Budapesten zajlik a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA), 26 ország 116 előadója vesz részt a a precíziós gazdálkodás elméletét és gyakorlatát is bemutató üzemlátogatásokat is tartalmazó programon.
A tanácskozás lehetőséget teremt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek számára megismerni Európa ezen régiójának adottságait, kihívásait. Az bevezető előadásokban többször is elhangzott, hogy a precíziós megoldások alkalmazásával az ágazat megfelelhet korunk két legnagyobb kihívásának, vagyis versenyképes és fenntartható lesz a termelés.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy eltüntessük az a digitális szakadékot, amely jelenleg a kis- és nagyméretű gazdaságok között van. Ehhez a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illeszteni az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A szaktárca pedig 100 milliárd forint keretösszeggel egy olyan pályázati lehetőséget hirdetett meg, amely a mezőgazdasági termelés számára precíziós gazdálkodás technológiai beszerzését támogatja.
Az államtitkár elmondta, hazánkban a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ.
Feldman Zsolt szerint a precíziós és a digitális technológia alkalmazása eszköz lehet a jövedelmező és eredményes termeléshez, a piaci versenyben való sikeres részvételhez, összhangot teremthet a gazdálkodás és a természeti környezet között, az erőforrások, különösen a termőföld fenntartható hasznosítása révén.
Dr. Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalomban az egyetemeknek aktív szerepük van az innovációban. A Széchenyi Egyetem új együttműködési formákat alakít ki vállalati és intézményi partnereivel, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is. A precíziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és környezetvédelem során is kiemelkedő fontossága van, ez a kulcsa a jövő élelmiszergazdaságának – hangsúlyozta Knáb Erzsébet.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora előadásában kiemelte, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni vagy inkább fokozni akarjuk ezt a dinamizmust, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé és fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz, a népességnövekedéshez, a klímaváltozáshoz, a termőföld és vízkészlet csökkenéséhez, és a genetikailag módosított növények és állatok térnyeréséhez.
A rektor hangsúlyozta, jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel annak érdekében, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.
Arról, hogy a kutatások hogyan segíthetik a gyakorlati gazdálkodást, Kovács Norbert, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója beszélt. Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijuttatásának, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben.
Kovács Norbert hozzátette, hogy élvonalban vannak abban a tekintetben, hogy egy a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatásban a nemzetközi űrállomás felvételeit is felhasználják a napi munkák során. Ehhez kapcsolódva felajánlotta a ménesbirtok együttműködését bármely mezőgazdaságot érintő kutatási projektben.
