Az eseményen készült fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.
Plenáris üléssel, szakmai előadásokkal, kiállítással, kertészetek látogatásával zajlik Szentesen szeptember 3-án és 4-én a X. Magyar Paprika Napja rendezvény. Nagypéter Sándor, a házigazda Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke
Az elnök a folyamatos technológiai fejlesztés, beruházás és újítás mellett a termelői integrációk fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a sikerhez, az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a biztos értékesítési csatornák kiépítése. A termelő és a kereskedő összefogása, a folyamatos párbeszéd, a fogyasztói igények megismerése és kiszolgálása sem szorulhat háttérbe.
Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes a saját tapasztalataira is utalva emlékeztetett: a szentesi emberek többnyire kisgyerekként ismerkednek meg a kertészettel. Nem véletlen, mondta, hogy Szentesről általában két dolog jut a más vidékeken élők eszébe: a paprika, vagy a vízilabda. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete által egy évtizede minden évben megszervezett eseményen az ágazat fejlődését szemléltetve elmondta: Magyarországon 2020-ban mintegy 83 ezer hektáron folyt zöldségtermesztés, amely 2010-hez képest 22,7 százalékkos növekedést jelent. Emellett a hajtatott zöldségfélék területe az ezredfordulóhoz képest több mint 40 százalékkal csökkent, de a termőfelület csökkenését – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség visszaesése. Ma már kultúrától függően 30-60 százalékkal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítják elő a gazdaságok. Ez technológiai fejlesztéssel valósulhatott meg – fogalmazott.
A miniszterhelyettes részletezte: 2020-ban a 3450-3500 hektáros zöldséghajtató felületből 160-180 hektár üvegház, 600-700 hektár blokkfólia és 760-880 hektár fóliasátor volt. A teljes zöldséghajtató felületből 500-600 ha fűtött, 95-96 százalékban geotermikus energiával. A paprikatermesztésre rátérve elmondta, hogy az országban ötezer család foglalkozik ezzel a keresett élelmiszerrel. A vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló üvegházépítéseket követően várhatóan már jelentősebb mértékű lesz az üvegházi körülmények közötti hajtatott paprikafélék termesztése – mondta.
Farkas Sándor a szentesi paprikát a magyar agrárium fontos, megőrzendő kuriózumaként említette, olyan termékként, amelyet külföldön is sokfelé elismernek.
A városban az elmúlt 5-10 évben fontos fejlesztések valósultak meg, új üvegházak, fóliablokkok épültek, jelentős lett a biológiai növényvédelem, folyamatosan növekszik a talajnélküli termesztés aránya és egyre jobban terjed a korszerű klíma, öntözés és tápanyagvezérléses gazdálkodás.
Az ágazat jelentős fejlesztési lehetőség előtt áll. Tavaly óta összesen mintegy 128 milliárd forintos kerettel nyílt pályázati lehetőség a kertészeti ágazat számára. A vidékfejlesztési források lehetővé teszik, hogy a termelők jobban kihasználják a termálvizet, jelentős összeget fordítsanak technikai, technológiai korszerűsítésre. Mindezen fejlesztések mellett a szakképzés színvonalát is emelni szükséges azért, hogy megfelelően felkészült szakemberek álljanak az ágazat, az egész agrárium rendelkezésére – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
A Délkertész és a TV paprika neve összeforrt, jelentette ki Fruitveb alelnöke, Gubacsi Zoltán. A kertészek elhivatottsága töretlen, a szentesi paprika és Délkertész kiemelt ágazati szerepe vitathatatlan, rámutat arra, hogy a húszéves munka, a közös gondolkodás megérte. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy „gólörömre nincs idő”, aki lemarad, az kimarad.
A Délkertész alapító elnöke, Ledó Ferenc a kezdetekre utalva felidézte: a 2011-es uborkabotrány miatt a paprikatermelő kertészek is hatalmas veszteséggel zártak. A szövetkezet vezetése és szaktanácsadók javaslatára kezdtek egy olyan rendezvény szervezésébe, amely csak paprikával foglalkozik. Az idők során oktatásban, kutatásban dolgozó szakembereket is megnyertek, 70-80 értékes előadást hallhattak a részvevők.
Turcsán Tünde, a GfK Háztartás Panel FMCG Üzletág Igazgatója előadásában a friss piaci zöldségek fogyasztásáról, kiemelten az étkezési paprikáról szólva rámutatott, hogy a magyar vásárlók kifejezetten árérzékenyek. A vásárlási szokásokkal kapcsolatban hallhattuk tőle, hogy hazánkban évente 90-95 alkalommal összesen 13-14 kilogramm paprikát vásárolunk, ezek a számok magasabbak, mint a környező országokban.
A Délkertész marketing vezetője, Gyuricza Kitti kiemelte, hogy tagjaik több, mint 90 százaléka integrált biológiai növényvédelem mellett termel, a szövetkezet a palántaneveléstől az értékesítésig segítséget nyújt. A szentesi paprikában, melyben ötvöződik a hagyomány és a tudomány, 2014 oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) kerül forgalomba. Dr. Helyes Lajos, a MATE kertészettudományi intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság jelentősen kevesebb friss zöldséget fogyaszt, mint amennyire az egészséges életmódhoz – 40-60 dekagrammról tett említést – szükségünk lenne. A szövetkezet Ledóné dr. Darázsi Hajnalka a kiadványukról – melyet a résztvevők kézhez kaptak – szólva elmondta, hogy abból a forgalmazásról, a marketingről, a termesztési technológiáról is hasznos információkat osztanak meg.
