Back to top

Szántóföldi kísérletekben tesztelik a biobúzát

Országosan hét helyszínen, több mint 20 búzafajtát tesztelnek, az eredményekkel segíteni kívánják a gazdákat abban, hogy a térségükben legjobban teljesítő fajtákat termesszék saját, ökológiai művelésbe vont területeiken. „Az országos kisparcellás ökobúza-fajtateszt hálózat elindításával nagy lépést teszünk a fenntartható mezőgazdaság előmozdításáért.”

Kisparcellás bemutatóterep a 2019-es németországi Öko-Feldtage biogazdálkodási expón
Fotó: ÖMKi
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint vetőmagforgalmazó cégek, hazai gabonakutató- és nemesítő központok, illetve ökológiai gazdálkodók vesznek részt a kutatásban. Ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat.

Az ÖMKi 2012 óta folytat úgynevezett on-farm fajtakísérleteket, mivel annak ellenére, hogy a szántóföldi ökológiai gazdálkodásban a kenyérbúza (Triticum aestivum L.) az egyik legfontosabb és legnagyobb területet lefedő kultúra, a hazai nemesítőházak nem foglalkoztak kifejezetten búza öko-nemesítéssel.

Fotó: ÖMKi
Vannak azonban olyan konvencionális nemesítésből származó fajták, amelyeket a nemesítő szakemberek alkalmasnak tartanak az ökotermesztésre. Ugyanakkor a környező országok vetőmagpiacán (így pl. Ausztriában) már megjelentek kifejezetten öko-nemesítésből származó, új búzafajták is, melyek hazai teljesítménye még kevéssé ismert.

Az idén októberben, országosan hét helyszínen, több mint 20 búzafajtával indított tesztek eredményei segíteni fogják a gazdákat abban, hogy a térségükben legjobban teljesítő fajtákat válasszák ki saját, ökológiai művelésbe vont területeikre.

Az ökológiai gazdálkodással foglalkozó szakemberek abban bíznak, hogy – összhangban az EU zöld megállapodással és a közösség biodiverzitási céljaival - a kutatás tovább erősíti a termelők sikeres átállását az ökológiai termesztésre, amelynek egyik alapvető feltétele a termőhelyhez alkalmazkodó, ellenálló fajták megválasztása.

További cél, hogy minél több egészséges, szermaradványoktól mentes biobúzaliszt kerülhessen a pékségekbe és a hazai fogyasztók asztalára.
Fotó: ÖMKi
Forrás: 
ÖMKi/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Megjelent a madárinfluenza egy nagy létszámú tojótyúktartó gazdaságban is

Újabb területen, Bács-Kiskun megyében is igazolta a madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett kerekegyházi nagy létszámú tojótyúkállomány felszámolása már folyamatban van és a hatóság a további ilyenkor szükséges intézkedéseket is elrendelte. A kereskedelmet érintő információk folyamatosan frissülnek a Nébih oldalán.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.