Ezeknek a tételeknek csupán a töredékét tudták értékesíteni, mivel a nagybani zöldségpiacokat épp akkor zárták be a hatóságok. Később a hideg, a tucatnál is több fagyos éjszakával beköszöntő kikelet, majd az április elején kezdődő aszály is feladta a leckét a termelőknek. A közeljövőt illetően az is hatalmas kihívást jelent az agrárium itteni szereplői számára, hogy bő fél év múlva, 2021. július 1-jén megnyitja a földpiacát Ukrajna.
– Éppen ezért év elején kérdőíves felmérést végzett alapítványunk a kárpátaljai magyar gazdák földhasználatával, a gazdaságok gépesítettségi fokával, földvásárlási és -eladási hajlandóságával stb. kapcsolatban – kezdi évértékelő beszélgetésünket Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika civil szervezet irányítója.
Ha nem számítjuk a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságát, ahol az agráriumban dolgozók száma csekély, valamint a városi lakosságot, akkor elkönyvelhetjük, hogy a falusi magyar háztartások 46 százalékát sikerült elérnünk.
Mire jutottak?
– Az adatok alapján számos érdekes eredményt kaptunk, például hogy a magyar gazdák nagyjából 53–55 ezer hektáron termesztenek gabonaféléket, zöldséget vagy primőröket pedig 250 hektáron hajtatnak. A hozam- és jövedelemszámítások szerint a hajtatásból származó árbevétel mintegy 100 millió hrivnyával meghaladja a kalászosok és a kukorica több mint 50 ezer hektárjáról származó árbevételt.
Ezeket a tényeket, illetve tendenciákat idáig is sejtettük, de most ez fehéren-feketén, számokkal bizonyítható. Továbbá ha figyelembe vesszük, hogy mely ágazatokban van számottevő fejlődési potenciál, akkor még inkább felértékelődik az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés szerepe a vidékünkön.
Ami pedig a mögöttünk hagyott hónapok időjárását illeti, szembe kell néznünk a ténnyel, hogy nincs olyan idény, amikor minden ideálisan alakulna, pláne akkor, amikor máshol egymást érik a szélsőséges meteorológiai jelenségek. Szerencsére a gazdáink többsége sikeresen kivédte a késő tavaszi fagyokat, számottevő vihar- vagy jégkárról sem kaptunk hírt.
Ami ebben az évben a gazdáknak a legtöbb problémát okozta, az a koronavírus-járvány, pontosabban az ellene hozott korlátozások.
Jól emlékszünk, hogy március közepén az ország bezárkózott, és csak az élelmiszerrel kereskedő üzletek maradhattak nyitva.
– Pontosan erre az időszakra esett a kárpátaljai primőrök betakarításának első hulláma, vagyis a hajtatott uborka, a levélzöldségek, a hónapos retek, a csomózott újhagyma, a káposzta, az újburgonya értékesítése.
Láthattunk akkoriban televíziós beszámolókat a Herszon megyei Nova Kakhovkában működő Nyezsdanij piac – az ország legnagyobb zöldség-gyümölcs áruelosztó helye – kereskedőinek és az őket ellátó őstermelőknek a felháborodásáról, miszerint a piac mellett kőhajtásnyira működő hipermarket továbbra is zavartalanul forgalmazhatott primőröket, míg a bezárt piacon hegyekben állt a néhány nappal korábban odaszállított friss zöldség, ami tönkrement. Májusban aztán, az országos felháborodás hatására megnyitották a hatóságok a nagybani élelmiszerpiacokat, és a kereskedelmi forgalom helyreállt. Persze a gazdák veszteségét senki nem pótolta. Pedig az jelentősnek tekinthető: míg az utóbbi években a hónapos retek ára stabilan 20–25 hrivnya/kg körül mozgott, idén boldog lehetett az, aki ennek a harmadáért el tudta adni a portékáját.
Ekkorára a főbb kultúrák palántái elkészültek, és ki is ültették őket. A bizonytalan helyzetben többen úgy kalkuláltak, hogy uborka helyett inkább valami más kultúrát termesztenek, mert az uborkát kétnaponta szedni kell, attól függetlenül, hogy a karanténban eladható-e vagy sem. Jól tudjuk, a paprika vagy a paradicsom termése adott esetben tovább is száron tartható. De mint említettem, május közepe felé a kereskedelem helyreállt, és a bizonytalan helyzet miatt lanyha termesztési kedv némi áruhiányt okozott. Ezzel magyarázható az uborka, a paprika, a paradicsom kimagasló ára a szezon közepén. Ez valamit visszahozott a gazdáknak a tavaszi veszteségekből.
Számos termelő, kereskedő arra panaszkodik, hogy idén mindenből jóval kevesebb fogy.
– Ősszel elindult a koronavírus-járvány második hulláma, ami szintén hozott magával néhány új korlátozást. A rendezvények, összejövetelek, lakodalmak stb. tilalma szintén a kereslet jelentős csökkenésével járt, így ősszel megint erős áresést tapasztalhattunk, ami mind a mai napig tart. Ráadásul a hrivnya is gyengélkedni kezdett, és mintegy 15–17 százalékos értékvesztést tapasztalhattak a hrivnyában kereskedő termelőink a dollárhoz képest a tavaszi árfolyamhoz viszonyítva.
Reméljük, a vakcinák megjelenésével tavasz végére lecseng a járvány.
Mindent összevetve elmondható, hogy zöldségtermesztőink, hajtató gazdáink a bevételt tekintve közepes évet zárnak, és ez az erősen pesszimista tavaszi előrejelzésekhez képest mindenképpen pozitív eredménynek számít.
A sok-sok bizonytalansági tényező mennyire vette el a kárpátaljai magyar családok kedvét a gazdálkodástól?
– Alapítványunk idén is kiírta az „Első lépés” szociális program pályázatát nagycsaládosoknak, amire, örvendetes módon, többszörös volt a túljelentkezés. Mindent mérlegelve 44 pályázatot bíráltunk el pozitívan. A pályázatok kétharmada – a nyertes pályázatokat is beleértve – a dobronyi termesztési régióból futott be.
Ez figyelhető meg az Egán Ede-féle mezőgazdasági pályázatok elemzése során is.
Joggal vetődik fel ilyenkor a kérdés: mi lesz a jövő év slágernövénye? A tendencia számomra egyértelmű: az alapvető zöldségfélék, tehát az uborka, a paradicsom, a paprika évről évre jól teljesít, azon belül a termesztési volumen 70 százalékát továbbra is az uborka adja. A fűtött hajtatásban évek óta kiemelkedő bevételt lehet elérni vele. Aki ezzel kíván foglalkozni, azt a következő idényben sem érheti nagy csalódás. Persze kiemelkedő jelentősége van a szakszerűségnek, illetve gazdáink felkészültségének és tudásszintjének a kihívásokhoz való igazítása.
