Back to top

Tisztes megélhetést biztosító juhászat

A te birkádba te nyúlj bele! Ezt a tanácsot is megfogadta Cseresnyés Jenő, aki annak ellenére, hogy juhászdinasztiából származik, nem a felmenőitől tanulta meg a szakmát. Csak a húszas éveinek végén került a mezőgazdaság közelébe, viszont azóta a szakma nagy öregjeitől megtanult mindent, amit csak lehetett, legyen szó szaporodásbiológiáról, takarmányozásról vagy épp a problémás ellésről.

Cseresnyés Jenő kisebb-nagyobb meg­szakításokkal 30 éve, 10 éve pedig folyamatosan juhászkodik. „Szeretem csinálni. Amikor belekezdtem, azt hittem, talán nullára kijövök, de aztán kiszámolva a költségeket és a bevételeket kiderült, hogy a támogatások és a bárányárak adta jövedelem tisztes megélhetést biztosít.”

Cseresnyés Jenő juhászdinasztiából szár­mazik, így azt gondolhatnánk, egyenes útja vezetett ide.

Ám ez nem így volt. Olajipari végzettséget szerzett és csak valamikor huszonévesen kezdett érdeklődni a gazdálkodás iránt. Mezőgazdasági pályafutását a helyi tsz borjúszállítójajént kezdte, mellette kezdett állatokkal foglalkozni, aztán mivel már a nagyapjának is birkái voltak, ő maga is juhtartásba fogott.

Magyar merinó anya aznap született bárányával
Magyar merinó anya aznap született bárányával

„Nyolcvankét anyám van, magyar merinó, lacaune és Ile de France vegyesen, valamint egy Ile de France kosom. Ezek a fajták jó bárányokat adnak, a kereskedő pedig ezt veszi meg. A magyar merinót azért kedvelem, mert kétévente három bárányt ad és nagyon jó anya. Emellett a francia fajtákkal nagyon jó utódokat eredményez még akkor is, ha meg akarom tartani tenyészállatnak.” A kos egyébként állandóan a jerkék között van, az állatok pedig „a fű hegyére” december-januárban ellenek.

Ahogy a juhász meséli, nincsenek modern istállói, ám a régi hodályban is jól élnek, mert szem előtt tartja a mondást: az éhes állat fázik.

A szaporulatot a herendi Angusker Kft.-nek értékesíti, amellyel korrekt viszonyt alakítottak ki. Évente 70-80, legfeljebb 100 20-27 kg súlyú bárányt ad el, illetve szokott jerkéket is értékesíteni. „A selejt birkát egy közeli vágóhídnak adom el. A gyapjú manapság ráfizetés, de egészségügyi okokból muszáj a birkát megnyírni. Tavaly a nyírás negyvenezerbe került és tízezerért adtam el ugyanannak a cégnek, amely felvásárolja a bárányaimat is.”

Cseresnyés Jenő juhász és irodalmár
Cseresnyés Jenő juhász és irodalmár
Cseresnyés Jenő mind a szénát, mind a szemesterményt vásárolja az állatainak, de ami a fő, minden nap legeltet. Kibérelt egy kimerült kavicsbányát, bekerítette és megteszik azt a napi 10 kilométert, amit az öregek szerint egy nyájnak meg kell tennie.

S ha már az öregeknél tartunk, Cseresnyés Jenő szerint a juhászmesterséget csak részben lehet megtanulni, de idővel az ember mindenbe belejön.

Ő maga egy csomó dolgot a gyakorlatban az öregektől, juhászoktól és állatorvosoktól tanult meg. Ők mondták, hogy mivel a juhász ismeri legjobban az állatait, ő tudja azokat a legjobban meggyógyítani, vagy éppen megelletni is.

Ahogy arról már szó volt, Cseresnyés Jenő számára a juhtenyésztés tisztes megélhetést biztosít. „Fiataloknak is melegen ajánlom, akár egy családi háznál 10-20 birkával is érdemes elkezdeni, különösen, ha van legelőterület.” – mondja a juhász. Napokra elmenni ugyan nem lehet, ám a legeltetés, illetve e nyugalmas életvitel mellett jut idő olvasásra, így lehet valaki a gyógynövények szakértője ugyanúgy, mint Mikszáth műveinek jó ismerője – ahogy Cseresnyés Jenő.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.