Back to top

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

Szedés előtti paprikaállomány a szegvári új, 2,5 hektáros üvegházban
Fotó: Arany Sándor Gábor
A C-vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát csak táplálékkal vihető be, alapvetően zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Ebben kiemelt szerepe van a különösen sok C-vitamint tartalmazó étkezési paprikának, nem mindegy azonban, hogy az honnan kerül az asztalunkra.

A friss paprikabogyó 100 grammja a termesztés körülményeitől, fajtától és az érettségétől függően 80-250 milligramm C-vitamint tartalmaz, amely önmagában fedezi a napi szükségletet (RDA 80 mg).

Ezzel a koncentrációval a paprika kiemelkedik a zöldségfajok közül. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy különbözik-e a hazai (szegvári) és a külföldről behozott paprikák C-vitamin-tartalma. Ennek megállapításához a két időpontban (február 23-án és március 9-én) a Szegvárról és a Marokkóból érkezett mintákban négy ismétlésben megmértük a C-vitamin-tartalmat, és statisztikailag értékeltük az eredményeket. Összesen 24 mintában határoztuk meg a C-vitamin-tartalmat metafoszforsav-oldattal történő kinyerés után folyadékkromatográfiával (HPLC).

Az elsőként hozzánk érkezett tölteni való fehér típusoknál nem találtunk mennyiségi különbséget a C-vitamin-tartalomban, ám a marokkói minták C-vitamin-tartalmában 30%-kal nagyobb volt a szórás.

A hegyes csípős típusoknál a szentesi minták C-vitamin- tartalma 6%-kal magasabb volt, ami ugyan nem szignifikáns eltérés, de az értékek szórása csupán harmada volt a marokkói terméseknél mértnek, és ez nem elhanyagolható különbség (táblázat).

A március 9-én szedett, illetve vásárolt (marokkói) fehér paprikák esetében nagyon jelentős, szignifikáns különbségeket mértünk.

A szegvári high-tech üvegházból származó minták C-vitamin-tartalma átlagosan 45%-kal volt magasabb, mint a marokkói importból származóé (ábra).

Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy nem elég csak azt vizsgálni, hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt, például paprikát fogyasztunk, táplálkozás-élettani szempontból azt is fontos tudni, hogy az mennyi vitamint, ez esetben mennyi C-vitamint tartalmaz.

A tiszta C-vitamin (aszkorbinsav) nagy része kiürül a vizelettel, tehát a felszívódása rosszabb, mint ha azt gyümölcsben vagy zöldségben visszük be.

Például paprika esetében a C-vitamin felszívódását jelentős mértékben elősegítik a bogyókban szintén nagy koncentrációban jelen levő karotinoidok (pl. β-ka­rotin, lutein stb.), tokoferolok (E-vitamin), folsav, ásványi anyagok (kalcium, magnézium).

Az analitikai vizsgálatokat a régi, hagyományos termesztőberendezésekben és a high-tech üvegházakban nevelt paprikák összehasonlításával kiegészítve folytatjuk.

Keveset fogyasztunk

Az egészséges táplálkozás fontos eleme a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a napi ajánlott bevitel legalább 400 gramm zöldség-gyümölcs, hazánkban azonban a férfiak 26%-a, a nők 17%-a, a 18-34 év közötti fiataloknak pedig több mint 50%-a fele ennyit sem fogyaszt. A gyerekek 60%-a ugyancsak kevés zöldséget és gyümölcsöt eszik. Több tudományos közleményben megjelent az az állítás, miszerint az étrend számít a megbetegedések és halálozások legfőbb kockázati tényezőjének, szerepe jelentősebb, mint a légszennyezettségnek és a dohányzásnak.

„Az leszel, amit eszel”, nyilatkozta már Szent-Györgyi Albert is. A professzor magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben az aszkorbinsavat, és ő nevezte el C-vitaminnak. A C-vitamin jótékony hatásai sokak számára közismertek: erősíti az immunrendszerünket, növeli a fehérvérsejtek számát, és fokozza a működésüket. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek tüneteit. Az újabb kutatások szerint erős antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti a szabad gyököket, így védi a szervezetet a rákkeltő anyagok káros hatásaitól. A napi szükséglet minimuma a WHO szerint 60 milligramm, azonban a környezeti stressz, a dohányzás, a lázzal járó betegségek, a fizikai munka, a magasabb életkor megkívánja a bevitt C-vitamin-adag növelését. A vízben oldódó C-vitamin magas hőmérsékleten (pl. főzéskor), vagy hosszabb tárolás során elbomlik.

Dr. Helyes Lajos

egyetemi tanár,

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

Együttműködésben az erő és a jövő

Az idei NAK Szántóföldi Napok és AgrárGépshow-n megállapodások, együttműködési szándékok megerősítésében nem volt hiány. Tudjuk, a magyar agrárium versenyképességének egyik biztos alapja az erőforrások ésszerű felhasználása, ebben pedig kiemelt jelentőségű a közös munka, a párbeszéd, a célok megfogalmazása és megvalósítása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Csak a melegre várnak a károsítók – Növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Mintegy kéthetes lemaradásban vannak a növények a hűvös tavasz miatt, ugyanakkor sok növénybetegségnek sem kedvezett az eddigi időjárás. A varasodás és a tűzelhalás terjedését például gátolja az alacsony éjszakai hőmérséklet, illetve az almamoly sem rajzik olyan intenzíven, mint az előző években. Lesújtó ugyanakkor a csonthéjasok látványa a korábbi moníliás fertőzés miatt.

Hogyan segíthetjük a szőlő kötődését?

Az idei hűvös tavasz miatt késésben van a szőlővirágzás, ezért érdemes segíteni a virágzás, megtermékenyülés, kötődés folyamatát. A Kerti Kalendárium júniusi számában Németh Krisztina ehhez ad részletes segítséget. A rügyben tavaly nyár végére alakult ki a fürtkezdemény, idén tavasszal vált véglegessé a virágok száma. Sokáig száraz is volt az időjárás, ami hátrányosan érintette ezt a folyamatot.

Közös tanszéket alapít a MATE és a Tungsram

Közös kutatóintézetet és kihelyezett tanszéket alapít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Tungsram a vállalatcsoport budapesti székhelyén, ahol májusban kutatás-fejlesztést szolgáló vertikális farm nyílt. A tudományos és innovációs együttműködés megkezdését június 7-én jelentették be.