Back to top

Üvegházhatású gázok: az EU 2030-ig legalább a felére csökkenti a kibocsátást

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodásra jutottak abban, hogy az unió 2030-ig az 1990-es kibocsátási szint legalább 55 százalékával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Fotó: pixabay.com
Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már tavaly szeptemberben bemutatta 2030-ig megvalósítani kívánt új éghajlatvédelmi tervét. A most született megegyezés a készülőben lévő úgynevezett "klímavédelmi törvény" része lesz.

Az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos jogszabályi kereteit az elkövetkező 30 évre meghatározó megállapodás segíti azt a célkitűzést, hogy az unió 2050-re klímasemlegessé váljon. Az ideiglenes megállapodás számos elem bevezetésével erősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai kereteit. Az üvegházhatású gázkibocsátás 2030-ig megvalósítani kívánt csökkentése mellett megállapodtak abban is, hogy a kibocsátás-csökkentésnek elsőbbséget kell biztosítani a fennmaradó szennyezés elnyelésével szemben.

Az ideiglenes megállapodás eleme egy a klímaváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület felállítása,

amely várhatóan tudományos jelentéseket készít az uniós intézkedésekről, az éghajlati célokról, összehasonlítja az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékét a vonatkozó európai szabályokkal és az EU 2015-ös párizsi klímamegállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival.

Fotó: pixabay.com

A megállapodás értelmében az Európai Bizottság 2040-re vonatkozó, közbenső klímacélokat javasol majd, és ezzel együtt közzéteszi az unió üvegházhatást okozó gázok 2030-2050 közötti időszakra vonatkozó tervezett indikatív költségvetését az alapul szolgáló módszertannal együtt.

Az uniós bizottság emellett kapcsolatba lép a gazdasági ágazat szereplőivel annak ösztönzésére, hogy hatékonyan vegyenek részt az unió klímasemlegességi céljának elérését szolgáló ütemterv elkészítésében.

A bizottság emellett figyelemmel kíséri az ütemtervek kialakulását, tervei szerint megkönnyíti az uniós szintű párbeszédet, és megosztja a szükséges információkat.

Az ideiglenes politikai megállapodást az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Ursula von der Leyen
Fotó: Wikimedia Commons
Az ideiglenes megállapodás létrejöttét követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményben hangsúlyozta az unió arra vonatkozó politikai elkötelezettségét, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé válhasson, amelyet immár jogi kötelezettségvállalás is segít.

"Az új éghajlatpolitikai szabályozás kötelező érvényű ígéretet jelent gyermekeink és unokáink számára" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette az unió klímasemlegességének 2050-ig tervezett megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra. Az Európai Tanács 2019 decemberében tartott csúcstalálkozóján adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Enyhítették a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet

Másodfokon enyhítette a bíróság a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet - közölte a Székesfehérvári Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Az úszó város lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja

Úszó város épül a Maldív-szigeteken partjainál. Ez a világszinten is úttörő jelentőségű építmény elsősorban a lakosok védelmét szolgálja az emelkedő óceánszint ellen.

Tisztítsuk Meg az Országot Program a somogyi erdőben

A SEFAG Zrt. tevékenysége során folyamatosan a somogyi erdő megtisztításáért munkálkodik. Az általa kezelt állami erdőterületeken éves szinten összességében több száz köbméter illegálisan elhelyezett szeméttől szabadítja meg az erdőt.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.