Back to top

A mézpiacról feketén-fehéren

Etienne Bruneau a belga CARI méhészeti kutatóintézet munkatársa, az Apimondia Technológia és Mézminőség Állandó Bizottságnak elnöke, a Copa-Cogeca mézmunkacsoportjának elnöke. Online előadását meghallgatva, melyek elsősorban a világ mézkereskedelmének jelenlegi helyzetét ismerteti, készítettem egy összefoglalót, mely talán segít a magyar méhészek „tisztánlátásában”.

(Az alábbi anyagot az előadó által beszélt nyelvre fordítva elküldtük Etienne Bruneau-nak, aki írásban hozzájárult közléséhez - a Szerk.)

A világ méztermelésének 24%-át Kína adja. A méztermelés Kelet-Ázsiában meredeken emelkedik, a világ többi része csak mérsékelten növekszik.

A világ legnagyobb mézfogyasztója az Európai Unió (EU) 38%-os részesedéssel, utána Észak-Amerika következik és a harmadik Japán.

Az EU csak kis mértékben exportál, viszont jelentős az EU-n belüli kereskedelem. Bulgária, Magyarország, Románia és Spanyolország a megtermelt mézük többségét eladják külföldre. Az Európai Unióban a méztermelés mérsékelten, de folyamatosan csökken, részben a klímaváltozás miatt. A méztermelés csökkenése azonban nem eredményezett árnövekedést, sőt ellenkezőleg, az árak tovább csökkentek. (Nyilván nem egy, esetünkben a 2020-as évből indult ki az előadó, hanem több év viszonylatában értékel - a Szerk.). Emiatt az EU-termelők kb. 40%-a nem tudja a költségeit fedezni a méz eladásából. A drámai hanyatlás az elmúlt 3-4 évben következett be. Legjobban ez a professzionális méhészeket sújtja. Magyarországon és Olaszországban sok méhész van, aki már felhagyott a szakmával.

Uniós szinten arra lehet számítani, hogy a méhcsaládok száma a jelenlegi 16,5 millióról kb. 10 millióra, vagy még ez alá fog csökkenni.

Ennek egyenes következményei lesznek a beporzásra, különösen azért, mert a jelenlegi beporzó tevékenységet legfőképpen a professzionális méhészek tulajdonában lévő méhcsaládoknak köszönhetjük, azonban pont ők, a nagy méhészetek azok, akik ennek a csökkenő jövedelmezőségnek a legnagyobb elszenvedői.

Térjünk vissza azonban az Európán kívülről érkező importok szintjéhez, mert ez egy kulcsfontosságú tényező. Ez a mézmennyiség az, amelynek kompenzáló hatása van az európai termeléskiesésre és így közvetlenül az árra is. Az EU-ba mézet exportáló országok közül a legnagyobbak: Kína, Ukrajna, Argentína, Mexikó. Kína a semmiből 80 ezer tonnára növelte EU-exportját a 2000-es évek első felében. Ez most a brexit után statisztikailag 45 ezer tonna lett, ugyanis Nagy-Britannia egymaga importál 35 ezer tonna kínai mézet.

A kínai méz térhódítása 2015-ig töretlenül nőtt. Akkor volt egy megtorpanás a kínai méznél és azóta azon a szinten (80-90 ezer tonna) maradt.

Ukrajna, kb. 15 évvel ezelőtt, Európa felé fordult. Korábban Oroszországba exportált kb. 15 ezer tonnát. Most az EU-ba 45 ezret. Ukrajna teljes exportja jelenleg 55 ezer tonna évente. Kérdés, hogy hogyan volt képes 15 ezer tonnáról rövid idő alatt 55 ezer tonnára növelni az exportját? Egyedül a brit import alakult másképp, a többi importáló EU-s országtól eltérően. Náluk töretlenül nőtt a kínai méz vásárlása. Ez összefüggésbe hozható azzal, hogy a britek elutasították a modern mézvizsgálati metódusokat. Viszont ők egy dollárért veszik a mézet Kínából. Más európai országok magasabb áron vásárolják a mézet onnan.

Ha hamisításról beszélünk, először tisztázni kell a méz fogalmát. Voltak pontosítások a szabályozásban, de az alapelvek változatlanok maradtak: a mézet kizárólag mézelő méhek állítják elő, ők gyűjtik be a hozzá szükséges nektárt, érlelik be azt, ami azt is jelenti, hogy ők dehidratálják, gazdagítják azt különböző összetevőkkel és alakítják át a nektárban található cukrokat.

A méznek tehát érettnek kell lennie, nedvességtartalma pedig nem haladhatja meg a 20%-ot.

Normál esetben a méz egyetlen összetevőjét sem lehet eltávolítani, illetve nem is lehet ahhoz hozzáadni semmit.

Mit nevezünk hamisításnak? Itt három különböző hamisítási kategóriát különbözethetünk meg. Az első az érleléshez kapcsolódik. Érett-e a méz vagy sem? Mivel az a méz, amely éretlen, nem felel meg az Európai Unió mézdefiníciójának. 2.: Sokkal ismertebb hamisítási eljárás, amikor cukorsziruppal történik a méz dúsítása. 3.: A nem megfelelő címkézés. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor pl.: a) a méz nem levendulából készül, de levendulaméznek hívják (növényi eredet hamisítása); b) a méz Kínából származik, de az eredetmegjelölésen Spanyolország szerepel (földrajzi eredet hamisítása).

Kezdjük tehát az éretlen mézzel. Már volt szó a kelet-ázsiai piac rendkívüli mértékű növekedéséről. Ezek a kelet-ázsiai országok pontosan ezt az éretlenméz-begyűjtési gyakorlatot követik.

A kínai méhész folyamatosan utazik a családjával és a méhcsaládjaival.

100-200 méhcsaládot tud a teherautójára felrakni. Kaptárai olyan dobozok, amelyekben kevés hely van a méznek, alig vannak mézkamrái, hogy minél több felférjen a teherautójára. Ezért viszont folyamatosan pörgetni kell a nektárt, hordásban szedik el a még friss nektárt tartalmazó kereteket. Ennek a víztartalma többnyire 30% fölötti. Ez egy kialakult, megszokott termelési rendszer, változtatni ezen szinte lehetetlen. 1-3 USA-dollárt kap az így termelt méz kilójáért a méhész. Természetesen vannak olyan méhészek is Kínában, akik érett mézet termelnek, de annak az ára 10 euró! Európában senki nem akar ilyen mézet venni Kínából, hiszen drága. Ezért tény és biztonsággal kijelenthető, hogy minden,

Kínából az EU-ba exportált méz éretlen (mert tudjuk az árát), tehát nem felel meg az EU-s mézdirektívának.

A kínai mézpiacon nagy cégek vannak jelen. Jellemző, hogy bevételük 13-26 millió euró között mozog. Ezek a cégek technológiailag nagyon fejlettek. A méhészektől beszállított, erjedésnek indult nektárt ultrahanggal sterilizálják. A besűrítés alacsony hőmérsékleten történik, hogy ne károsítsa a mézet. Egy része a méznek antibiotikummal szennyezett. Ezeket ezért gyantaszűrik, ami viszont nem csak az antibiotikumokat, hanem a méz értékes anyagait is eltávolítja. Ezt a mézszirupnak nevezhető anyagot aztán hozzákeverik a mézhez. Ez szintén tilos az EU-mézdirektíva szerint, de Kínában ez törvényes. Ez az a méz, ami a kínai szabályok szerint természetes méz. Kisebb mértékű vízelvonás más, akár európai országokban is előfordul. Ez max. 1-2% víztartalom-csökkentést jelent, esetenként fordul elő, és ami a lényeg: nem a termelés-technológia része. Így ilyen esetekben érett, valódi mézről beszélünk.

Kelet-Ázsia adja a világ méztermelésének kb. egyharmadát, azonban a megtermelt méz 90%-a éretlen méz – az előbb részletezett indokok miatt.

Kína szeretné elérni, hogy az ISO-szabályozás tegye lehetővé az éretlen méz, mint egy második minőség elfogadását. Ezt a franciák egyelőre megakadályozták.

Kínában, a korábban említett 2. típusú, szirupos hamisítás is nagymértékben folyik. Kína a mézanalitikai területen is nagyon erős. Azon a szinten, mint az európai laborok, biztosan vannak, de inkább még fejlettebbek. Fontos, hogy a kínai mézágazatról szerzett információinkat egy ilyen laborban dolgozó személytől kaptuk. Abszolút képesek a laborok a hamisítás kimutatására. Ez a személy elmondta, hogy a vizsgálatra beérkező mézek fele hamisítottnak bizonyul náluk. A cukorszirupos hamisítás az előzőnél (szárítás) sokkalta súlyosabb probléma. De ha cukorszirupot adunk a mézhez, hogyan lehetséges, hogy ezek a mézek mégis átmennek a hivatalos vizsgálatokon?

A kérdés, hogy hogyan azonosíthatjuk a hamisítást!?

Az EU létrehozott egy hamisítás elleni egységet. Mi, a Copa-Cogeca mézmunkacsoportból együttműködtünk velük. Azt vizsgáltuk először, hogy milyen anyagokat találunk (hosszú szénláncú cukrok, enzimek, stb.), amik elárulják az idegen szirup jelenlétét. Probléma az, hogy bármit találtunk, a hamisítók rövid idő alatt megoldják ezt a problémák, az indikátorokat rövid időn belül eltüntetik a hamisítványokból. Elkezdtük az NMR-vizsgálat (nukleáris magrezonancia) használatát. Ez a módszer a hamisítás tényét statisztikai alapokra hivatkozva fedi fel. Ez a metódus egy referencia-gyűjteményhez hasonlítja az adott, vizsgált méz összetevőit és ha eltérés van, az igazolja a hamisítást. Azonban mára bebizonyosodott, hogy ez jogilag nem védhető eredményt ad, mert nincs nyilvános, hatósági és elfogadott közösségi adatbázis.

Jelenleg csak privát adatbázisokra támaszkodik a vizsgálat, mely esetében még a mintagyűjtésére sincs elfogadott hivatalos rendszer.

A másik problémája az NMR-nek, hogy a módszer jelzi a hamisítást (az adatbázistól való eltérést), de nem tudja megmondani mivel és milyen mértékben történt a hamisítás. Ezért kellett használnunk az IRMS és LC módszereket is. Mindezeket a vizsgálati módszereket felhasználva azt tapasztaltuk, hogy kevés méztétel bukott meg a teszteken. Az is rendkívül furcsa volt, hogy az extrém nagy mennyiséget előállító exportőr országokból fele annyi minta bizonyult hamisnak, mint Európából vagy más hasonló országokból származó minták esetén. A válasz a „személyre szabott" cukorelőállítás. Képesek olyan szirupot előállítani, ami tökéletesen harmonizál a mézzel. Az egyik híres és elfogadott európai mézlabor talált olyan szirupot a piacon, amelyikből 40%-ot tettek a mézhez és az összes létező teszten megfelelt! Ha most megkérdezünk egy laboratóriumot, hogy képesek e biztonsággal kimutatni a hamisítás tényét, a válasz az, hogy nem. Ez igazolja azt a tényt, hogy egy jó módszer az NMR, de nem tökéletes.

A „személyre szabott" szirupok kimutatására alkalmatlan.

Az általánosan, mindenki által beszerezhető és méhtakarmányként használt szirupokból az új módszer képes 1%-ot is kimutatni! Mit mondjunk ilyenkor az európai méhészeknek, akik természetesen, a jó gyakorlatot betartva, kénytelenek cukorsziruppal etetni a méheiket? 1% belekerült a mézedbe, hamisító vagy?! Semmisítsd meg a mézed, miközben az import méz 40% idegenanyaggal felkerülhet a polcokra?! Ne etesd semmivel a méheidet és ha még így is termelőképesek maradnak (aminek kicsi az esélye), akkor add el 1,5 euróért a termésedet és élj meg ebből?! Hiszen az árakat a hamis importméz alakítja ki!

Az NMR esetében az adatbázis is problémás lehet, hiszen bizonyos területeken virágzik valami olyan növény, aminek a cukorösszetétele nincs az adatbázisban, akkor az adott méz rögtön hamisnak lesz bélyegezve.

Az édesharmatmézek összetétele is évről évre változik.

Mindezek felett az eljárások annyira érzékenyek, hogy hibás hamis pozitív eredményeket produkálhatnak. Egy dán példa is megmutatta ezt, amikor nagy arányban lettek pozitívak a termelők mintái, ami lehetetlen. De más tagországokból is jöttek jelzések teljesen természetes termelői mézek pozitív (hamis) eredményéről. A bizottság ismeri ezeket a dilemmákat, problémákat, tovább folytatja ez irányú munkáját és az adatbázis vizsgálatát, tökéletesítését, de sajnos nincs garancia a sikerre, hiszen a mézek évről-évre változnak, többek között a változó klimatikus viszonyok miatt.

Létezik az Autentique Projectet (Eredetiség Projekt), amely a mézek eredetiségét vizsgálja. Egy teljes protokollt hoztak létre. Először ott a biológiai összetétel, a tápanyag-tulajdonságok, az amiláz-tartalom, a savasság, amelyek mind-mind biomarkerek.

A geobotanikus információ, mint a pollen, a bioaktív markerek, a prolin (egyike a 20 fehérjealkotó aminosavnak), egyéb aminosavak mind általános, de klasszikus tesztek.

És ott van még a spektrumanalízis, az NMR, a HMF és az infravörös vizsgálat, a glicerin, az idegen anyagok, a színanyagok, az organoleptikus vizsgálat, és természetesen a vizsgálatot lefolytató szakértő szakmai hozzáértése. A probléma ezek összefésülésében rejlik. Véleményem szerint egy méztételnél kis szerencsével és több tízezer euróval sikerülhet garantáltan, 100% biztonsággal megállapítanunk a hamisítás tényét.

Egy módon lehetséges a mézek eredetiségének vizsgálata, amivel sokkal átfogóbb technikákat is tudunk alkalmazni, amelyekkel gyorsan és költséghatékonyan tudunk mintákat megvizsgálni, és amely igazi lehetőséget jelent a jövőben: ez a nyomkövetés! Mert ha az összes mézet összekeverjük, és egy ismeretlen eredetű homogenizált tételt vizsgálunk, a meglévő technikák sosem fognak tudni minket előremozdítani.

Először is szükségünk van nyomon követésre, majd kifinomult analitikus módszerekre, hiszen ebben az esetben jól ismerjük a terméket.

Egyszerű a képlet: a termék megfelel vagy sem annak, ami a kiindulási méz volt? Megvizsgáljuk a kiindulási mézet (az alapanyagot), ha az természetes (nagy valószínűséggel az, ha ismerjük az eredetét, az adott méhészetet), akkor azt felhasználjuk referenciamintának. A terméknek pedig, a legkifinomultabb mézvizsgálati módszert alkalmazva, meg kell egyeznie a referenciamintával.

A nyomon követés és az új, kifinomult vizsgálati módszerek reménysugarak egy olyan világban, ahol nem mindig lehet tisztán látni, és amely végletekig romlott.

Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.