Back to top

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Mekkora a hazai tojásfogyasztás mennyiségének a mértéke az előző évekhez képest?

– Magyarország lakossága megközelítőleg 2,3 milliárd db tojást fogyaszt el évente. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta növekszik – a KSH adatai szerint 240 db/fő volt az előző évben. Azonban mivel a lakosság száma évről évre valamelyest csökken, a kettő aránya kiegyenlíti egymást. Ezért összességében állandónak mondható az éves hazai tojásfogyasztás.

Az ömlesztett tojás esetében, az egyértelműbb származásihely-információk feltüntetéséről jogszabályt alkotott az Agrárminisztérium. E jogszabály mikor lép hatályba?

– A jogszabály idén január elején lépett hatályba. Célja a vásárlók informálása a tojás származási helyének egyértelmű feltüntetésével. A tárca első körben a lédig tojásokra vezette be a szabályozást. Ez komoly előrelépést jelent, függetlenül attól, hogy a lédigtojás-forgalom kevesebb jelentőséggel bír, mint a csomagolt. A tojás héján feltüntetett kódon is látható a „HU” jelzés, de ha egy egyértelmű piros-fehér-zöld zászlós megjelölést kap a termék, az még inkább informálja a fogyasztót.

A csomagolt terméknél egyelőre nincs jelölési kötelezettség, de erről jelenleg is zajlanak a tárgyalások, hogy a későbbiekben az Európai Unión összes tagállamában, vagy a tagállamokra döntésére bízva, de kötelező legyen a csomagolt tojás származási hely megjelölése.

Hogyan aránylik a ketrecben és a szabadtartásban tartott baromfik tojástermelése?

– Az Európai Unióban még mindig a ketreces termelés a jelentősebb. Tavaly ugyan 50 százalék alá esett ez az arány, amit az alternatív több mint 30 százalékkal, majd pedig a szabadtartás követett. E tekintetben Magyarországon is hasonló a tendencia, csak arányaiban más: 84 százalék körüli a ketreces, valamivel több mint 15 százalék a mélyalmos vagy volieres (alternatív), valamint 0,38 százalék a bio-, 0,44 százalék pedig a szabadtartás.

De hozzá kell tenni, hogy az új üzemek kapacitásbővítéseik során egyre nyitottabbak az alternatív tartás felé, ami voltaképpen egy Európai Uniós trendnek köszönhető.

Állategészségügyi és humánegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legbiztonságosabb a ketreces tartás, ha viszont állatvédelmi okokra hivatkozva szokták ajánlani az alternatív vagy inkább a szabadtartásos termelést.

Mit várható tojásárak terén?

– A termelési költségek jelentősen megemelkedtek, különös tekintettel a takarmány-alapanyag, illetve a takarmányárakra, emiatt a későbbiekben a tojásárakban is várható áremelkedés.

A madárinfluenza kihatással van hazai tojástermelésre, -árakra?

– Tavaly a madárinfluenza tyúkágazatban is felütötte fejét, emiatt az állattartóknak jelentős állományokat kellett megsemmisíteniük.

Az állománycsökkenés katalizálhatja a tojás áremelkedését, ugyanakkor nem volt olyan mértékű ez a kisesés, hogy ezt érzékelni lehetne a tojástermelés (mennyiség) szempontjából.

Hogyan alakult a tojásexport és -import, különös tekintettel a pandémiára?

– Miután Magyarország nem termel annyi tojást, amennyit elfogyaszt, ezért importra szorulunk. A regisztrált termelés megtermeli a fogyasztási igények bő 50 százalékát, emellett a háztáji termelésünk újabb 25-30 százalékot biztosít, a különbözet pedig főként lengyel importból származik, de annak mértékét a kereslet-kínálat aránya is jelentősen meghatározza.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.