Back to top

Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

Erről is kérdeztük Zéman Zoltánt, a MATE Üzleti Szabályozás és Információmenedzsment Intézetének igazgatóját, a Magyar Rektori Konferencia Gazdaságtudományi Bizottságának alelnökét, a felsőoktatásban zajló paradigmaváltás elkötelezett támogatóját.

- Kezdjük azzal a kérdéssel, ami mindenkiben felmerül egy átalakítás kapcsán: mi a baj a magyar felsőoktatással?

- Elég sok kritikát kap, mert a poroszos, frontális oktatási rendszert követi, nem pedig a készségfejlesztésen alapuló északi képzési modellt. Hogy megtaláljuk a választ a jövő kihívásaira és megtudjuk, mi működik valóban jól, szintetizálnunk kell a kétféle irányzatból már megismert tanulságokat, tapasztalatokat, úgy, hogy az egész felsőoktatás teljesítménye nőjön.

Ne csupán az egyetemi rangsorok tekintetében javuljon a megítélésünk, hanem kerüljenek újra fókuszba a tudás iránt érdeklődők!

Azt a tudást kell előtérbe helyezni, amit későbbi szakemberként valóban használni fognak. Elengedhetetlen például a versenyképes közgazdaságtudományi képzés és gazdálkodásszervezési ismeret. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai egyetemisták beleszülettek a digitalizációba, szembesültek a IV. ipari forradalom kihívásaival, mások az ismeretszerzési szokásaik és igényeik, gyors az egymás közti információáramuk. Fontos motiváció lehet a számukra az új tudományos trendek megismerése, a kreativitás.

- Hogyan változik az agrárképzés?

- Hazánk számára az agrártudományok oktatása kiemelten fontos, ezért a paradigmaváltás itt is elengedhetetlen. A pandémia után a világ már nem lesz a régi: az eddiginél is hangsúlyosabbá válik a digitalizáció.

Meg kell találnunk az egyensúlyt és az összhangot a lexikális tudás és a készségszintű ismeretek elsajátítása között.

Egy modern agrármérnöknek nemcsak ahhoz kell értenie, hogy a termékét miként kell előállítani a gyakorlatban, hanem ismernie kell gazdálkodásszervezés legújabb eredményeit, hogy tudja, milyen piacra termel, milyen értéket állít elő, milyen gazdasági viszonylatokba és értékláncokba kapcsolódik be. Ezt a kétféle tudásterületet össze kell kapcsolni, és olyan interdiszciplináris tananyagokat kell fejlesztenünk, amelyek garantálják a nemzetközileg is versenyképes, széles körű felkészültséget.

Olyan interdiszciplináris tananyagokat kell fejlesztenünk, amelyek garantálják a nemzetközileg is versenyképes, széles körű felkészültséget
Lehetővé válik, hogy a felsőoktatási intézmény szélesebb körben nyisson a piaci szereplők, vállalkozások felé

- A gyakorlati szintű oktatás eddig is működött a képzés során. Mi változna a jövőben e téren?

- Az eddigi, centralizált oktatási rendszerhez képest az alapítványi modell tágabb kereteket nyújt az oktatók, az egyetem és a hallgatók számára. Lehetővé válik, hogy a felsőoktatási intézmény szélesebb körben nyisson a piaci szereplők, vállalkozások felé.

A hallgatók számára praxissá válhat a legmodernebb technológiák alkalmazása, gyorsabban reagálhat a gazdaság és a társadalom is, vagyis push-pull hatásról beszélhetünk.

A hallgatók már az egyetemi évek alatt megismerhetik a vállalati innovációs folyamatok és a megújító, illetve a teljesen új technológiák bevezetésének törvényszerűségeit. Ez a fajta nyitás megmutatja a jövő irányvonalait, amelyek mentén a felsőoktatás meg tud felelni az új évezred kihívásainak.

- Milyen társadalmi-gazdasági kapcsolatokról beszélhetünk a MATE esetében? A piacosítás nem jelent veszélyt a felsőoktatás fősodrára?

- Azoknak a kapcsolódási pontoknak a kialakítása, fejlesztése képezhet nemzetgazdasági hozzáadott értéket, amelyek a hazai élelmiszerellátáshoz, mezőgazdasági alapanyagelőállításhoz kötik. Meg kell találnunk az egyensúlyt a nagyvállalati iránymutatások, a gazdaságban jelentős szerepet betöltő KKV-k és az intézmény érdekei között.

A gazdasági kapcsolatrendszerben rejlő szinergiák segítik a piacképes tudásbázis kialakítását, amely hasznossá válhat az irányító, a felhasználó és az akadémiai szint számára egyaránt.

A tudományos műhelyek működése azonban nem nélkülözheti az iskolateremtő tanári attitűdök erősödését, sem a nemzetközi versenyben is mérhető tudományos teljesítményt. Ez fokozottan igaz az élettudományokra és a kapcsolódó tudományágakra. Az új időszak legfontosabb erőforrása és árucikke az adat és az információ. Akkor tudunk értékalapú oktatást és fejlett tudást nyújtani a hallgatóinknak, ha figyelünk ezekre a törvényszerűségekre.

- Vannak olyan vélemények, hogy sérül az egyetem autonómiája az alapítványi modellváltással.

- Eddig a mindenkori kormányzattal kellett együttműködniük az egyetemeknek. Mivel az állam látta el a fenntartói szerepet, egymásnak ellentmondó elvárásoknak kellett megfelelniük. Az alapítványi modell – jogi és cégjogi felépítésének köszönhetően – sokkal erőteljesebb határt húz az állam és az egyetem között.

Az egyetemi kuratórium valódi autonómiát kap abban, hogy meghatározza saját identitását, tudományos és oktatási céljait, nemzetközi szinten is.

Az ilyen fokú önállóság viszont magába foglalja azt is, hogy az egyetemnek a kialakult paradigma mentén meg kell dolgoznia a hallgatói létszámért.

- Mit jelent ez pontosan?

- Az intézményeknek fejkvótarendszeren kívül és állami tőkeinjekció nélkül kell fennmaradniuk. Ebben pedig jelentős szerepe lesz a költségtérítéses képzésben részt vevő hazai és nemzetközi diákok számának. Ehhez a legjobb, nemzetközi szintű oktatókat kell megnyerni és olyan képzési irányt kell kialakítani, ami kiemelkedően vonzó a jelentkezők számára.

- Mi a helyzet a hallgatókkal, nekik milyen előnnyel jár az új rendszer?

- Az egyetemeknek a jövőben maguknak kell megtalálniuk a válaszokat a társadalmi és gazdasági kihívásokra, ami azt is jelenti, hogy magasabb szintű szakmai tevékenységet kell folytatniuk, mert nemcsak a hallgatókért, hanem egymással is versenyezni fognak. Korábban több helyről hallhattuk, hogy a kutatások egy része csak a források lehívásáról szólt.

A fenntartói és tulajdonosi szerkezet változása azonban gazdálkodási kihívásokat, szigorúbb elszámolást is jelent.

A hallgatók számára viszont nagyfokú biztonságot garantál, mert megismerhetik a piaci szereplőket, nemzetközi szinten is értékes, specifikus tudást kaphatnak a szakma legjobb képviselőitől, valamint piaci és értékorientált kutatásokat végezhetnek.

- Az alapkutatások háttérbe szorulnak?

- Nem, azokra szükség van. A tudomány területén folyó integráció, koncentráció, multi- és interdiszciplináris hatások azonban igénylik az alap- és gyakorlatorientált kutatások szélesebb és erősebb kohézióját.

- Az intézete az Üzleti Szabályozás és Információmenedzsment elnevezést kapta a MATE szervezetében. Mit fejez ki ez az újszerű elnevezés?

- Ez egy újonnan megjelent, összefoglaló név az üzleti szabályozással foglalkozó diszciplínákra, mint a pénzügy, számvitel, informatika, logisztika, üzletijog és belső complience-ek. A 21. században a gazdasági szereplőknek fel kell készülniük a modern technológia és digitalizáció kihívásaira.

A termelési és gazdálkodási folyamatok költséghatékony szabályozásának a hátterét az információmenedzsment és az egyéb IT technológiai újítások – például az IOT – adhatják.

Az egyre komplexebb gazdálkodásban fontos szerepet kapnak a hálózati kapcsolatok és a Big Data rendszerek. Az intézetben arra keressük a választ, hogy ezek a területek milyen formában hozhatnak új megoldásokat a felmerülő problémákra.

- A doktori iskolák vonatkozásában milyen előnyökkel jár a szerkezetváltás?

- A doktori iskolák a kutatás színterei, ahol specifikus tudáshoz jutnak a hallgatók és olyan területekhez is hozzáférhetnek, amelyek eléréséhez az egyetemnek eddig nem volt kapacitása. A szélesebb körű piacosításnak köszönhetően a doktoranduszok hatékonyabb kutatásokat tudnak végezni. Az egyetemek doktori iskolái közvetlenül kerülhetnek kapcsolatba cégekkel, piacképes eredményeik közvetlenül is hasznosíthatók lesznek a doktoranduszok, az egyetem és a partnerek számára.

- Mi történik, ha egy doktorandusz kutatása anyagilag is eredményt produkál?

- A szerkezetváltás egyik előnye, hogy a nemzetközi szinten már felfutott és bizonyított startup-kultúra nagyobb teret nyerhet.

A hallgatók piaci körülmények között tesztelhetik az eredményeiket.

Ha egyetemi ösztöndíjból végeznek kutatást, az egyetem menedzsmentje dönthet úgy, hogy az intézmény innovációs, laboratóriumi keretével társul velük.

A kooperatív doktori program már elkezdődött, és nagy érdeklődés kíséri. A kutatásokban résztvevők tulajdonrészhez juthatnak a fejlesztésekből, amelyekből az egyetem innovációs központja is profitálhat. Ebben a modellben a diploma megszerzése után sem szakad meg a diák és az egyetem kapcsolata, sokkal inkább erősödik, hiszen akár piaci alapon is folytatódhat.

- Hogyan látja a hazai felsőoktatás lehetőségeit a paradigmaváltás után?

- Szerintem a magyar felsőoktatás már eljutott arra a szintre, hogy az egyetemeink szélesebb piaci kontextusban is értékelhetők legyenek, nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket. Közép-Európa legjobb oktatási rendszerét akarjuk kialakítani, amely hatékony gazdaságilag és a tudás átadásában is magas szintet képvisel.

Minden egyetemet külön kell vizsgálni, minden menedzsmentet specializáltan kell összeállítani annak érdekében, hogy az a nemzetközi szaktudás, ami a jelenlegi élvonalban már rendelkezésre áll, integrálható legyen.

Ki kell azonban mondanunk azt is, hogy a hazai felsőoktatási intézményeknek nincs nagy gyakorlatuk a nemzetközi szintéren végzett hallgatói akvizícióban. A helyzet javítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank támogatja az egyetemek nemzetközi programjait, a Magyar Rektori Konferencia pedig nemzetközi felsőoktatási együttműködéseket alakít ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Az agrárágazat adatalapú fejlesztéséért együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség

A magyar agrárium adatalapú fejlesztése, az adatvezérelt agrárágazati irányítás a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) kötött ma, ünnepélyes keretek között.

Mind az öt agrárszakképző centrummal megállapodást kötött a MATE

A közép- és felsőfokú agrárképzés javítása érdekében szakmai partnerségre lépett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az öt agrárszakképzési centrum. Az együttműködés értelmében a felek közösen vállalják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakember-utánpótlásának biztosítását.

Tovább várjuk az országos esőt

Egy lassan vonuló hidegfront érkezik pénteken, így mérséklődik a forróság, de az oly várt országos, jelentős csapadékot ez a változás sem hozza meg. Bár a következő napokban kialakulnak majd (akár heves) záporok, zivatarok, de az ország egész területe nagy valószínűséggel nem ázik meg.

Nyár végén új tananyagokkal indul a mindenki számára ingyenesen elérhető Digitális Agrárakadémia

A Digitális Jólét Program (DJP), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Széchenyi István Egyetem (SZE) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) a Digitális Agrárakadémia hosszútávú fejlesztésének konzorciumi irányításáról írt alá megállapodást szerdán, Gödöllőn.

A német agrárminiszter kritizálta Timmermanst a KAP-trilógus előtt

A német agrárminiszter, Julia Klöckner kemény támadást intézett Frans Timmermans klímafelelős bizottsági alelnök ellen a június 24-25-ei Közös Agrárpolitika reformját tárgyaló háromoldalú megbeszélés (trilógus) előtt.

Első magyar egyetemként csatlakozik a MATE a biológiai sokféleséget védő koalícióhoz

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) első magyar és a világ negyedik felsőoktatási intézményeként kapcsolódott az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek fő célja, hogy a részt vevő szervezetek együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának globális megőrzéséért.

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.

Ne dobd ki, inkább add el olcsóbban - applikáció az élelmiszer-pazarlás ellen

Egy új applikáció lehetőséget kínál a felhasználóknak arra, hogy a kiskereskedőktől alacsonyabb áron vásárolják meg a megmaradt termékeket. A Phenix vállalat alkalmazása Európa több országában már elérhető.