Április 26-án elérkezettnek látta az időt, hogy megmutassa az eddigi eredményeket az érdeklődő sajtó számára.
A 8,2 hektáros botanikus kert egynegyed részén már márciusban és áprilisban került sor a növények telepítésére. Az alapító ünnepségen a tulajdonoson kívül felszólalt Somorjai-Tamássy Zsolt (Gödöllő, Kertműhely Kft.), a kert szakmai tervezője, valamint Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége főtitkára is. Somorjai-Tamássy Zsolt kiemelte, hogy manapság nem divat sem botanikus kertet, sem hasonló rendeltetésű telepet vagy arborétumot létesíteni, és már ezért is nagy elismeréssel kell szólni Kollár Csaba kezdeményezéséről. Pedig szükség van minden ilyen helyre, mert nagy gondot jelent napjainkban, hogy a települések zöldfelületei nem elégítik ki a megnövekedett igényeket.
A botanikus kert létesítésére az első megbeszélést 2017. augusztus 17-én tartották, s ezt követően alakították ki a koncepciójukat, amely azóta is módosul, változik. Ellátogattak más botanikus kertekbe és azok tapasztalatai alapján döntöttek a helyi lehetőségek megvalósításáról. Alapgondolat, hogy a vezér fafajoknak két idevaló tölgyes társulását javasolták, melléjük pionírfajnak a nyírt és a nyárfát ajánlják. Alattuk lassan növő fajok találhatók. Az új terület ezért botanikus kert, és nem arborétum: utóbbiban csak fás szárú növényeket találni. Az új magán botanikus kert Kecskeméttől észak-északnyugati irányban található, az 5-ös főút és M5-ös autópálya között. Ez azért fontos, mert védelmi funkcióinak ellátásához figyelembe kellett venni az uralkodó széljárást, s erre az új helyszín, közvetlenül a régi városi arborétum mellett, tökéletesen megfelel.
A tervezés során arra kapott felhatalmazást, hogy nem kell mindent bemutatni, inkább a helyi dolgokra kell a figyelmet összpontosítani. A botanikus kertnek a fő alkotóelemeit alakítják ki, ehhez csatlakozik még füves terület, amin préri vagy sztyeppe növénytársulás jön létre. Idén márciusban és áprilisban a kerítésen belül egy fás sávot és mellé kívülről cserje sávot telepítettek el. Mivel ha fával 20 méteres szélességű területet ültetnek be, az már erdőnek minősül és arra más szabályozás vonatkozik, ezért a fás sáv szélessége 19,5 méter lett, mellé 2 méteres cserjesávot ültettek a kerítés felől. Ez így a botanikus kertet zárttá teszi, különösen úgy, hogy a terület nyugati, északi és keleti oldala 6 méterrel magasabb, mint az aljzatban. Egyedi terv alapján, nem négyzethálósan, hanem látszólag véletlenszerűen telepítettek köztes növényeket, mert ez így szabályos.
Zsigmond Vince emlékeztetett rá, hogy máshol a világon ma is létesítenek botanikus kerteket, különösen az Európai Unióban, ám Magyarországon nagyon ritka az olyan esemény, mint amire április 26-án összegyűltünk. Magán botanikus kert született, és mint ilyen, példa nélküli. A XX. század második felében ehhez hasonló, úgynevezett élő múzeumokat hoztak létre nálunk is, de azok általában egyetemekhez és kutatóintézetekhez kötődnek. Kollár Csaba kezdeményezése évszázados újszerű jelenség, amikor valaki sikeres üzletemberként ilyen elhatározásra jut. Nem saját feje után menve kezdett hozzá a kialakításhoz, ami azért is helyes döntés volt, mert a botanikus kert létesítéséhez egyszerre kell megfelelő szakértelem, hozzáértés és figyelem. Az ilyen gyűjteményes kerteknek feladata a természeti és genetikai örökség megőrzése, a benne található fafajok szaporítása.
Az ünnepélyes alapítási programban szerepelt a terület megtekintése, bejárása, 21 új növényfaj elültetése, valamint az alapítói nyilatkozat leleplezése. Ebben Kollár Csaba saját hitvallását fogalmazta meg: „A lehető legnagyobb pozitív nyomot kívánom hagyni úgy a társadalomban, mint a természetben. Ez a vezérelv. Ennek keretében létesítek e helyen kertet, Ember és Föld javára. Humanizmus. A múltból tanulunk, a jövőt szolgáljuk. Ui: ha jól teszem a dolgom, az utókor büszkén folytatja és kiteljesíti a kezdetet. Csodálatos lenne, ha a kert egyre csak tágulna. Kollár Csaba alapító, 2021. április 26.”
Az új intézmény neve Kecskeméti Nyírjes Modern Botanikus Kert. A terület megszerzésére és az eddigi munkálatokra már közel 300 millió forintot szánt az alapító, természetesen a saját vagyonából. Kollár Csaba abból indult ki, hogyha saját magának épít nívós természeti környezetet, az lesz annyira jó, hogy magánhasználatra megtartani vétek volna. A kecskemétieknek és a környéken élőknek szeretne a botanikus kerttel olyan minőségi élőhelyet alkotni és bemutatni, ami képes ellensúlyozni az urbanizációt, a természettől való eltávolodást.
A terület 82 415 négyzetméteres, és a Belső-Nyírben található. Hosszas alkudozás után, időnként horrorisztikus áron, öt tulajdonostól vásárolta meg a felületet, és már bekerítette és közművesítette. A területen 27 725 növényt ültettek, amiből 17 936 fa, 9789 cserje. A 17 936 fából 1025 darab (5,7%) kertészeti csemete (nagyobb, korosabb, fejlettebb példányok), míg 16 911 darab (94,3%) kicsi, fiatal erdészeti csemete. A kert címernövénye a nyírfa. Létrehoztak két kutat, amelyek együttes teljesítménye 1000 liter víz percenként.
Botanikus kert, vagyis nem csak fákat telepítenek ide. Létesítenek egy belső tavat, valamint pávákat is betelepítenek az ünnepélyesen megalapított kertbe. Az alapító csoportos látogatásokat tervez, elsősorban oktatási intézmények számára, óvodától az egyetemig.
A botanikus kertben található épületek és fedett terek oktatói, kutatói és bemutató célt egyaránt szolgának.
