Back to top

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

A sümegprágai gazdának a burgonya kedvence
A sümegprágai gazdának a burgonya kedvence

– Már a nagyszüleim is gazdálkodtak és piacra termeltek, nyomdokaikba lépve szüleim is ezt a tevékenységet folytatták, 1993-tól egyéni vállalkozóként. Beleszü­lettünk ebbe az életformába, már gyermekkorunkban körülvett minket a növénytermesztés és az állattartás, és természetesen be is segítettünk az öcsémmel. Akkoriban teljesen más világ volt, napjainkra igencsak megváltozott a helyzet – fogalmazott a fiatalember. – Már gyerekként is szerettem a természetet, ezért a soproni erdészeti középiskolába jelentkeztem. Az érettségire el kellett döntenem, hogy melyik szakirányba menjek tovább, vagy hogy inkább a családi hagyományt folytatom-e. Végül a keszthelyi Georgikon Kar növénytermesztő szakára jelentkeztem, majd ugyanott elvégeztem a növényorvosképzést. 2015-ben nyertem a fiatalgazda-pályázaton, azóta egyéni vállalkozóként tevékenykedem.

Pályázatomban burgonyatermesztést vállaltam, már csak azért is, mert a Georgikon nemcsak színvonalasan oktatja a termesztését, hanem nemesítőhelyként is elismert. Ennek megfelelően sokat tanultunk a burgonya eredményes termesztéséről.

Jelenleg 20 hektár saját területen gazdálkodom. Ennek a nagy részén burgonya terem, de a vetésforgó érdekében kukoricát, búzát, árpát, tritikálét, repcét és napraforgót is szoktam vetni. Hogy melyikből mennyit, az mindig attól függ, hogy a vetésforgó mit kíván. Hozzá kell tennem, hogy fiatal gazda lévén a családi gazdaságnak nem vagyok tagja, egyéni vállalkozóként kell működnöm. Ennek ellenére nehéz lehet különválasztani a kettőt. Együtt dolgozunk, mert úgy könnyebb és hatékonyabb a termelés. Egyébként folyamatosan van munka, hiszen több növényfajról van szó, és mindegyikkel más-más időben van tennivaló. A növénytermesztéshez szükséges gépek rendelkezésünkre állnak, sikerült mindent beszereznünk. A gazdaság technikai eszközeit és berendezéseit folyamatosan fejlesztjük, mert anélkül megállna az élet.

Csiza Gergő szerint előnyt jelent a piaci értékesítésben, hogy több kultúrát termelnek.

Csiza Gergő sikeresen pályázott a fiatal gazdák támogatási programjában
Csiza Gergő sikeresen pályázott a fiatal gazdák támogatási programjában
– A több kultúra tulajdonképpen a több lábon állást jelenti. Mind tudjuk, milyen szeszélyessé vált az időjárás, de más problémákat is említhetünk, márpedig több kultúra termesztése esetén legalább néhány közülük „bejön”. Az időjárás ellen nem nagyon lehet védekezni, nem tudjuk előre kiszámítani, de az biztos, hogy nagy kárt tud okozni, illetve időbeli korlátokat is szab. Az aszály ellen lehetne védekezni. Segítene az öntözés, ahhoz azonban nagy beruházásokat kell megvalósítani. A burgonya tekintetében elsősorban a termék népszerűsítése, az értékesítés megszervezése, majd lebonyolítása jelentett kihívást.

A tárolással kapcsolatos megoldások is rengeteg időt és energiát vesznek igénybe, ha a betakarítás és az értékesítés nincs kellően megszervezve.

A búza esetében például jelentősen változó a minőség. A felvásárlók, a malmok rendszerint differenciálnak, ami a termény árában is jelentősen megmutatkozik. A szóját viszonylag hamar lehet értékesíteni, a kukoricát pedig még a következő év nyarán is keresik. Ez azt mutatja, hogy anyagi szempontból is fontos tényező a tárolás. Így az elmúlt időszakban a tárolási kapacitásunk bővítését helyeztük előtérbe.

A sümegprágai fiatal gazdának a burgonya a kedvence az általa termesztett kultúrák közül.

– Három hektáron termelek burgonyát, elsősorban Keszthelyen nemesített fajtákat, például Agriát és Balatoni rózsát. A burgonya szeretete, mint korábban említettem, Keszthelyről származik. Komoly kutatásokat végeztek a nemesítéssel kapcsolatosan, és mi is beleláttunk a folyamatokba. Nagyon szeretem a burgonyát, és örömmel látom, hogy a vásárlók is, még ha az élelmiszerpiacon a jelenleg nincs is akkora potenciál benne. A termést egyébként magam értékesítem, az emberek szívesen veszik közvetlenül a termelőtől. Sokan kérdezgetnek a krumplimmal kapcsolatban, például a származásáról, az eltarthatóságáról, vagy arról, hogy melyik alkalmas főzésre, sütésre.

Csiza Gergő szerint a magyar mezőgazdaság jövője nem kétséges, viszont meghatározó, hogy a gazdák lépést tartsanak a fejlődéssel, a technika modernizálódásával.

A kukoricát még a következő év nyarán is keresik
A kukoricát még a következő év nyarán is keresik
– A mezőgazdaságban dolgozó generáció elöregedett, az ágazatban egyfajta váltásra kerül sor. A termelőszövetkezeti „korban” kezdett szüleink generációja lassan nyugdíjba megy, a fiatalok veszik át a helyüket. Ez nemcsak korosztályban, hanem minden egyéb területen megújulást jelent, változást hoz magával. Más a gondolkodásmód, más a munkamorál. Biztos vagyok benne, hogy új korszak kezdődik az agráriumban.

Hozzá kell tennem, hogy a felmenőinknek nagyon sokat köszönhetünk, ők voltak azok, akik kitaposták számunkra az utat, megteremtették a gazdálkodáshoz szükséges feltételeket, ezek nélkül most közel sem tartanánk itt, a mai szinten.

Azt vallom, hogy a mezőgazdaság soha nem lesz egy könnyű szakma, viszont lehet tenni azért, hogy a termelés rugalmasabban, gépesítettebb megoldásokkal működjön, mint régen. A technika vívmányai csodálatosak. Ma a gazdálkodó több tízmillió forintos traktorba ülhet, azzal dolgozhat, számos olyan funkciót használhat, ami korábban, néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Viszont ennek ára van, hiszen a gép vezetőjének meg kell tanulnia a korszerű eszköz kezelését is. Mindez azt eredményezi, hogy felértékelődik a szaktudás: a képzésnek, tanulásnak folyamatosnak kell lennie. Aki nem így tesz, nem így gondolkodik, az lemarad, és bizony egy idő után már nem tud lépést tartani a többiekkel. A tanulás és képzés mellett ugyanilyen lényegesek a technikai fejlesztések. Fontos, hogy a gazdák igenis beruházzanak, fordítsanak megfelelő összeget az innovációra. Modern gépeket, eszközöket szerezzenek be, amelyek megkönnyítik a munkájukat, és amelyekkel energiafelhasználás tekintetében és időben is, sokkal jobban tudnak teljesíteni.

A fejlesztések megvalósításában azért vannak korlátok, ha csak a földterületek bővíthetőségét nézzük. Arra, hogy nagyobb birtokon gazdálkodjunk, nem nagyon van lehetőség.

– A földbérleti díjak nagyon magasak hazánkban, ezt is mérlegelni kell, mielőtt belevágna az ember a fejlesztésbe. Ráadásul ezek értéke területenként változó, komoly kalkulációt igényel a vállalkozás szempontjából. A földterület nagyságát tekintve már nem tudunk bővíteni, hiszen a közelünkben nincsenek sem bérelhető, sem pedig megvásárolható termőföldek. Tehát azt a birtokot kell jól és okosan kihasználnunk, ami a rendelkezésünkre áll. Ez a feladatunk, ami folyamatos és nagy kihívást jelent a családi gazdaságunknak, és nekem, mint fiatal gazdának.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Lesz elég hazai krizantém az árusoknál

Sokan vásárolnak krizantémot mindenszentek és halottak napjához közeledve. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, és októberben, november elején talál gazdára a hazai termés döntő többsége – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.