Back to top

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Állatábrázolás börtönrajzokon Dr. Fliegauf Gergely előadásából
Fotó: Dr. Fliegauf Gergely
Köszöntő beszédében Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora arról beszélt, az állatorvosi érzelmileg elkötelezett szakma, ami az állatszereteten alapul, így egy állatorvos számára szinte felfoghatatlan, hogy valaki meg akarna kínozni egy állatot. Azt viszont látja – és többek között erről szóltak a szakmai nap előadásai is –, hogy aki nem tiszteli az állatot, az az embert sem tiszteli, tehát sokszor egyenes az út az állatkínzástól az emberkínzásig.

Nem véletlen tehát, hogy 2017-ben az egyetemen létrehozták az állatvédelem tantárgyat, amelyet magyar, angol és német nyelven is oktatnak, így 52 országból érkezett hallgatóik mind találkoznak a témával. Ugyanezért hozták létre az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központot is, ahol multidiszciplináris szempontok szerint is folyik a kutatás. Sótonyi Péter hangsúlyozta:

Az állatkínzásos bűncselekmények száma Dr. Vetter Szilvia előadásából
Fotó: Dr. Vetter Szilvia
„Míg az állatorvos menti és gyógyítja a bántalmazott állatot, addig a jogász a megfelelő törvényalkotást segíti. A bántalmazó az is lehet, aki végtelenül szereti a házi kedvencét, és ezért olyan ételt etet vele, amivel megbetegíti. Például édességet etet a kiskutyájával.”

A rektor kijelentette, a szakembereknek az emberi butaságból eredő kezdeményezések ellen is fel kell lépniük. Ilyen volt a közelmúltban az, amikor azzal keresték meg az egyetemet, hogy támogassák a húsevő macskák vegán táplálásának kezdeményezését.

„Nekünk jelentenünk kell, ha rosszul bánnak egy kedvtelésből tartott vagy egy haszonállattal, de ugyanúgy fel kell lépnünk az orvvadászat és orvhalászat ellen is, mert mindez fájdalmat okoz az állatnak.

Egy sorozatgyilkos a profilozó szemével - Ráth Éva előadásából
Fotó: Ráth Éva
A programban egyebek mellett megtörtént hazai állatkínzási büntetőperekben elhangzottakon keresztül mutatták be az előadók az állatkínzókat, illetve több különös kegyetlenséggel gyilkoló sorozatgyilkos bűnügyi profilját bemutatva rávilágítottak, hogy ezek a bűnözők mind állatkínzással kezdték tevékenységüket. Több előadó is hangsúlyozta, hogy ha felismerik egy gyerek állatkínzó hajlamát, akkor neveléssel, agressziókezeléssel a probléma megoldható.

Dr. Vetter Szilvia, az egyetem állatvédelmi központjának vezetője mindezt így foglalta össze:

„Nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy az állatkínzást pontszerűen vizsgáljuk, azt rendszerszerűen kell górcső alá venni. Nem elég azt a pillanatot megnézni, amikor valaki egy baltával lesújt egy állatra, hanem azt is vizsgálni kell, hogyan jutott el idáig, és mi történik vele, a környezetével a kegyetlen cselekedet után”

Dr. Ózsvári László, az egyetem oktatási rektorhelyettese azt hangsúlyozta, hogy bár az állatvédelem is olyan, mint a magyar foci, vagyis mindenki ért hozzá, ez nem így van. Épp ezért fontos az ismeretterjesztés, ráadásul nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek körében is. Az állattartási kultúra ugyanis épp az felnőttek körében hiányosabb, van még benne „állatvédelmi tartalék”.

Forrás: 
magyarmezogazgadasg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.