0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Mekkora a hazai tojásfogyasztás mennyiségének a mértéke az előző évekhez képest?

– Magyarország lakossága megközelítőleg 2,3 milliárd db tojást fogyaszt el évente. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta növekszik – a KSH adatai szerint 240 db/fő volt az előző évben. Azonban mivel a lakosság száma évről évre valamelyest csökken, a kettő aránya kiegyenlíti egymást. Ezért összességében állandónak mondható az éves hazai tojásfogyasztás.

Az ömlesztett tojás esetében, az egyértelműbb származásihely-információk feltüntetéséről jogszabályt alkotott az Agrárminisztérium. E jogszabály mikor lép hatályba?

– A jogszabály idén január elején lépett hatályba. Célja a vásárlók informálása a tojás származási helyének egyértelmű feltüntetésével. A tárca első körben a lédig tojásokra vezette be a szabályozást. Ez komoly előrelépést jelent, függetlenül attól, hogy a lédigtojás-forgalom kevesebb jelentőséggel bír, mint a csomagolt. A tojás héján feltüntetett kódon is látható a „HU” jelzés, de ha egy egyértelmű piros-fehér-zöld zászlós megjelölést kap a termék, az még inkább informálja a fogyasztót.

A csomagolt terméknél egyelőre nincs jelölési kötelezettség, de erről jelenleg is zajlanak a tárgyalások, hogy a későbbiekben az Európai Unión összes tagállamában, vagy a tagállamokra döntésére bízva, de kötelező legyen a csomagolt tojás származási hely megjelölése.

Hogyan aránylik a ketrecben és a szabadtartásban tartott baromfik tojástermelése?

– Az Európai Unióban még mindig a ketreces termelés a jelentősebb. Tavaly ugyan 50 százalék alá esett ez az arány, amit az alternatív több mint 30 százalékkal, majd pedig a szabadtartás követett. E tekintetben Magyarországon is hasonló a tendencia, csak arányaiban más: 84 százalék körüli a ketreces, valamivel több mint 15 százalék a mélyalmos vagy volieres (alternatív), valamint 0,38 százalék a bio-, 0,44 százalék pedig a szabadtartás.

De hozzá kell tenni, hogy az új üzemek kapacitásbővítéseik során egyre nyitottabbak az alternatív tartás felé, ami voltaképpen egy Európai Uniós trendnek köszönhető.

Állategészségügyi és humánegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legbiztonságosabb a ketreces tartás, ha viszont állatvédelmi okokra hivatkozva szokták ajánlani az alternatív vagy inkább a szabadtartásos termelést.

Mit várható tojásárak terén?

– A termelési költségek jelentősen megemelkedtek, különös tekintettel a takarmány-alapanyag, illetve a takarmányárakra, emiatt a későbbiekben a tojásárakban is várható áremelkedés.

A madárinfluenza kihatással van hazai tojástermelésre, -árakra?

– Tavaly a madárinfluenza tyúkágazatban is felütötte fejét, emiatt az állattartóknak jelentős állományokat kellett megsemmisíteniük.

Az állománycsökkenés katalizálhatja a tojás áremelkedését, ugyanakkor nem volt olyan mértékű ez a kisesés, hogy ezt érzékelni lehetne a tojástermelés (mennyiség) szempontjából.

Hogyan alakult a tojásexport és -import, különös tekintettel a pandémiára?

– Miután Magyarország nem termel annyi tojást, amennyit elfogyaszt, ezért importra szorulunk. A regisztrált termelés megtermeli a fogyasztási igények bő 50 százalékát, emellett a háztáji termelésünk újabb 25-30 százalékot biztosít, a különbözet pedig főként lengyel importból származik, de annak mértékét a kereslet-kínálat aránya is jelentősen meghatározza.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu