0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 3.

A klímaváltozás hatásai

A klímaváltozás jelei mind gyakoribbak itthon, és ha körülnézünk a világban, mindenütt küzdenek vele, igaz, eltérő természeti jelenségek következnek be, mint nálunk. Idén februárban nálunk meleg volt az idő, másutt a hideg és sok csapadék okozott gondot, csökkentve egyes kertészeti termékek hozamát.

Nálunk újra megdőlt néhány hőmérsékleti rekord, február 4-én Letenyén több mint 18, 26-án pedig Kiskunfélegyházán több mint 22 C-fok volt a hőmérséklet. Hazánk nyugati vidékein az átlagnál kevesebb, míg északkeleten több csapadék hullott.

Mindeközben Dél-Európában olyan hóviharok tomboltak, amelyek visszavetették a primőr kertészeti termékek mennyiségét. Görögországban a korai őszibarack és az újkrumpli szenvedett kárt az ország déli vidékein.

Hatalmas mennyiségű hó hullott február közepén,

Athén környékén a több napos hóesés végén 70 centiméter vastagon fedte a hó a vidéket.

Több háztartás maradt villany és víz nélkül néhány napra a 40 éve példátlan hóesés következtében. Megakadt a forgalom az északi és déli országrészek között, ami gondokat okozott a kereskedelemben. És mert korábban meleg volt, a hirtelen lehűlés komoly kárt okozott egyes kultúrákban. A korai őszibarackok éppen virágoztak a havas időben, és az első becslések szerint 15-20%-kal kevesebb termésre lehet számítani júniusban.

Az újburgonya áprilisban kerül piacra Görögország déli részéből, és a februári hideg és hó miatt 20-25%-kal kisebb lesz a mennyisége az idén.

A déli féltekén is februári viharok, jégeső és esők tépázták meg a termést, ráadásul éppen a szüreti idényben. Chilében január végétől február közepéig heves esőzések ismétlődtek, hatásukra a csemegeszőlőben következett be a legnagyobb veszteség.

Összesen 600 millió dollárra becsülik a kiesést az egyik legnagyobb csemegeszőlő exportáló országban.

Sajnos ott volt a legtöbb eső, ahol a szőlő négyötödét termesztik, és a termés felét nem tudják megmenteni.

Márpedig az érintett vidéken félmillió tonna csemegeszőlőt szoktak szedni.

Chile maradt a déli félteke legnagyobb almatermelője 1,5 millió tonnával, ez a mennyiség megegyezik a tavalyival, nem érintette az időjárás, ahogy az áfonyát sem, amiből a termés meghaladja a 100 ezer tonnát. A kék bogyókból az USA-ba szállítják a legtöbbet, az export 38%-a pedig Európába irányul.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com/freshplaza.it