Back to top

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Az Ingenhoven Architects düsseldorfi építészeti iroda évtizedek óta részt vesz különböző éghajlati övezetekben és kontinenseken zajló projektekben, munkáik során átfogó fenntarthatósági koncepciót követnek.

A most megvalósuló "fitotechnológiai" koncepcióban az egyik németországi faiskolából származó gyertyánok beültetésével a Kö-Bogen 2 nevű épületnek sajátos megjelenést álmodtak, amelyben a növények szoros egységet alkotnak az épülettel, annak szerves részévé válnak.

A gyertyánok az épület oldalára és tetőterére elültetve javítják a város mikroklímáját, nyáron árnyékolnak és csökkentik a belváros hőterhelését, megkötik a szén-dioxidot, tárolják a nedvességet, csillapítják a zajt és elősegítik a biodiverzitást- állítja a tervező iroda.

Fotó: Foto: Ferdinand Graf von Luckner

Négy évig gondozták a növényeket

A 30 000 darab gyertyán ökológiai előnyei megegyeznek körülbelül 80 kifejlett lombos fa előnyével. A növényeket ládákban ültették el, egy láda 45 x 48 x 100 centiméteres, és mindegyikbe négy-négy növény került, amelyeket jól átgondolt rendszerben a homlokzat mentén helyezték el. Míg az utcán sétálók  figyelme alulról erre a növényfelületre esik, a szomszédos sokemeletes, magas irodaházakból, tető felületét lehet látni, amit szintén beültették gyertyánnal. A tetőtérre több mint 20 000 darab gyertyán került - részletezte Christoph Kluska, értékesítési vezető, aki figyelemmel követte a Bad Zwischenahn-ban található Bruns Faiskolában nevelt gyertyánok kiválasztását és gondozását is 

A 20-30 centiméter nagyságú dugványokat a faiskola szaporítótelepén még 2016-ban válogatták ki. A tervek megvalósításához olyan növényre volt szükség, amely télen is megtartja a lombját, hogy ekkor is feltűnő megjelenésű legyen a homlokzat.

A szükségesnél több növényt választottak ki annak érdekében, hogy egy nagyjából tíz százalékos tartalékkal is rendelkezzenek, amelyhez szükség esetén - ha néhány növény kipusztulna - hozzá tudnak férni.

Az ültetéshez közel 3000 darab edényt állítottak fel faiskolában, ehhez egy hektárnyi területre volt szükség.

A növények ládákba való ültetése után a következő három év az ápolási időszakról szólt:  a gyertyánokat öntözték, metszették, szükség esetén permetezték. 

Azonosító számmal látták el

A tájépítész Jakob Leonhards Söhne bár már a tervezési szakaszban részt vett a projektben, igazi munkája akkor kezdődött, amikor a több éve beültetett növényládákat a Kö-Bogen 2 épülethez szállították. A 65 teherautónyi beültetés  2019 végén és 2020 tavaszán érkezett meg Düsseldorfba. A ládák elhelyezését segítette, hogy minden edényt külön-külön felcímkéztek és azonosító számmal látták el, és a homlokzaton minden ládának megjelölték a pontos helyét.

A faiskolában végzett szakszerű előkészületeknek köszönhetően minden fa kitűnő állapotban kezdhette meg új életét a homlokzati beültetésben. A növények ápolásáról, és az öntözőrendszer karbantartásáról egy külön erre a célra megalakuló kertész csapat gondoskodik.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.