0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 22.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Berki Mihály és párja, Tamás Lívia batátatermesztési tapasztalataikra alapozva létrehozták a Penészleki Batáta B&T nevű vállalkozást, ami kettőjük vezetéknevének kezdőbetűit tartalmazza. Az őstermelővé vált vállalkozó penészleki illetőségű, és a családjában előtte mindenki mezőgazdasággal foglalkozott, csak ő lett gépészmérnök. Képzettsége beszélgetésünk közben gyakran megmutatkozott, mert nem méterben vagy centiméterben, hanem milliméterben számolva adta meg az értékeket.

Tehát 5 évvel ezelőtt az említett prózai okból csodálkoztak rá a batátára. Előbb zöldségesnél vettek pár darabot. Megfőzték, mindenkinek ízlett. Viszont nem filléres dolog édesburgonyát vásárolni, inkább mellbevágó, manapság 650-750 forintot kérnek kilójáért. Ezért úgy határoztak, hogy termesztenek ők maguknak batátát.

Következő év tavaszán 300 tövet ültettek ebből a szulákféléből – és a kísérlet sikerült.

A termése édeskés, úgyhogy rizst és gyümölcsöket is helyettesíteni lehet vele az ételekben. Közben az egész családnak megtetszett az édesburgonya, ezért folyamatosan növelték a termőterületét. Az ajándékba adogatott batáta a baráti körükben is mindenki tetszését elnyerte, ami felbátorította őket, hogy még nagyobb területen termesszék.

Penészlek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legdélebbi települése. A lakás közelében érnek véget a nyírségi homokbuckák, és az itt található 5 ezer négyzetméteren kezdték el a batátatermesztést. Egyébként a határ túloldalán Penészlekkel szemben fekszik Piskolt, ahova sokáig gyakran eljártam Szabó Bélához, aki 18 éven keresztül ugyanazon a területen ültetett burgonyát kétszer 1 évben, és az éves össztermése 103-107 tonna között alakult.

A földrajzi hely meghatározásából világos, hogy nagyon gyengék errefelé a talajok.

Csakhogy a batáta számára ez előnyös, mert így szép sima gumókat terem. Az itteni igen sovány földön csak akkor számíthatnak sikerre, ha évről évre szerves trágyát is használnak. Penészleken be is lehet szerezni, így a tápanyagellátásra sincs gondjuk. Másrészt az tette sikeressé a batátatermesztésüket, hogy soronkénti csepegtető öntözést építettek ki, és a csepegtetővízen keresztül a növények feno­lógiai fázisának megfelelő műtrágyát tudnak kijuttatni a vízben oldva.

A batáta termesztéstechnológiájának első eleme az őszi talaj-előkészítés. A nem sokkal korábban betakarított batáta lombozatát előbb betárcsázzák, majd kiszórják az új kultúra alá szánt szerves trágyát. A következő év elején, de még a tél vége előtt legalább két talajlazítás következik. Ez létfontosságú, mert a csepegtető öntözés hatására erősen tömörödik a talaj, megkeményedik és levegőtlenné válik.

Ezen a tájon a homok alatt 0,3-0,5 méterrel kovárványréteg található, ami vízzáró lévén év közben felfogja a csapadékot.

A tavalyi esős nyáron gyakran összegyűlt az esővíz a barázdákban. Ezért most elhatározták, hogy idén 40-50 centiméter mélyen lazítóznak, amit január végén és február elején el is végeztek. Mélyszántást ilyen területen nem javasolnak, mert akkor a legfelső talajréteget aláfordítanák – a vékony termőréteggel együtt.

A zöldtrágya a batáta barátja, ezért az őszi talajlazítás után ilyen keveréket vetnek. Ha nem sikerül, tavasszal is megtehetik, de akkor mustárt és facéliát vetnek idejekorán, hogy még az édesburgonya kiültetése előtt aláművelhessék. Közismert fonálféreg-gyérítő hatása miatt a mézontófű különösen kedvező a batáta számára, és erre szükség is van. Az emberekhez hasonlóan, az összes létező talajlakó kártevő imádja az édesburgonyát, valószínűleg édessége és nagy nedvességtartalma miatt.

Mi több, az eredményes batátatermesztés egyik sarokköve egyértelműen a hatásos kártevőirtás.

Még az is előfordul, hogy ehhez év közben, a csepegtetővízen keresztül is ki kell juttatni alkalmas vegyszert. Sajnos egyre kevesebb az engedélyezett hatóanyag.

A batáta kiültetése előtt 1 hónappal a zöldtrágyát alászántják, az ültetés előtt 2 héttel pedig kialakítják a bakhátakat. Berki Mihály gazdaságában ikersoros és egysoros bakhátak is vannak. Mivel 120 cen­timéter széles takarófóliát használnak, ezért egymástól 80 cen­timéterre ültetik el a növénykéket. Ikersoros termesztésnél a tövek térállása szorosabb, míg ha csak egy sort ültetnek a bakhátba, akkor nagyobb felület jut egy-egy növénynek. Hektáronként 17,5 ezer tövet ültetnek ki. Ebben a munkában nemcsak a család vesz részt, hanem barátok és ismerősök is. Nagyon homokos talajon az ikersoros technológiát alkalmazzák, ha jobb a föld, akkor az egysoros ültetési módban bíznak.

A kiültetéshez fontos a szakszerűen nevelt palánta, és Berki Mihályék tavaly 85 százalékban maguknak nevelték őket.

Elsősorban hajtatásról van szó, amihez az előző évi termésből válogatnak gumókat, kicsit-nagyot vegyesen. Hatványozottan ügyelnek rá, hogy beteg növény alól ne szedjenek szaporítógumót, annak végzetes hatása volna.

Idén már februárban megkezdték a batátapalánták nevelését. A gumókat heti szakaszolás szerint rakták ládába. Fél hektárhoz 6 ezer liter tőzeget és ugyanannyi virágföldet vásároltak. Az elegyet jól összekeverték, úgy takarták be vele a magasságuk háromnegyedéig a csíráztatásra szánt gumókat. A takarásból kimaradó gumónegyedből és a föld alatti részből egyaránt nőnek hajtások.

A hajtatásban az ültetés utáni 3-4. héten jelennek meg a növények. Amikor a magasságuk eléri a 12-15 cen­timétert, levágják őket és kiültetik a bakhátakba.

A hajtatásban, a palántatermesztésben egyáltalán nem használnak műtrágyát, csak a már említett tőzeg-virágföld eleggyel dolgoznak.

Kiültetéskor a növények tőtávolsága általában 30 cen­timéter, azaz 100 méterre 333 batátatő jut. Általában 80-120 cen­ti­méter között van a batáta sortávolsága, a talaj és a fajta függvényében. Náluk a felszedés miatt 100 cen­timéter sortávolságot tartanak, mert ősszel így tudják jó minőségben megoldani a termés kiszedését. Mivel a batáta nagyon melegigényes növény és nagyon nem szereti a fagyot, ők május 15. és június 15. között szokták kiültetni. Az a lényeg, hogy a talaj hőmérséklete még éjjel se csökkenjen 10 fok alá, különben a növényke meghűl és tönkremegy.

Állománykezelésre általában 1 százalékos rezes oldatot használnak, de csak akkor van rá szükség, ha nagyon csapadékos az évjárat. A csepegtetővízzel időszakosan juttatnak ki lombtrágyát, foszfort, vasat, káliumot és kalciumot.

Kalciumot a jobb eltarthatóság érdekében, káliumot pedig azért adnak a batátának 2 héttel a betakarítása előtt, hogy ízletesebbek legyenek a gumók.

A betakarítást mindig az első fagyok után kezdik. Gombos villával vagy ásóval két oldalról alányúlnak a batátatőnek, óvatosan kifordítják. Ez a munka egy hónapig tart, és a család és a barátok ugyancsak részt vesznek benne. Nagyon oda kell figyelni a betakarításra, mert ilyenkor a batáta héja pont olyan, mint az újburgonyáé: nagyon sérülékeny. Kézzel szedik fel a gumókat, majd mossák és hőkezelik a termést. A hőkezelés 25-30 fokos. Hatására begyógyulnak a gumók sebei, fehér színű var marad utánuk.

A batáta tárolása ugyancsak nagy figyelmet és hozzáértést igényel. Általában páradús környezetben, 15-20 Celsius-fokon ajánlott tárolni. Erkélyen, garázsban nem érdemes tárolni, mert a hideg hatására tönkremegy a gumó.

A batáta értékesítési ára a piacon a burgonyáénak 4-5-szöröse.

Jelenleg 650-700 forintba kerül kilója, mérettől és minőségtől függően. A termelés költségét illetően kizárólag az anyagköltségekről tudott nyilatkozni Berki Mihály. Ezek 700-750 ezer forintot tesznek ki hektáronként. Ehhez még hozzá lehet számítani a munkabérköltséget, ami körülbelül 200 ezer forint, ugyancsak 1 hektárra vetítve. A piacon értékesített árral számolva 1,25-1,3 millió forintra rúg a batáta hektáronkénti árbevétele. Tehát megéri foglalkozni a termesztésével. Ehhez hozzá kell tenni, hogy csakis szakszerűen szabad az édesburgonyához nyúlni, különben garantált a veszteség.

No és a nagypapa? Ma már kizárólag batátát eszik köret gyanánt, mintha azon nőtt volna fel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság