Back to top

Növénytáplálás földön égen

Az elmúlt évtizedekben a világ mezőgazdasága nagyot fejlődött. Elég csak a korszerű gépekre vagy az innovatív fajtákra, hibridekre gondolni. Ugyanakkor mintha kicsit megfeledkeztünk volna legfontosabb termelő eszközünkről, a talajról.

Többek között ez is terítékre került azon tanácskozáson, melyet a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szervezett Érd határában.

Az V. Pest megyei Tápanyag Nap gazdálkodási határszemlére invitálta a termelőket, s ha az időjárás nem is fogadta kegyeibe a társaságot, mindenki türelmesen hallgatta a forgalmazó cégek által tartott konzultációt.

Cudar időben is kitartva
Fotó: viniczai

Magyarország legjelentősebb természeti kincse az édesvízkészlet mellett a termőföld.

Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, a kutatások szerint azonban, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő, jó minőségű a termőtalaj.

A talaj fontos életközösség, mikrobiológiai élet nélkül csak mállott kőzet. Ha a talajélet elpusztul a különböző stresszhatások miatt, elveszik a pufferkapacitás, felborul a finoman hangolt egyensúly és termőképtelenné válik a föld.

A fenti problémákkal párhuzamosan jelentkezik az, hogy a földek tápanyag szolgáltató képessége is csökken. Így a termesztett növényeinkben a kimutatások szerint is az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vitamin, és ásványi anyag tartalom.

Ma már kiváló készítmények állnak rendelkezésre, amelyek talajaink termőképességét helyrebillentik. Ám az előadásokból az is kiviláglott, hogy a gazdák kevésbé nyúlnak ezekhez a termékekhez, mivel nem járnak látványos hatással, igazi változást csak néhány év múlva lehet tapasztalni.

Nem szabad vegetációban sem elengedni a növények kezét.

Az elmúlt év száraz tavaszát követően a lombtrágyák kiemelt szerepet kaptak. Amit a fővetésű kultúrák nem kaptak meg a talajból, azt a levélre kijuttatva fel tudták venni. A tapasztalatok szerint nem csak termésbiztonságot adtak, hanem – növényfajtól, termesztéstechnológiától függően – 5-10 százalékkal magasabb termést takaríthattak be.

Nagyobb figyelmet az áttelelt kultúráknak
Fotó: viniczai

A bemutatkozó cégek előadói egyetértettek abban, hogy sok készítmény áll a gazdák rendelkezésére, amelyek jól illeszthetők akár a precíziós gazdálkodásba is. Ahhoz viszont, hogy hatékonyak legyenek, jobban meg kell ismerni a termesztett növényeinket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.