Back to top

Génmódosított paradicsom segíthet a Parkinson-kórosokon

Brit kutatók létrehoztak egy génmódosított paradicsomfajtát, amivel eredményesen lehet kezelni a Parkinson-kórt, tartalmazza ugyanis a levodopa nevű anyagot, ami betegek agyában kisebb mennyiségben termelődő dopamint helyettesíti. A levodopa szintézise a tirozin nevű aminosavból indul, és a dopamin közvetlen előanyaga. Manapság vegyileg állítják elő, használata kellemetlen mellékhatásokkal jár.

Természetes forrásai is vannak a levodopának, de kevés növényben van hasznos mennyiségben. Általában a magvak tartalmazzák. Ismert és sokat kutatott forrása a trópusi eredetű bársonybab (Mucuna pruriens), aminek a magja 10%-ban tartalmaz levodopát. Sajnos emellett sok benne a triptamin alkaloida, ami hallucinációt okoz.

A levodopával dúsított paradicsom, mint a gyógyszer természetes forrása, azzal az előnnyel jár, hogy nem kell tartani az olyan mellékhatásoktól, mint a viselkedészavar vagy a hányinger.

Különösen a fejlődő országokban lenne nagy jelentősége a természetes eredetű gyógyszernek.

A brit John Innes Centrum kutatói a céklában megtalált, levodopatermelésért felelős gént építették be a paradicsomba. Ennek eredményeként elsősorban a termésben nőtt meg a hasznos anyag koncentrációja,

kilogrammonként 150 milligramm található meg belőle.

Ez a mennyiség megegyezik más növényi forrásokéval, azok hátrányos tulajdonságai nélkül. A kutatók célja, hogy olyan termelési rendszert hozzanak létre, melyben a természetes eredetű anyagot gyógyszerként lehet felhasználni, miután kinyerték a paradicsomból.

Azért választották éppen a paradicsomot erre a célra, mert világszerte ismerik és ipari termesztésre is alkalmas, sztenderdizálni lehet a technológiát.

Zárt növényházban termesztve elkerülhető a pollennel való szennyezés, amit a genetikailag módosított növények egyik veszélyének tartanak.

Viszonylag olcsó és egyszerű módszerekkel is nagy termést lehet elérni, és a levodopa egyszerűen kinyerhető belőle, mivel jól oldódó anyag. Aztán már csak meg kell tisztítani és formulázni, amihez szintén nem szükséges különösebben fejlett technika és a fejlődő országokban is elérhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.