Back to top

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.

Ma már rendelkezésre állnak olyan rendszerek is, amelyek mellett tovább folytatható a növénytermesztés a termőföldön, így a kettős hasznosítás révén nemcsak a termőföldhasználat hatékonysága nő, hanem a gazdálkodók is több bevételhez jutnak. A napelemrendszerek mezőgazdasági területen történő használata azonban néhány gondot is felvet. Az előnyöket és a hátrányokat egy közelmúltban közzétett tanulmány részletesen elemezte.

A területek beépítésének tempója folyamatosan csökken Németországban, bár teljesen leállni hosszú távon sem fog.

Az új típusú rendszerek mellett megművelhető marad a termőföld
Ezzel párhuzamosan azt tervezik, hogy 2050-ig az ország teljes energiaellátását üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül oldják meg, ehhez pedig mindenképpen nélkülözhetetlen a megújuló forrásból termelt energia, például a napelem­rend­szerek működtetése. Ezek azonban több művelésből kivont területet igényelnek ugyanazon teljesítmény eléréséhez, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek. Mivel Németországban a termesztésből kivont területek aránya magas más európai országokhoz képest, a kritikusok gyakran ezzel érvelnek a megújuló energia használata ellen.

Harc a területekért

Akkor is világossá válik, hogy mennyire nagy a verseny a földért, ha megvizsgáljuk a mezőgazdasági földterületek jelenlegi használatát. Egyre több helyen energianövényeket termesztenek, így ezek a területek már nem az élelmiszertermelést szolgálják.

A német villamosenergia-összetételben mind nagyobb részt kihasító megújuló energia termeléséhez egyre több terület kell.

Ráadásul a hagyományos módon épülő nap­elemrendszerekhez értékes területeket kell a gazdálkodásból kivonni, és ez ellentmond a nemzeti fenntarthatósági stratégiának. Ezért egyre keresettebbek Németországban az olyan új technológiák – mindenekelőtt napelem­rend­szerekről van szó –, amelyek úgy teszik lehetővé a megújuló energia térnyerését, hogy közben nem szítják a földterületért folyó versenyt.

A földterületért folytatott verseny nem az egyetlen kihívás a szektor számára, hiszen a mezőgazdaságot egyre inkább érinti az éghajlatváltozás is. A gazdálkodók mind gyakrabban szembesülnek a túlzott napsugárzás, a hosszan tartó csapadékmentes időszakok, az időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásaival.

Sok helyen a klímaváltozás már veszélyezteti a termést, és ezáltal a gazdák megélhetését.

Égetően szükség van tehát alkalmazkodási stratégiákra.

Új megoldások

Az agri-fotovoltaikus (Agri-PV) rendszerekre érdemes úgy tekinteni, mint a mezőgazdasági termőföldeket a lehető legkisebb mértékben igénybe vevő, de a gazdák versenyképességét és védelmét szolgáló lehetőségre, amely a terület kettős hasznosításával villamosenergia-termelésre is alkalmas. Ennél a rendszernél tehát a mezőgazdasági tevékenység még mindig előnyt élvez a villamosenergia-termeléssel szemben. Erre a célra a modulokat függőlegesen állítják fel a növények között, a mezőgazdasági területek fölé helyezik egyfajta tetőszerkezetként, vagy szántóterületek között, változtatható helyeken rögzítik.

Megfelelő rendszer kiválasztásával a napelemeknek szánt terület igen jelentős hányada egyúttal mezőgazdaságilag is művelhető marad.

A hozamok és az áramtermelés maximalizálása érdekében azonban a körültekintő rendszertervezés mellett a növényválasztás is lényeges.

A fogyasztás helyszínén, illetve annak közelében termelnek villamos energiát, ezáltal csökkentve az import áramtól való függőséget

Az olykor kiszámíthatatlanul ingadozó mezőgazdasági árak mellett az áramtermelésből származó bevétel fontos, megbízható jövedelemforrása lehet a gazdálkodóknak, anélkül, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges értékes földektől le kellene mondaniuk.

Noha a rendszer elvét már az 1980-as években leírták, csak az elmúlt években kezdték el alkalmazni néhány országban. Németországban a földek beépítettségének magas aránya miatt ez a fajta villamosenergia-termelés alapvetően vonzó modell lehet, ám mindeddig ott is kevés a megvalósult beruházás.

A berendezés mezőgazdasági hozamra gyakorolt hatásának tudományos ellenőrzését és vizsgálatát pedig csupán egy projektben végezték el.

A megújuló energiák technológiáját kutató és használatát ösztönző, Strau­bingban működő TFZ intézet (Tech­no­logie- und Förderzentrum) a közelmúltban hozta nyilvánosságra a rendszerek jelenlegi helyzetét vizsgáló tanulmányt. Annak következtetései szerint a kettős felhasználásnak ezen formája különösen alkalmas azoknak a gazdáknak, akik egyidejűleg szeretnének növényt termeszteni és áramot termelni ugyanazon a területen. A szerzők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a kedvezőbb finanszírozási feltételek megteremtéséhez további lépések szükségesek annak érdekében, hogy hosszú távon létre lehessen hozni az Agri-PV rendszereket, és mind több gazda profitálhasson a használatukból.

A jelentés szerint heterogén kép alakult ki az Agri-PV rendszerek típusairól, de közös bennük, hogy az egyes modulok alatti terület továbbra is felhasználható termesztésre.

Számos előnyük van

Maendy Fritz, a TFZ osztályvezetője szerint a szerzők különös figyelmet fordítottak a meglévő Agri-PV rendszerek gazdasági elemzésére is.

A bemutatott finanszírozási lehetőségek, valamint a beruházások és a működési költségek alapvető számításai alapján jó áttekintést adnak, ami nagy segítség a jövőbeli beruházások tervezésekor. Az elemzések ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a hagyományos napelemrendszerekhez képest az Agri-PV rendszerek jelenleg drágábbak, és területegységenként kevesebb villamos energiát képesek termelni, foglalta össze az osztályvezető.

Ezt a következtetést azonban kellő körültekintéssel kell kezelni, hiszen a rendszer felépítéséből adódóan kézzelfoghatóak az előnyök:

az Agri-PV rendszerek hatékonyan árnyékolnak a napos, túlzottan fölmelegedő területeken, illetve mechanikai védelmet nyújtanak nemcsak a napsugárzás, hanem a jégeső ellen is.

A tanulmány egyértelmű javaslatokkal zárul a politikusok számára annak érdekében, hogy az Agri-PV rendszer több gazda számára elérhető legyen. Így például a szerzők javasolják, hogy a termesztésből kivont területekre alkalmazandó kompenzációs rendeletet másképp tervezzék az Agri-PV esetében, mint a hagyományos napelempar­kok­nál, és hogy Agri-PV típusú napelem­rendszer esetén a gazdálkodó ne essen el a terület alapú támogatástól, hiszen a föld nagy része művelésben marad.

Illusztráció

A szerzők következtetése szerint az Agri-PV rendszereket elsősorban ott szabad létrehozni, ahol a hagyományos napelemparkok kialakítása nem lehetséges. A napelemparkok robbanásszerű terjedését követően ugyanis napjainkra egyre több korlátozó rendelkezést vezettek be az értékes mezőgazdasági területek megőrzése érdekében.

Az Agri-PV ezzel szemben lehetőséget kínál a mezőgazdasági területek fejlesztésére a mezőgazdasági felhasználás akadályozása nélkül.

Társadalmi elfogadottság

A tanulmány részletesen foglalkozik a megújuló energiaforrások társadalmi megítélésével is, ami egyébként nagyon kedvező Németországban. A YouGov által, a Megújuló Energia Ügynökség megbízásából 2020 decemberében készített felmérés szerint a németek nagy része, 86%-a egyetért azzal, hogy a megújuló energiaforrások bővítése fontos vagy rendkívül fontos. Csupán négy százalék látja úgy, hogy egyáltalán nincs szükség a rendszerekre.

A napelemrendszerek különösen népszerűek a német állampolgárok körében. A megkérdezettek 62%-a mondta, hogy jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságban található napelem­parkot.

Ezek az adatok azonban egyelőre csupán a hagyományos napelemrend­sze­rekre vonatkoznak.

Az Agri-PV rendszerek megítéléséről eddig nincs átfogó felmérés, azonban az első becslések szerint bizonyos feltételekkel az Agri-PV elfogadottsága még jobb lehet, mint a hagyományos, földre szerelt rendszereké.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az Agri-PV rendszerek ugyanakkor ellenállást válthatnak ki azokban a térségekben, amelyeket eddig egyáltalán nem, vagy alig érintett a megújulóener­gia-termelés. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a korábbi hibákból és tapasztalatokból tanulva elkerüljék a túlzott mértékű növekedést. Ebből a célból nagyon fontosak azok a jogi előírások, amelyek például minimum biomassza-hozamot írnak elő annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges ál-Agri-PV rendszerek elterjedését.

A teljes, 88 oldalas tanulmány ingyenesen letölthető a www.tfz.bayern.de oldalról.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/tfz.bayern.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Új rododendron fajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondron fajra bukkant.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Megújuló agrárium, megújuló vidék

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.