Back to top

Főigazgatók véleménye

Az öt agrárszakképzési centrum főigazgatója nyilatkozik a centrumok lértehozásáról és az új iskolarendszerről.

Simonné Szerdai Zsuzsanna
Simonné Szerdai Zsuzsanna
A korábbi DASZK vezetője, Simonné Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrár­szakképzési Centrum főigazgatója mondhatni helyzeti előnyben volt. Egy korábbi központ vezetőjeként talán jobban átlátja a centrumosodással kapcsolatos teendőket, előnyöket.

„A 12 iskolát összefogó, négy megye (Tolna, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun) területére kiterjedő centrum egyik legfontosabb feladata az egységes struktúra, az egy nyelven beszélés kialakítása.

Fontos, hogy az oktatók (és a tanulók is) a pozitívumokat, a lehetőséget lássák a centrumban.

A centrumnak és iskoláinak a négy megye agráriumának fejlesztéséhez kell hozzájárulnia képzéseivel, tehát a piaci igényeket kell kielégítenie. Az ágazati képzőközpontok és ágazati vizsgaközpontok kialakításánál a centrumoknak kezdeményező és koordináló szerepet kell vállalniuk. A közös érdekek mentén kell megszervezni ezeket, a duális képzés szükségességének figyelembevételével.”

Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, Horváth József korábban a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági karának dékánja volt. Nagy fontosságot tulajdonít a centrum és az egyetem szorosabb kapcsolatának, együttműködésének.

„Az újfajta oktatási rendszer, az »orientációs képzés«, az erre való felkészülés egyfajta kihívás az agrárszakképzés számára; új rendszerben, új tartalommal kell felkészíteni a tanulókat a jövő mezőgazdaságában, termelésében való helytállásra. A centrumhoz tartozó 10 iskola négy megyére (Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Békés, Csongrád-Csanád) kiterjedően nagy földrajzi területet foglal magába, oktatott szakjai – akárcsak a legtöbb centrumnál – szakmailag lefedik a teljes agrárgazdaságot. Centrumspecifikus, hogy a területen három korábbi AM-fenntartású iskola (Cegléd, Karcag, Törökszentmiklós mezőgazdasági iskolái) egyházi fenntartásba került; ezekben szintén mezőgazdasági képzések folynak, velük is tartani kell a kapcsolatot.

A szakmai vonalon kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a precíziós mezőgazdaság, gazdálkodás oktatására, a drónpilóta-képzési programra, valamint az öntözésfejlesztésre, a vízgazdálkodásra; utóbbinál különös tekintettel a területen levő nagy kertészeti cégekre, egyesülésekre (szentesi DélKerTÉSZ, Árpád-Agrár Zrt.), ezeknek a duális képzésbe való bevonására.

A Szegedi Tudományegyetemmel való, már kialakult jó kapcsolatrendszerre alapozva tudásközpont kialakításában, abban való aktív részvételben gondolkozunk.”

Hoczek László fő­igazgatónak, a Kis­­alföldi Agrárszakképzési Centrum vezetőjének ha­­tá­rozott elképzelései vannak a centrum feladatait illetően.

Hoczek László
Hoczek László
„A 12 iskolát tömörítő, öt megye területét lefedő (Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém) centrum iskolái az agrárágazat teljes spektrumát képviselik. Különlegesség a faipari, a rendészeti és a sportképzés. Figyelembe kell vennünk, hogy az Észak-Dunántúl erősen iparosodott térség, ahol jelentős szerepet játszik az élelmiszeripar (különösen az erjedésipar és a tejipar). Ugyancsak erősek a szolgáltató ágazatok, mint a vadászat, a parképítés, a virágkertészet; az ezekre való képzést erősíteni szeretnénk.

A végzett szakembereknek piacuk is van, keresik őket; a duális partnerek folyamatosan igényt támasztanak az iskola végzős diákjai iránt.

Tudomásul kell venni, hogy kimenetorientált képzést kell folytatni – azt kell képezni, amit a gazdaság igényel, de csak úgy, hogyha a gazdaság beszáll az oktatásba. Ki kell alakítani a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot az erdészképzés terén Sopronnal, a virágkertész-, illetve virágkötőképzés terén Szombathellyel, élelmiszeripari vonalon pedig Székesfehérvárral. A tejfeldolgozás ágazati képzési központja a centrum lehet, itt kell megerősíteni. A képzési területen a tömegigények kielégítése mellett az ökotudatos gazdálkodás (magas értékű termék előállítása) igényeit is ki kell elégíteni. Felvállalt cél a kimaradt Zala megye meghódítása, onnan is szeretnénk bevonni a fiatalokat az agrárképzésbe. A centrumnak összehangoló, stratégiateremtő feladata is van.”

Lévai Imre főigazgató, az Északi Agrárszakképzési Centrum vezetője szerint az új helyzetet szokni kell, a centrum működését, az együttműködést a centrum iskoláival most kell kialakítani.

Lévai Imre
Lévai Imre
„A centrumhoz tartozó 11 iskola négy megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) található, elég nagy az eltérés az iskolák között. A különböző, többszöri fenntartóváltozások különbözőképpen hatottak az iskolákra, a technikai háttérben is vannak különbségek és eltérő földrajzi körülmények között dolgoznak.

Folyamatos egyeztetésre van szükség, a centrum egységes működésének, eljárásainak kialakításához idő kell.

Nagy kihívás itt is a duális képzés általánossá tétele, az ágazati képzőközpont kialakításának megoldása, az, hogy a vállalati partnerek lehetőségként éljék meg az oktatásba való bekapcsolódást. A minél kevesebb pad, és minél több gyakorlat elvét szeretnénk megvalósítani. Ki kell vinni a tanulót olyan helyekre, ahol olyan eszközökkel, technikákkal dolgozhat (tanulhat), amivel a valós életben találkozni fog. A 21. század információdömpingjében való szelektálni tudásra is meg kell tanítani a diákokat, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nevelésre.

Fontos azt elérni, hogy a tanuló büszke legyen arra, hogy itt végzett, ismerje fel, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg előtte az agráriumban – ehhez újszerű gondolatként szeretnénk megtalálni azt a tanulót, aki a centrum arca lehet.

A centrumon belül egy letisztulási folyamat is elindult; szeretnénk a képzésben az iskolák közötti – még fellelhető – párhuzamosságokat megszüntetni, minden iskolánál a helyi specialitások figyelembevételével, beépítésével kialakítani a képzéseket.”

A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Cent­rum vezetője, Molnár Zoltán főigazgató a budapesti központból irányítja a centrumhoz tartozó 11 iskola működését, amelyek két megye (Pest, Nógrád) és Budapest területén helyezkednek el.

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán
„Szerencsésnek ítélhető az elhelyezkedésünk a beiskolázás szempontjából, hiszen nagy a lakosság száma, és a képzések, szakok megoszlása is viszonylag kialakult, kevéssé található párhuzamosság. Ennek köszönhetően a mezőgazdasági képzések főleg a Pest, illetve Nógrád megyei iskolákban, az élelmiszeripari szakok Budapesten és vonzáskörzetében találhatók – a nagykőrösi iskola kivételével. A centrum iskolái, illetve szakjai – az átgondolt kialakításnak is köszönhetően – itt is lefedik az agrárszakképzés teljes területét. Nagyon jó a kollégiumi elhelyezési lehetőség, minden azt igénylő diák elhelyezése megoldott. Az élelmiszeripari szakma szerencsés helyzetben van, mind a 18 szakma megmaradt.

Fontos a centrum kezdeményező szerepe az ágazati képzőközpontok kialakításában, célunk, hogy a létrehozandó akkreditált vizsgaközpont a centrum legyen.

Az iskolák és a centrum között már eddig is jó kapcsolat alakult ki. Ez annak köszönhető, hogy az iskolák nem tag-, hanem önálló iskolaként működnek a centrumon belül (ahogy a többi centrumnál is – a szerk.). A centrum leveszi a gazdálkodással és adminisztrációval kapcsolatos feladatok túlnyomó részét az iskolák válláról, ugyanakkor a kötelező bevételen túl a megtermelt pénzt az iskola visszakapja, saját maga által elhatározott fejlesztésekre fordíthatja. Fontos, hogy a centrum és az iskolák közötti feladatmegosztás korrekt, mindenki számára elfogadható és előremutató legyen.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

A jövő vívmányai a mai mezőgazdaságért

A digitalizáció sok mindenben segít, de a valóságtól nem szabad elszakadni. Nem helyettesítik a szakembert, inkább segítőkezet nyújtanak. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozók megfeleljenek a mai kor kihívásainak, versenyképesek legyenek, és – ami nagyon fontos – a fiatalok számára vonzóbbá tegyék az agráriumot, megfelelő életpályát nyújtsanak.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.