Back to top

A bálnák segítenének a klíma elleni küzdelemben, ha a tengerben hagynánk őket

A kutatók szerint a bálnapopuláció túlhalászásának befejezése jelentősen csökkentené az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A Föld óceánjai felmérhetetlen kék szén tartályok vagyis széndioxid tárolók, a bálnák például rengeteget vinnének magukkal az óceán fenekére.

Haláluk után a bálnák a testükben tárolt rengeteg szén-dioxidot az óceán fenekére viszik, ahonnan az nem tér vissza a légkörbe.

A bálnaürülék megtermékenyíti az óceánt, melynek következtében nagy mennyiségű fitoplankton keletkezik. 

Fotó: Pixabay
A fitoplankton jelentős része túl kicsi, hogy szabad szemmel látható legyen. Azonban, ha elég magas számban vannak jelen, zöld elszíneződésként jelennek meg a víz felszínén, melyet a sejtjeikben lévő klorofill jelenléte okoz. A fitoplankton szervezetek a vízi, elsősorban az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevői, emellett fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában.

A fitoplankton szervezetek az atmoszférában lévő oxigén legalább 50%-át termelik, és a világon termelt összes szén-dioxid körülbelül 40%-át elnyelik.

A kék szén eltávolítására képes ökoszisztémák a bolygó körülbelül 1% -át fedik le, de felelősek az óceánok által elnyelt szén-dioxid körülbelül feléért. Ezek az ökoszisztémák körülbelül 30-szor gyorsabban képesek felszívni a szén-dioxidot, mint az esőerdők, vélekedik Dr. Oscar Serrano, a Nyugat-ausztráliai Edith Cowan Egyetem tengeri ökológusa.

Az elmúlt évtizedek során a halászat eredményeként a kék szén nagy része a légkörbe, és nem az óceán fenekére került, mivel túlzott mennyiségű halat és bálnát halásztak.

Úgy becsülik, hogy 1950 óta a halászat „termelte” azt a 730 millió tonna szén-dioxidot a légkörbe, ami nagyjából 188 széntüzelésű erőmű kibocsátásának felel meg évente.

Ez a halak testéből, valamint a halászatra használt hajók üzemanyagának a  légkörbe kibocsátott teljes mennyiség.

Fotó: Pixabay

Egy másik biológus, Elsa Cabrera, a Cetacean Conservation Center ügyvezető igazgatója, aki a chilei parti vizekben élő cetfélék és más tengeri emlősök megőrzésével foglalkozik, felhívja a figyelmet, arra, hogy a bálnák rendkívül erős szövetségesek a klímaválság elleni küzdelemben. Eközben

a nemzetközi szintű viták ellenére ezekre az állatokra még mindig  vadászat folyik,

például Japánban, Norvégiában és Izlandon. Szakértők becslései szerint a jelenlegi bálnapopuláció a tömeges fogások előtti szint körülbelül egynegyede. Ha a bálna populáció visszatérne az eredeti szintre, vagyis 4-5 millió példányra, és így a fitoplankton mennyisége akár csak 1% -kal is növekedne, az további százmillió tonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé évente.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Megmentették a kihalástól az ausztrál sávos bandikutot

A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot. Ez az első eset, hogy Ausztráliában az állat védettségi besorolása vadonban kihaltról veszélyeztetettre változott.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.