Back to top

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

Ezen nevelési módszerek jól alkalmazhatók a kiskertekben is, cikkünkben ezeket tekintjük át. Az utóbbi évtizedekben a kis faméretek alakításának lehetőségét jelentős részben a nemesítési tevékenység alapozta meg. Az alanykutatás során számos törpésítő alanyt állítottak elő, amelyek mérsékeltebb növekedési eréllyel bírnak.

Amikor a faiskolában ugyanis oltványokat vásárolunk, egy két részből álló növényt veszünk, amit oltással vagy szemzéssel állítottak elő.

Az alany képezi a fa gyökerét, a nemes fajta pedig a törzset és a koronát. A két növényi rész nagy hatással van egymás élettevékenységére, legfőképpen az alany befolyásolja azt a faméretet, amit a növény az élete során elérhet. Az almánál leggyakrabban az úgynevezett M.9 alannyal találkozhatunk, ami törpe növekedést eredményez, így a fa nem nő meg 3-4 méternél magasabbra. Használják még a féltörpe M.26, illetve a középerős MM.106 alanyt is, amelyek valamivel nagyobb faméretet eredményeznek. Körténél általában vadkörtealanyra szaporítják a fajtákat, amivel szintén kialakítható a könnyebben kezelhető faméret. A cseresznyéből, amely a természetes gömbszerű koronaformájával elérheti a 15-25 méter magasságot is, szintén nevelhető olyan fa, amelyről a gyümölcs nagy része a földön állva leszedhető. A faiskolában vadcseresznye- és sajmeggyalanyt használnak, utóbbiakkal kapjuk a kisebb fákat.

A meggy esetében nincs nagy választási lehetőség, kizárólag a cseresznyénél is jellemző sajmeggyet alkalmazzák.

A szilvánál is általában csak egy alannyal, a mirobalánnal találkozhatunk. Az őszibaracknál a vadőszibarack erősebb növekedésű, homoktalajra való, míg a mandulaalany kisebb fát eredményez, a kötött, meszes talajt kedveli. A kajszinál a vadkajszialany erősebben nő, a síkvidéki, homokosabb területeken alkalmazzák, míg a mirobalán kisebb faméretet ad, a dombvidéki termőhelyeken érzi jól magát.

Vásárlás előtt mindenképp tájékozódjunk tehát, hogy az adott oltvány milyen alannyal rendelkezik, ugyanis ez nagyban befolyásolja a fák méretét, illetve az adott területhez való alkalmazkodóképességét.

A törzsmagasság

A gyümölcsfák méretét az alany mellett igen nagy mértékben meghatározzák a metszési beavatkozások, illetve az azok kiegészítő műveletei.

A fák ültetése után a legfontosabb feladatunk az oltványok visszametszése, amit kiskertekben sajnos nagyon sokszor elmulasztanak, vagy helytelenül végeznek el.

Körtesuháng visszametszés után
Általános szabályként fogalmazható meg ugyanis, hogy minél nagyobb egy fa törzsmagassága, annál nagyobb méretet ér el a növény. Az alacsony fák neveléséhez tehát rövid, 70-90 cm-es törzset szükséges kialakítanunk, ami az emberméretű fák elérésének fontos feltétele. Ha egyéves suhángot vásárolunk, akkor a koronába metszésnél úgy járunk el helyesen, ha a 70-90 cm-es magasság fölött megszámolunk 4-6 rügyet, és visszavágjuk az oltványt. Ne zavarjon meg minket, hogy fejlett suhángoknál a teljes hosszúságuk akár felét is el kell távolítani. Ha ezt nem tennénk meg, akkor az oltvány felső részén az első évben csak igen rövid, fejletlen hajtásokat kapnánk, ami késlelteti a termőre fordulást, illetve nemkívánatos, túlzottan magas törzsmagasság alakulna ki.

Külön érdemes megemlíteni a diót, amelynél kicsit magasabb, 100-150 cm-es törzsmagasságot ajánlott kialakítani.

Viszont ennél a fajnál sem nélkülözhető a telepítés után a suhángok erős visszametszése. Az egyéves dióoltványoknál akár a teljes hosszúság felét-kétharmadát is el kell távolítanunk, mert a dióra jellemező az úgynevezett „ülve maradás” jelensége, vagyis ha nem vágjuk vissza az oltványt az ültetés után, akkor kevés, rövid, vékony, cingár hajtás fejlődik a növény felső részén, míg az alapi része nem hajt ki, kopasz marad. Ez nagyban hozzájárult ahhoz az általános nézethez, hogy a diófát az unokáinknak ültetjük, ugyanis a metszetlen diófák valóban nagyon későn fordulnak termőre. Viszont, ha a telepítés utáni 4-5 évben rendszeresen metsszük a diófát, akkor 7-8 év után elérheti a termőkort.

Lekötözés

Ha jól fejlett, kétéves koronás oltványt vásárolunk, akkor a fák törzsmagasságának beállításával nincs teendőnk, hiszen azt a faiskolában már kialakították. Ebben az esetben a különböző metszést kiegészítő ápolási munkáknak van nagy szerepe, mint a lekötözések, leívelések.

Fiatal, 2-3 éves korú fákon az elágazások vízszintes vagy vízszinteshez közeli, 30-45°-os lekötözésével ugyanis jelentősen mérsékelhetjük a fák növekedési erélyét, ezzel párhuzamosan gyorsítjuk a termőre fordulást.

Mindenképp célszerű ezt a műveletet elvégezni almánál, körténél, cseresznyénél és szilvánál.

Az alsó elágazások lekötözésével csökkenthető a növekedési erély

Nyári metszés

A növekedési erély mérséklésére termőkorú fáknál is van lehetőség, aminek legfőbb eszköze a nyári metszés. Az optimális időben végzett beavatkozással csökkentjük a fák lombozatát, így az asszimiláló felületét, ami jelentősen mérsékli a növekedését. Almánál fajtától függően július végétől szeptember elejéig végezhetjük, a betakarítás előtt 2-3 héttel. Cseresznyénél és meggynél szüret után kell metszeni 2-3 héten belül. Az őszibarackot két időpontban is célszerű, először június végén, majd a betakarítás előtt 2-3 héttel. A kajszinál júliusban, a szedést követően végezzük el a nyári metszést.

A beavatkozás alapvető feltétele, hogy a lomb kiváló egészségi állapotban legyen, vagyis kórokozók, kártevők ne legyenek rajta.

Ha ugyanis egy erősen károsított lombozatú fának csökkentjük az asszimiláló lombfelületét, akkor nagyobb kárt okozunk a fának, mintha nem nyúltunk volna hozzá. De ha jó erőnlétű a növény, akkor a nyári metszésnek a növekedési erély csökkentése mellett sok más kedvező hatása is van. Javítja a fa belső részeinek megvilágítottságát, több lesz a szépen színeződött gyümölcs, jobban átjárja a permetlé a koronát.

Könnyen ápolható, emberméretű almafa, szabad orsó koronaformával.

Gyűrűzés, csavarás

Ritkábban, főként kiskertben használt beavatkozásnak számít a gyűrűzés. Ekkor a törzsön vagy az ágakon tavasszal gyűrű alakban kimetsszük a kérget, vagy fémhuzallal egy-két csavarással körbetekerjük. Fontos, hogy ezt a huzalt legkésőbb ősszel távolítsuk el, mielőtt teljesen belenőne a fába.

A gyűrűzés hatására megszakad a folyamatos tápanyagáram, így ideiglenesen csökken a növekedés, illetve ezzel párhuzamos több termőrügy alakul ki.

Ezt a beavatkozást almánál, körténél vagy cseresznyénél végezhetjük el, de semmiképpen se gyűrűzzük a kajszit vagy őszibarackot, ahol a sebek könnyen elfertőződnek.

Gyakran előfordul, hogy a fán belül egy-egy hajtás kiugróan erősen növekszik, eltávolítani viszont nem célszerű, ha az eredése közelében nincs alkalmas helyettesítője. Ekkor alkalmazhatjuk a hajtáscsavarást, azaz a nyár első felében, amikor még nem fásodott a hajtás, az alapjánál fogva megcsavarjuk. Ha elkésnénk a beavatkozással, akkor a nyár második felében, amikor már fásodott az alapi része, megtörjük a hajtást. A hajtáscsavarással a háncsrészek, míg a megtöréssel a farészek folytonosságát szakítjuk meg, ami csökkenti a növekedést, valamint elősegíti a virágrügyképződést.

Mint ezekből látható, kiskertekben is megvan rá a lehetőség, hogy könnyebben kezelhető, a földről szüretelhető és metszhető fákat neveljünk, amelyek rendszeresen, kiváló minőségű gyümölccsel örvendeztetnek meg bennünket.

Ennek érdekében informálódjunk vásárlás előtt az oltványok alanyhasználatáról, állítsuk be az optimális törzsmagasságot, évente végezzük el gondosan a metszést, valamint az azt kiegészítő ápolási munkákat.

Dr. Csihon Ádám

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.

Rengeteg munka, magas foglalkoztatás, kelendő termény - hogy áll a hazai dohánytermesztés?

A dohányágazatban a tavalyi év koránt sem volt kedvező a termelőknek, ami egyrészt a palántanevelés időszakában az időjárás kiszámíthatatlanságából fakadt, emellett a pandémia okozta munkaerőhiányt is megsínylette az ágazat. Az idei év kilátásairól, a palántanevelésről és az ágazat helyzetéről Kenyeres Sándor, a tisztújítás során a MADOSZ frissen választott elnöke számolt be lapunknak.

Június 17-én ismét Zöldség- és Gyümölcsnap: indul a hazai gyümölcsszezon

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Európai Friss Csapat program június 17-re idén is meghirdeti a hazai Zöldség- és Gyümölcsnapot, hogy felhívja a figyelmet a hazai termesztésű friss, szezonális gyümölcsökre és zöldségekre.

A füge is okozhat "égési sérülést"

Hamarosan itt a fügeszezon. Akinek érzékeny a bőre, óvatosan bánjon a növénnyel: akárcsak a sajtóhírekből ismert medvetalp, a füge is válthat ki allergiás bőrgyulladást. Zárt ruházattal, körültekintéssel meg lehet előzni a kellemetlenséget.

Nem a helyi gazdákkal versenyeznek

Két magyar is felkerült az amerikai Forbes magazin 30 under 30 listájára. Észak-Amerikában már 10 éve minden évben összeállítja a kiadó a harminc legtehetségesebb 30 évesnél fiatalabb személy listáját, több kategóriában – művészet, média, oktatás, sport, tudomány, technika, üzlet, vállalkozás –, és hatodik éve európai top harmincas listát is készít.

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Talaj- és növényanalízis a Kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestületként többféle szolgáltatással járul hozzá, hogy tagjai minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat. Emellett a tudatos gazdálkodást is segíti azzal, hogy 2019-től talaj-, a tavalyi évtől pedig növényminták elemzését is elvégzi.

Már lehet spárga- és gyógynövény-ültetvény telepítésre pályázni

A Nébih szakemberei összegyűjtötték az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatásra megjelent Széchenyi 2020 pályázat benyújtásához a spárga- és gyógynövény szaporítóanyagokról és igazolásokról szóló legfontosabb tudnivalókat, a teljesség igénye nélkül.

Tavaly 5 százalékkal drágult a termőföld

Tavaly 5 százalékkal drágult átlagosan a termőföld Magyarországon: az előző évi 1,593 millió forintról 1,673 millió forintra nőtt a hektáronkénti átlagár a NAV nem teljeskörű adatai alapján - közölte az OTP Jelzálogbank kedden az MTI-vel.