Back to top

Ha jön a farkas vagy a medve

Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.

Erdei barangolásaink során tehát – bár minimális eséllyel – akár ezekkel a ragadozókkal is találkozhatunk. Mit is tehetünk ilyenkor? Erről tájékoztatott Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense.

Gömbkötő Péter: megfelelő viselkedéssel megelőzhetjük a bajt
Fotó: Kozma Attila (BNPI)

A nagyragadozók alapvetően elkerülik az embert, mert érzékeny érzékszerveikkel jóval korábban észlelik közelségünket.

A rendkívül ritka ragadozó–ember találkozások esetében tehát már néhány másodperc után maguk távoznak a helyszínről. Ritkán előfordulhat azonban, hogy a tapasztalatlan fiatal egyedek kíváncsiskodnak, és nem feltétlenül menekülnek el azonnal.

Ha észreveszi a kutyát

Ha farkassal találkozunk, igyekezzünk nyugodtak maradni, hiszen e ritka alkalom az ember számára felejthetetlen élményt jelenthet. Semmiképp ne próbáljunk elszaladni előle. Amennyiben zavaró a közelsége, igyekezzünk lassan, az állatot állandóan szemmel tartva, folyamatosan távolodni. Általában, ha a farkasra rákiabálnak vagy tapsolnak, rögvest menekülőre fogja, de soha nem szabad üldözőbe venni, mert az védekezést, kiszámíthatatlan agressziót válthat ki belőle. Különösen veszélyes, ha a fiatal állatot magunkhoz csalogatjuk vagy etetni kezdjük.

Komoly konfliktus a farkas és a kutya találkozása, ezért sem szabad hű társunkat szabadon engedni a kirándulások során.

A kutya alapvetően a nevelésétől függően viselkedik, de a természetben észlelt csábító illatok elvonják figyelmét, eltávolodhat tőlünk, így akár a nagyragadozók prédájává is válhat. Ha az erdőben sétálva farkast pillantunk meg, a farkas pedig a kutyára összpontosít, akkor kiabálással, tapsolással vonjuk el a ragadozó figyelmét a kutyáról. A farkastól a lehető legnagyobb távolságot tartsuk meg, s hátrálás közben folyamatosan beszéljünk a kutyához. Amennyiben a farkas ezután is követ minket, nagyobb követ, fadarabot hajítsunk felé. Ha a farkast az általa zsákmányolt prédánál találjuk (ami adott esetben lehet ebünk is), akkor se próbáljuk azt tőle elvenni, illetve zsákmányától elzavarni, mert az szintén szélsőséges agressziót válthat ki.

Vonzza az élelmiszer

Medve járta területeken kirándulva ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket, így a halkonzervről és a cukrozott sűrített tejről is mondjunk le. Semmi esetre se hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát vagy annak csomagolóanyagát. Ezeket lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal. Ha sátorozunk a területen, az élelmiszert a sátortól távolabb eső fára függesszük fel.

A farkassal való ritka találkozásra akkor is sor kerülhet, ha szabadon látogatható barlangban bukkanunk búvó- vagy szaporodó helyére.

Ebben az esetben azonnal távozzunk a barlangból! Ez a szabály az összes vadon élő, barlangban meghúzódó állattal történő találkozásra vonatkozik! Amennyiben a természetben farkast észlelünk vagy a fajhoz kapcsolódó életnyomokat találunk, minél hamarabb vegyük fel a kapcsolatot a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságával.

Nem játék

A barnamedve alapvetően magányosan járja az erdőket, és naponta akár több tíz kilométert is megtesz. Bármelyik napszakban aktív lehet, de az ember által háborgatott élőhelyein inkább éjszaka és a hajnali órákban táplálkozik.

Ragaszkodik az általa használt területhez, melynek nagysága a néhány ezer hektártól akár több száz négyzetkilométerig is terjedhet.

A barnamedve nem alszik valódi téli álmot. Testhőmérséklete csak pár Celsius-fokot csökken. A novembertől márciusig tartó nyugalmi időszaka alatt többször is felébredhet.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Ez a csúcsragadozó eredetileg a zavartalan erdőségekhez kötődik, és táplálékát is ott szerzi meg. Alkalmazkodóképessége révén azonban hozzá tud szokni az ember jelenlétéhez, kihasználja az általa nyújtott élelemforrásokat is, így rájárhat a mezőgazdasági területekre, a vadetetőkre és elfogyasztja a kommunális hulladékot.

A faj kerüli az embert, és akárcsak a farkas, nem tekinti zsákmányának.

A természetben elenyészően kis valószínűséggel előforduló találkozás esetén az állat ugyanannyira meglepődhet, mint az ember. Megfelelő viselkedéssel azonban megelőzhetők a kellemetlen meglepetések. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető!

Beszélgessünk, csapjunk zajt!

Ha medve lakta területen járunk, kerüljük az átláthatatlan sűrű bozótosokat, és ha nem szükséges, ne kiránduljunk napnyugta és napkelte között ilyen erdőkben. Ne járjunk nesztelenül – tegyük a medvék számára egyértelművé jelenéltünket, adott esetben közeledésünket. Ha társaságban vagyunk, beszélgessünk! Ha egyedül járjuk a rengeteget, használjunk valamilyen zajkeltő eszközt, mint például csengőt vagy rádiót. Fejhallgatóval semmiképp se közlekedjünk.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Amennyiben mégis úgy találkozunk a medvével, hogy az nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, az állatot szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.

Ha a medve két lábra áll, ne essünk kétségbe, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi. Ha észrevesz minket, ne próbáljuk elzavarni, ne nézzünk a szemébe, ne fordítsunk neki hátat, s ne akarjunk elfutni, már csak azért se, mert jóval gyorsabb nálunk. Halkan beszéljünk és közben hátráljunk.

Amennyiben autóból pillantjuk meg a medvét, ne hagyjuk el a járművet. Ne próbáljunk barátkozni vele, ne etessük, ne akarjuk közelebbről lefényképezni. Ha közelít hozzánk, ne provokáljuk, ne tegyünk hirtelen mozdulatot.

Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő ebünk hozzánk fog visszafutni védelemért, nyomában támadójával.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)
Végezetül Gombkötő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban az oly divatos terepkerékpározás során sokkal nagyobb az esély a nagyragadozókkal való találkozásra, mint gyalogtúrákon, ezért a biciklistáknak sem árt felkészülniük egy-egy ilyen esetre.

Fotók: Kozma Attila (BNPI)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.