi gazdaságnak nem vagyok tagja, egyéni vállalkozóként kell működnöm. Ennek ellenére nehéz lehet különválasztani a kettőt. Együtt dolgozunk, mert úgy könnyebb és hatékonyabb a termelés. Egyébként folyamatosan van munka, hiszen több növényfajról van szó, és mindegyikkel más-más időben van tennivaló. A növénytermesztéshez szükséges gépek rendelkezésünkre állnak, sikerült mindent beszereznünk. A gazdaság technikai eszközeit és berendezéseit folyamatosan fejlesztjük, mert anélkül megállna az élet.

Csiza Gergő szerint előnyt jelent a piaci értékesítésben, hogy több kultúrát termelnek.

Csiza Gergő sikeresen pályázott a fiatal gazdák támogatási programjában
Csiza Gergő sikeresen pályázott a fiatal gazdák támogatási programjában
– A több kultúra tulajdonképpen a több lábon állást jelenti. Mind tudjuk, milyen szeszélyessé vált az időjárás, de más problémákat is említhetünk, márpedig több kultúra termesztése esetén legalább néhány közülük „bejön”. Az időjárás ellen nem nagyon lehet védekezni, nem tudjuk előre kiszámítani, de az biztos, hogy nagy kárt tud okozni, illetve időbeli korlátokat is szab. Az aszály ellen lehetne védekezni. Segítene az öntözés, ahhoz azonban nagy beruházásokat kell megvalósítani. A burgonya tekintetében elsősorban a termék népszerűsítése, az értékesítés megszervezése, majd lebonyolítása jelentett kihívást.

A tárolással kapcsolatos megoldások is rengeteg időt és energiát vesznek igénybe, ha a betakarítás és az értékesítés nincs kellően megszervezve.

A búza esetében például jelentősen változó a minőség. A felvásárlók, a malmok rendszerint differenciálnak, ami a termény árában is jelentősen megmutatkozik. A szóját viszonylag hamar lehet értékesíteni, a kukoricát pedig még a következő év nyarán is keresik. Ez azt mutatja, hogy anyagi szempontból is fontos tényező a tárolás. Így az elmúlt időszakban a tárolási kapacitásunk bővítését helyeztük előtérbe.

A sümegprágai fiatal gazdának a burgonya a kedvence az általa termesztett kultúrák közül.

– Három hektáron termelek burgonyát, elsősorban Keszthelyen nemesített fajtákat, például Agriát és Balatoni rózsát. A burgonya szeretete, mint korábban említettem, Keszthelyről származik. Komoly kutatásokat végeztek a nemesítéssel kapcsolatosan, és mi is beleláttunk a folyamatokba. Nagyon szeretem a burgonyát, és örömmel látom, hogy a vásárlók is, még ha az élelmiszerpiacon a jelenleg nincs is akkora potenciál benne. A termést egyébként magam értékesítem, az emberek szívesen veszik közvetlenül a termelőtől. Sokan kérdezgetnek a krumplimmal kapcsolatban, például a származásáról, az eltarthatóságáról, vagy arról, hogy melyik alkalmas főzésre, sütésre.

Csiza Gergő szerint a magyar mezőgazdaság jövője nem kétséges, viszont meghatározó, hogy a gazdák lépést tartsanak a fejlődéssel, a technika modernizálódásával.

A kukoricát még a következő év nyarán is keresik
A kukoricát még a következő év nyarán is keresik
– A mezőgazdaságban dolgozó generáció elöregedett, az ágazatban egyfajta váltásra kerül sor. A termelőszövetkezeti „korban” kezdett szüleink generációja lassan nyugdíjba megy, a fiatalok veszik át a helyüket. Ez nemcsak korosztályban, hanem minden egyéb területen megújulást jelent, változást hoz magával. Más a gondolkodásmód, más a munkamorál. Biztos vagyok benne, hogy új korszak kezdődik az agráriumban.

Hozzá kell tennem, hogy a felmenőinknek nagyon sokat köszönhetünk, ők voltak azok, akik kitaposták számunkra az utat, megteremtették a gazdálkodáshoz szükséges feltételeket, ezek nélkül most közel sem tartanánk itt, a mai szinten.

Azt vallom, hogy a mezőgazdaság soha nem lesz egy könnyű szakma, viszont lehet tenni azért, hogy a termelés rugalmasabban, gépesítettebb megoldásokkal működjön, mint régen. A technika vívmányai csodálatosak. Ma a gazdálkodó több tízmillió forintos traktorba ülhet, azzal dolgozhat, számos olyan funkciót használhat, ami korábban, néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Viszont ennek ára van, hiszen a gép vezetőjének meg kell tanulnia a korszerű eszköz kezelését is. Mindez azt eredményezi, hogy felértékelődik a szaktudás: a képzésnek, tanulásnak folyamatosnak kell lennie. Aki nem így tesz, nem így gondolkodik, az lemarad, és bizony egy idő után már nem tud lépést tartani a többiekkel. A tanulás és képzés mellett ugyanilyen lényegesek a technikai fejlesztések. Fontos, hogy a gazdák igenis beruházzanak, fordítsanak megfelelő összeget az innovációra. Modern gépeket, eszközöket szerezzenek be, amelyek megkönnyítik a munkájukat, és amelyekkel energiafelhasználás tekintetében és időben is, sokkal jobban tudnak teljesíteni.

A fejlesztések megvalósításában azért vannak korlátok, ha csak a földterületek bővíthetőségét nézzük. Arra, hogy nagyobb birtokon gazdálkodjunk, nem nagyon van lehetőség.

– A földbérleti díjak nagyon magasak hazánkban, ezt is mérlegelni kell, mielőtt belevágna az ember a fejlesztésbe. Ráadásul ezek értéke területenként változó, komoly kalkulációt igényel a vállalkozás szempontjából. A földterület nagyságát tekintve már nem tudunk bővíteni, hiszen a közelünkben nincsenek sem bérelhető, sem pedig megvásárolható termőföldek. Tehát azt a birtokot kell jól és okosan kihasználnunk, ami a rendelkezésünkre áll. Ez a feladatunk, ami folyamatos és nagy kihívást jelent a családi gazdaságunknak, és nekem, mint fiatal gazdának.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyolcvan éves az Annaburger

A nagy teherbírású speciális pótkocsijairól – tartálykocsik, lehordószerkezetes és trágyaszóró kocsik – ismert Annaburgert az 1940-es évek elején alapították. Már a II. világháború előtt is gyártott pótkocsit traktorokhoz, és igavónoknak is.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.