Back to top

Csalás és bűncselekmény

Dr. Norberto Garcia, az Apimondia Mézminőség és Mézkereskedelmi Állandó Bizottságának elnöke, a Nemzetközi Mézkereskedelmi Szövetség titkára röviden ezekkel a szavakkal jellemezte napjaink nemzetközi mézkereskedelmét: csalás és bűncselekmény. Lássuk kijelentésének okait. A leírtakat sok-sok nemzetközi tanulmány, előadás, cikk elemzéséből, értelmezéséből állítottam össze.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba
Összefoglalva az elmúlt évek tanulságait: a világon egyértelműen nőtt a természetes mézek keresleti piaca, ezzel egyidejűleg csökkent a megtermelt méz mennyisége, de mivel a mézellátás zavartalanul zajlik a világon, ezért kijelenthető, gomba módra elterjedt a hamis mézek kereskedelme világszerte. Hiszen, ha a méhek nem tudják előállítani a piac által igényelt szükséges mennyiséget, a kereslet-kínálat elv alapján, a mézáraknak emelkednie kellett volna az elmúlt időszakban. Ha nem tapasztalják a méhészek az áremelkedést, az azt jelenti, hogy a piacon van olyan termék, amit méznek neveznek, akként forgalmaznak, de valójában nem az, nem méhek termelték. Ez a folyamat jellemezte az elmúlt évtizedet.

Napjainkban, pontosabban az elmúlt egy évben, kicsit megváltozott a helyzet: emelkedni kezdett a természetes méz ára, pontosabban az argentin, a kanadai és a brazil (utóbbi főleg bio) mézeké. Az USA-beli és a mexikói mézek árszintje pedig stabilizálódott.

Több oka is lehetett ennek. Talán az, hogy egyre többet foglalkoznak a hivatalos szervek, intézmények, a szakmai szervezetek a mézhamisítás visszaszorításával. Egyre többen rájönnek, hogy a méz, a természetes méz egy folyamatosan változó összetevőkből álló „csoda”, mely a folyamatosan változó természetes növényvilág és állatvilág közös „munkájának”, kölcsönhatásának a terméke. A méz sokszínűsége, végtelen komponense (melyek száma attól függ, milyen „mélyen” vizsgáljuk) teljesen ellentétes napjaink mézkereskedelmének uralkodó irányvonalától, az egységes, azonos paramétereket mutató, homogén méztől. Utóbbit gyártják, előzőt termelik!

Fotó: unsplash.com
Fizetős tévécsatornákon, internetes közösségi felületeken, egyre több filmet, tudósítást láthatunk az élelmiszerek világmértékű hamisításáról, melyekben az olíva olaj, a halak, a borok és egyéb, a hamisítás célpontjában lévő élelmiszerek mellett a méz mindig szóba kerül. Ez abból a szempontból hasznos, hogy

a tudatos fogyasztó figyelmét felhívják arra, hogy ha döntésének megfelelő, esetünkben eredeti, tiszta, autentikus mézet szeretne fogyasztani, akkor ne az árversenyben érdekelt multi-élelmiszerláncokban vásároljon, hanem közvetlen a termelőktől.

Nyilván, így végső soron, a mézzel kapcsolatos „felhajtás”, a méhészeknek is hasznára van, hosszútávon biztosan, hiszen folyamatosan nő – nyilván a világ fejlettebb, „jólétibb” társadalmaiban – a tudatos fogyasztók száma. Egyre többen nem hisznek, a világ élelmezésének ellátottságára hivatott – vagy kikiáltott – nagyüzemi mezőgazdaság lassan nulla beltartalmi értékeket tartalmazó terméseiből készült ipari szinten, gyakran kémiai szerek sokaságát felhasználó, feldolgozott élelmiszerek minőségében. A jobb, egészségesebb - vagy csak más - élelmiszereket fogyasztók táborának egyik biztos pontja a méz. Erre lehet, sőt, erre kell alapozni azon méhészeknek, akik minőségi termékeiknek keresnek hosszú távon, fizetőképes piacot.

Dömpingellenes akció

Mint arról a Méhészet szaklap júniusi számának 7. oldalán korábban beszámoltunk,

az Amerikai Méztermelők Egyesülete (a főállású méhészeket tömörítő egyesület) pert indított azon amerikai mézimportőrök, mézkiszerelő vállalkozások ellen, amelyek az átlag importár alatt, folyamatosan és egyre nyomottabb áron, vélhetően egymással összejátszva, egymás kereskedelmi tevékenységét segítve vásároltak mézet külföldről.

Fotó: pixabay.com
Három cég ellen indult az eljárás, a három legnagyobbról van szó. Ráadásul, ezen cégek által létrehozott, a méz eredetének megállapítására hivatott tanúsító szervezet ellen is pert indítottak azzal a váddal, hogy az intézet szándékosan elavult vizsgálati módszerekkel segíti a hamis mézek piacra jutását. (Érdekességként írom le és azért, hogy tisztában legyünk az ügy jelentőségével, horderejével: a pert kedvezményes áron, úgymond a méhek és beporzók iránti tisztelet jeléül, egy híres, kereskedelmi, élelmiszeripari visszaélésekre specializálódott ügyvédi iroda vállalta el, potom 1 millió dollár díjazásért.)

A hivatalos adatokból látható, hogy a kedvezőtlen termelési évek ellenére folyamatosan csökken az 5 legjelentősebb országból származó méz, USA-ba irányuló importára.

Semmilyen racionális (kereslet-kínálat szabályozta) magyarázat nincs arra, hogy például a brazil bioméz ára miért csökkent két év alatt 3500 USA-dollár tonnánkénti szintről közel 2000 dollárra. Arra sincs magyarázat, hogy valódi mézet tartósan, éveken keresztül, hogy lehet 2000 dollár alatt (sőt, már 1350 dollárért is!) leszállítani az USA-ba, a világ túloldaláról, feldolgozva, homogenizálva. Ezek az országok úgy viselkednek a piacon, mintha minden évben csúcstermésük lenne a méhészeknek. A méz a természet ajándéka – tudjuk, szoktuk is mondani mi méhészek, sokszor. Ez azt is jelenti, hogy egyik évben bőkezű a természet a méhekkel, máskor szűkmarkú. A méhészeti ágazat sajátosságaiból fakad (ellentétesen több más állattenyésztési mezőgazdasági ágazattal), hogy egyik évről a másikra, akár 100%-os eltérés is lehet a termést illetően. De ennek, az előre nem látható, nem tudható ciklikusságnak a mézárakban is meg kell/kellene mutatkoznia.

Éppen, az előzőekben leírtak miatt, idén április 21-én, az USA legnagyobb méztermelőit tömörítő szervezet (AHPA) és a méhészek tulajdonában lévő legnagyobb mézkiszerelő cég (Sioux Honey) antidömping eljárást kezdeményezett 5 ország ellen, melyek: India, Vietnám, Ukrajna, Argentína és Brazília. Tudni kell, hogy az USA ide vonatkozó törvényei értelmében, évekre visszamenőleges adatok alapján is lehet antidömping eljárást indítani, ráadásul, az eljárás elindításának, benyújtásának körülményei (elhúzódása) elbírálásakor, egyértelműen figyelembe veszik a 2020. év eleje óta tartó Covid-19 világjárványt is. Másik fontos tény az, ami az antidömping eljárást kezdeményezők bátorságát, reményét fokozta, hogy jelenleg is él egy mézdömpingellenes szankció az USA-ban – Kína ellen. Ez az oka annak, hogy kínai méz (mármint olyan méz, aminek hivatalosan is Kínát tüntetik fel eredetnek), elenyésző mennyiségben érkezik az Egyesült Államokba.

Érdekesség, hogy sokunk számára, akik örültünk a hírnek, de csak felszínesen ismerjük a fent említett perek, antidömping eljárások hátterét, meglepő, hogy több szakember és méhész szakmai szervezet (lásd Apimondia nyílt levele) nemtetszését fejezte ki az USA nagy méhészei által indított kezdeményezéssel szemben.

A kritikusok kiemelték, hogy az 5 „vétkes” országból kettő, nevezetesen Argentína és Brazília, folyamatosan küzd a nemzetközi mézpiacon tapasztalt anomáliák ellen, ezen országok mézexportőrei csak elszenvedői az eseményeknek, nem pedig okozói. Mások szerint viszont azért kellett az eljárásba bevonni pl. Argentínát, mert a legnagyobb argentin mézexportáló cégek már kínai tulajdonban vannak. De az ukrán „vonalat” sem értik sokan, hiszen az európai ország mézexportjának csak tizede jut el az USA-ba, ráadásul, Ukrajna munkabéreit figyelembe véve - melyek értéke huszada (!) az amerikai átlagbérekének -, egy ukrán méhész bevétele reálértékben, vásárlóértékben sokkal több - még a nyomottnak tűnő mézárak mellett is -, mint amerikai kollégájáé. De mások azt mondják, hogy azért kellett Ukrajnát is bevonni az eljárásba, mert túl hirtelen jelent meg a világ mézpiacán, túl gyorsan lett a világ egyik vezető mézexportőre és nagy tengeri kikötői is vannak, ami mindig gyanús.

Nyílt levél az Apimondiától

Az Apimondia a méhészeti szervezetek nemzetközi szövetsége, amely a világszerte tevékenykedő méhészek érdekeit képviseli, valamint támogatja a tudományos alapokon nyugvó, környezetbarát és gazdaságos méhészeti gyakorlatot szerte a világban. Az Apimondia továbbá támogatja a méhészeti szervezetek, tudományos testületek és egyéb csoportosulások nemzetközi összefogását is. Szervezetünk szakértői technikai és szakmai tanácsadással látják el az olyan szervezeteket, mint amilyen a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet), az Interpol (Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete), vagy egyéb, más országok törvényhozói testületeit.

Az Apimondia tudomást szerzett arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban petíciót nyújtottak be öt ország ellen, a nagy mennyiségű, olcsó méz importálása kapcsán. Ezek az országok: India, Vietnám, Ukrajna, Brazília és Argentína, amelyek egyben a méz legnagyobb beszállítói is az USA-ba.

Tökéletesen érthető, hogy nemcsak az amerikait, de a többi mézpiacot is megilleti a védelem, azonban az Apimondia nem tudja támogatni ezt az egyoldalú hozzáállást.

Tudjuk, hogy az árak csökkenésének legfőbb oka a nemzetközi piacon, hogy az eladott méz nem felel meg az amerikai méhészekre egyébként kötelező kritériumoknak, illetve fontos szerepet tölt be még a mézhamisítás gyakorlata is.

Az áron aluli méz importja elleni lépések viszont nemhogy javítanának ezen a helyzeten, inkább ellenkezőleg, a csökkenő árakkal nő a versenyhelyzet a többi piacon is, amelynek így végső soron maga a méhészeti iparág lesz a kárvallottja, nem is beszélve arról: ezzel a hamisítás is új erőre kaphat, hogy továbbra is lehessen mézet importálni az USA-ba.

Ahelyett, hogy egyoldalú embargót vezetnének be, azt tanácsoljuk, inkább fókuszáljanak a hamisítást kiszűrő vizsgálatok fejlesztésére. Fontos, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatokat alkalmazzuk, amelyek segítségével már bizonyítani lehet, hogy a hamisítás mára már egy mindennapos gyakorlattá vált. Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy egyes kereskedelmi partnerek esetén azok exportra szánt mézmennyisége messze túlmutat az általuk megtermelt mennyiségén. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy az import ilyen módon történő megnyirbálása gyors és negatív következményekkel fog járni a világ méz árára, továbbá a méz minőségére is.

Az Apimondia ennek kapcsán arra kéri az USA illetékes bizottságát, vegye figyelembe, hogy döntésének messzemenő következményei lehetnek a globális élelmiszer-biztonságra és szuverenitásra akkor, amikor a világ népessége egyébként is rohamosan nő, az élelmiszer-ellátó láncolatok túlterheltek, nem beszélve a klímaváltozás hatásairól és a COVID-járvány következményeiről. Ez utóbbi egyébként azt eredményezte, hogy a nagyarányú munkanélküliség következtében sokan hátrahagyták városi életüket és vidéken próbálnak meg bevételre szert tenni.

Az Apimondia kész független szakértők segítségét felajánlani a kereskedelmi bizottság számára, hogy világossá váljon a helyzet technikai és gazdasági összetettsége. Az Apimondia továbbá technikai információval is tud szolgálni a megoldás érdekében, amelyre az amerikai méhészeti szektornak kiemelt szüksége van. Fontos, hogy más utat válasszunk a megoldás érdekében, mivel itt nemcsak egy USA-t érintő kérdésről van szó.

Fordította: Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

A boltok polcai üresen maradhatnak karácsonyra Angliában

A brit kiskereskedőknek arra kellene ösztönözniük vásárlóikat, hogy már most kezdjenek el karácsonyra tervezni, mivel az ország ellátási láncának kihívásai az ünnepi szezon alatt csak tovább súlyosbíthatják a hiányt a boltok polcain– javasolja egy iparági elemző.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Száznál is több innovátor és start-up nyújtott be projekteket a fenntartható fejlődés köré szervezett versenyre

Szeptember 30-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a BASF Innovation Hub versenyére.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.