Csak éppen nem onnan, ahonnan a leginkább vártuk volna: Brüsszel helyett Washingtonban, az amerikai mezőgazdasági minisztérium tekintélyes elemzőközpontjában, az Economic Research Service-ben (USDA ERS) készült el az első átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzés.
- a növényvédőszerek kockázatának és/vagy használatának 50%-os csökkentését,
- a talajok tápanyagveszteségének 50%-os csökkentését, ebből következően a műtrágyahasználat 20%-os csökkenését,
- az állattenyésztésben használt antibiotikum-eladások 50%-os csökkentését,
- a művelésből kivont mezőgazdasági területek 10%-ra növelését,
- az ökogazdálkodásba vont területek 25%-ra növelését
Mint ahogy arra Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója korábban többször felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság nem készített semmiféle előzetes hatástanulmányt a javaslataihoz.
Az első hatástanulmány így némiképp váratlan helyről, az amerikai AKI-tól, az ottani mezőgazdasági minisztérium agrárközgazdasági elemzőközpontjától származik – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid.
„A közgazdasági modelleken alapuló elemzés több lehetséges változatot is megvizsgált. Ezek alapján, ha csak az EU-ban hajtanák végre a fent vázolt stratégiát, akkor az unió agrárkibocsátása akár 12%-kal is csökkenhetne 2030-ig. Ha a világon mindenütt – amire lássuk be, kevés esély van – akkor „csak” 7%-kal. Magyarország esetében ez arányosan – 2019-es kibocsátás értékén számolva – legalább 330 mrd, illetve utóbbi esetben 200 mrd Ft megtermelt érték eltűnését jelentené – mondta az ügyvezető igazgató, aki szerint, az EU exportja, amennyiben a zöld intézkedések egyoldalúan, csak az unión belül kerülnének végrehajtásra, a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 20%-kal esne vissza.
Ami az árakat illeti, ha csak az EU-ban hajtják végre a Zöld Megállapodást, akkor az a mezőgazdasági árak 17%-os emelkedését vetíti előre a tanulmány szerint. Ha a világ más részein is, az áremelkedés akár 53%-os is lehet.
Az élelmiszerárak ilyen mértékű növekedését az uniós agrárkibocsátás csökkenése önmagában nem magyarázza. Ennek megértéséhez számításba kell venni, hogy a következő időszakban a népességnövekedés miatt egy folyamatosan bővülő keresleti piac találkozik azzal, hogy az egyik legfontosabb agrártermelő és agrárexportőr, az EU jelentősen visszafogja a termelését – mutat rá Mezei Dávid.
Bár az amerikai tanulmány számos részletében és módszertanában vitatható és vitatni is fogják, abból a szempontból egybevág a Takarékbank előrejelzésével, hogy a Zöld Megállapodás legfontosabb hatása az uniós mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése – foglalta össze Mezei Dávid.
Így, ha a magyar mezőgazdaság mennyiségi kibocsátása nem is, de az általa előállított érték megőrizhető lehet a jövőben. Ehhez viszont továbbra is egy dologra, mégpedig innovatív beruházásokra van szükség az agráriumban – hangsúlyozta a Takarékbank ügyvezető igazgatója.
