Back to top

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

Előző cikkünk a témában:

Méhészet: Őstermelők adózása

Az átalányadózás az őstermelők széles körének biztosíthat kedvező feltételeket a közterhek megállapításához. Az egyszerűbb adminisztrációhoz alacsonyabb adóterhelés párosul, viszont az átalányadózás eddigi rendszere is megváltozik 2021-től.

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ezen adózási formánál úgy kell tekinteni, hogy a bevétel 90%-a a költség és 10%-a a jövedelem.

Ezen jövedelmet kell az éves minimálbérhez (1 932 000 Ft) viszonyítani. A gyakorlatban azonban egyszerűbb, ha az éves bevétellel vesszük végig a lehetőségeket.

Fotó: MTI/Varga György

Az éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétel esetén (9 660 000 Ft) személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség nem keletkezik (kivéve, ha a biztosított őstermelő magasabb járulékalapot választ).

Biztosított őstermelő esetében a társadalombiztosítási járulék alapja vagy a bevétel 15%-a vagy a választott járulékalap.

Az éves minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti bevétel (9 660 000 Ft - 19 320 000 Ft) esetén az szja alapja az éves minimálbér ötszörösét meghaladó összeg 10%-a. Ez azt jelenti, hogy 19 millió forintos bevétel esetén az éves szja-fizetési kötelezettség (19 000 000 Ft - 9 660 000 Ft = 9 340 000 Ft x 10% = 934 000 Ft x 15% ) 140 100 Ft, ami elég jelentős többletkedvezményt jelent az eddigi szabályozáshoz képest.

Nem biztosított őstermelő esetében a szocho adóalapja megegyezik az szja alapjával.

Biztosított őstermelő szocho adófizetési kötelezettségét vagy a minimálbér vagy a választott járulékalap után teljesítheti, míg a társadalombiztosítási járulékalapját a minimálbér 92%-a vagy a választott járulékalap jelenti.

Fotó: unsplash.com
Az átalányadózók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, azonban a költségszámlák megőrzését is előírja számukra a jogszabály. Ez különösen akkor válik fontossá, ha úgy alakul a gazdálkodás, hogy év közben derül ki, hogy a bevételek meghaladják az átalányadózás felső határát és tételes költségelszámolást kell alkalmazni. Az átalányadózás választásáról a gazdálkodó legkésőbb az előző évre vonatkozó szja-bevallásának beadásakor tud nyilatkozni az adóhatóság felé, alap esetben minden őstermelő átalányadózónak minősül.

A méhészekre vonatkozó speciális szabályok

Az szja-törvényben meghatározott méhészeti termékek (természetes méz, lépes méz, méhviasz, propolisz, méhpempő, méhkenyér, virágpor, méhméreg, méhanyabölcső, párzott és párzatlan méhanya, méhcsalád, méhraj stb.) értékesítéséből származó jövedelem szja-mentes az éves minimálbér feléig terjedő összeghatárig, amely kedvezmény az őstermelők általános mentességi szabályával párhuzamosan is igénybe vehető.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tisztán méhészeti tevékenységgel foglalkozó őstermelő az éves minimálbér tízszeresét elérő bevételhatárig (19 320 000 Ft) szja-mentességet élvez,

azon gazdálkodó pedig, aki méhészeti és egyéb mezőgazdasági tevékenységet is folytat, a méhészeti tevékenységből származó jövedelmére szintén igénybe veheti a fenti kedvezményt. Ez az adófizetési könnyítés csak az szja esetében vehető igénybe, a szocho adó- és a járulékfizetési kötelezettségre nem vonatkozik.

Őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) adózása

Az őstermelők családi gazdaságát, mint fogalmat az új törvény vezette be és a közös őstermelői igazolványt, valamint a családi gazdaságot váltja fel 2021-től. Az ŐCSG tagjai az őstermelői nyilvántartásban szereplő őstermelők lehetnek, így adózás szempontjából rájuk az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Fontos kivétel azonban, hogy az átalányadózás választásakor az ŐCSG számára a felső határt egyrészt a tagok száma jelenti,

azonban ez nem lehet több, mint a 4 főre számított értékhatár (77 280 000 Ft). Ha az ŐCSG-nek négy főnél kevesebb tagja van, akkor a tagok száma a mérvadó, négy tagnál több esetében pedig a minimálbér negyvenszerese a felső határ. A felső korlátot meghaladó bevétel esetén tételes költségelszámolást kell választani.

A családi gazdaságokkal ellentétben az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben meghatározhatják, hogy a keletkező nyereséget vagy veszteséget a tagok között milyen arányban kívánják felosztani. Amennyiben erről külön nem rendelkeznek, akkor az egyenlő arányú felosztás elve érvényesül.

A bevételeket és a kiadásokat igazoló bizonylatok az ŐCSG bármely tagjának nevére szólhatnak, azokat egyenértékű bizonylatként kell elfogadni azzal, mintha az ŐCSG képviselőjének nevére szólnának.

A helyi iparűzési adó esetében az ŐCSG képviselője is tehet adóbevallást az ŐCSG és tagjai nevében egy személyben, ilyen esetben az iparűzési adó alapja az ŐCSG teljes bevétele, viszont a tagok számára ez egyértelmű adminisztrációs könnyítést jelent.

Túri Zoltán

agrár-szaktanácsadó

gazdajegyzo.hu

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai Bíróság: nem volt törvénytelen a neok betiltása a méhek érdekében!

Az Európai Bíróság tegnap megerősítette, hogy az Európai Bizottság jogosan tiltotta meg a neonikotinoidok használatát a méhek számára vonzó növényeken 2013-ban, a Bayer által az Európai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos ügyben hozott ítéletében. A luxembourgi székhelyű intézmény támogatta az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és azt, hogy az Európai Bizottság még bizonytalanság esetén is jogosult volt ilyen korlátozásokat bevezetni.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

A társasági adó (tao) adta lehetőségek az adókötelezettség csökkentésére

A társasági adó (tao) összege jelentős mértékben csökkenthető Magyarországon, ha a vállalkozás nemcsak az előző évi rutin alapján állítja össze az adóbevallását, hanem ismeri és él is a különböző adóalap csökkentési lehetőségekkel. A Mazars összegyűjtötte a legfontosabb adóalap-módosító tételeket.

Beperelték a legnagyobb mézimportőröket

Az amerikai méhészek utolsó reménye a most indított per, melyet kiszerelők, importörök és egy mézvizsgáló szervezet ellen kezdeményeztek.

A NAV folyamatosan postázza az szja-bevallási tervezeteket

Az szja-bevallási tervezetük postázását mintegy 225 ezren kérték április 15-éig; a tervezeteket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan postázza az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címükre - közölte a NAV az MTI-vel.

Mit várnak a méhészek a repcétől?

Még korai jóslatokba bocsátkozni, de várhatóan a repce sem hoz megváltást a méhészeknek – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke gyenge méztermésre számít.

Megsemmisített repcetáblák Baranyában - meg kell előzni a tömeges méhpusztulást

Az előző héten több Baranya megyei virágzó vagy virágzás előtt álló repcetáblából mintát vettek a megyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei a méhészek jelzésinek következményeképpen. Az állami laborvizsgálatból kiderült, hogy a növényállományok kockázatot jelentettek a beporzókra, különös tekintettel a méhekre. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük az eset kapcsán.

Magyar Méhek Napja: Ügyfeleivel közösen támogatja a méhészeti szektort a Takarékbank

A Magyar Bankholding csoporthoz tartozó Takarékbank a hazai pénzügyi piacról eddig hiányzó, a fenntartható fejlődést támogató lakossági terméket vezet be. A bank így reagál a klímaváltozásra, a társadalom egyre erősödő környezettudatossági igényére, valamint a Magyar Nemzeti Bank elvárásaira.

Trükközni kell a háziméhekkel, ha zárt térben, irányított beporzásra akarjuk rávenni őket

Számos olyan eset lehetséges, amikor a gazdálkodónak zárt térben kell használnia a háziméhek elengedhetetlen munkájára. Ilyen eset lehet például a növénynemesítés bizonyos formái, mely során a méheknek sátorban kell teljesíteni a kötelességüket. Ennek mikéntjéről kérdeztük Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét.

Állattartó telepek kisebb értékű fejlesztéseit támogató pályázat nyílt

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca - jelentette be Nagy István agrárminiszter.