Szerző:
Kapitor Valéria
egyetemi hallgató, MATE
A legegyszerűbb a mézhez egyéb anyagokat, például cukorszirupokat, aromákat hozzákeverni, de hamisításnak minősül a tisztázatlan eredet vagy a rossz minőségű méz jóval történő feljavítása is. A hamisítások hátterében
a legtöbb esetben a profit áll. A dolgozat* szerzője különböző mézeket kóstoltatott, és arra kereste a választ, vajon a vásárlók felismerik-e, hogy a méz valódi vagy hamis.
A minőségi mézek előállítása időigényes és gondos munkát igényel, főként a fajtamézek esetében. Ezzel szemben a különféle mesterséges cukorszirupok előállítása gyors, az ára pedig alacsony, és mivel az összetételük hasonlít a mézére, kimutatásuk csak laboratóriumi körülmények között lehetséges. A boltok polcait elárasztó kétes eredetű mézekkel kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy az átlagfogyasztók számára felismerhetetlenek. A hamisított mézek összetétele és eredete nem ismert, a hamisítás tényének megállapítása nagy kihívást jelent.
A hamisított mézek az egészségre nem feltétlenül károsak, de a szervezetre nézve nem rendelkeznek azokkal a jótékony hatásokkal, amelyekkel a természetes méz. A fogyasztók mellett a termelőket is negatívan érinti a jelenség, mivel nem tudnak lépést tartani az olcsó, silány minőségű termékekkel. A napvilágot látott hamisítási botrányok pedig a tisztességes termelők hírnevét is rombolják.
A kóstoló mézei
A kóstolás során a résztvevők hat mintát kóstoltak meg és véleményeztek:
1. minta – Akácméz: eredeti, tiszta akácméz.
2. minta – Téli etetett cukor + repce + akác: ebben az esetben nem végeztük el sem a tavaszi tisztító, sem pedig a repcemézpergetést. Akácvirágzás után történt meg az év első pergetése, ezért az így kapott mézelegy tartalmazza az előző időszak maradványait.
3. minta – Akácméz + invertcukor hamisítvány: az 1. minta akácmézéhez invertcukrot kevertem. Az arány a következő: 1 kilogramm mézelegy 300 gramm invertcukrot és 700 gramm akácmézet tartalmaz. Az állaga folyékonyabb, a színe áttetszőbb, az íze pedig édesebb, mint a másik két akácméznek
4. minta – Napraforgóméz: eredeti, kristályos állagú napraforgóméz.
5. minta – Vegyes virágméz: a repcetábla egy almáskert közelében helyezkedett el, és a hordás során a méhek az alma nektárját is a kaptára vitték. Az így kapott méz színében és állagában hasonlít a tiszta repcemézhez, de ízében gyümölcsös ízjegyeket fedezhetünk fel.
6. minta – Akácméz: tiszta, eredeti akácméz, amely nem a saját méhészetünkben készült.
A kutatás módszere
A mintákat a saját Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Pátyod településen található méhészetünkben állítottuk elő, kivétel ez alól a 6. minta, amelyet a Nógrád vármegyei Erdőkürti Virágok Öröme Méhészetből szereztem be.
A szín, illat, állag és íz esetében 1-5-ig terjedő skálán kellett a résztvevőknek értékelniük a mézeket. A szín és állag esetében 1 = egyáltalán nem tetszik, 5 = nagyon tetszik. Az illatnál és íznél: 1 = egyáltalán nem kellemes, 5 = nagyon kellemes. A kapott pontok átlaga alapján vontam le a következtetéseket a kedveltséggel kapcsolatban.
*Cikkünk a szerző Egyes hamisított mézek organoleptikus vizsgálata és megkülönböztetése valódi mézmintáktól című dolgozata alapján készült. A munkát az NTP-SZKOLL-25-0005 számú, Nemzetközi kitekintés biztosítása az Állattenyésztési Szakkollégiumban pályázat támogatta.
