Back to top

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

A növényvédelmi hatóságot 2018 óta több oldalról is bombázzák a drónos permetezés bevezetésének kérdésével, és ez a tevékenység számos kérdést fölvetett. Az érintettek bevonásával és segítségével született rendelettervezet már a döntéshozók előtt van, a megalkotásához vezető utat vázolta föl Jordán László.

Aki próbált már drónt irányítani, tudja, milyen nehéz olyan pontosan vezetni, mint ami a növényvédelmi permetezéshez szükséges.

Biztos tehát, hogy előre programozott útvonalon, önállóan kell bejárnia a permetezni kívánt területet. A növényvédelem veszélyes üzemi tevékenységnek számít, ezért csak azt szabad végezni és csak úgy, amit a jogszabályok lehetővé tesznek. Márpedig a drónos permetezés nem szerepel jelenleg semmilyen rendeletben, így legálisan nem lehet drónos növényvédelmet folytatni.

Fotó: Csatlós Norbert

Az engedélyezéshez három területet kellett áttekinteni: az első maga az eszköz, vagyis a drón és a rajta elhelyezett permetezőapparátus, a tartály, a szivattyú, a szórófejek; a második a növényvédő szer; a harmadik a permeteződrónokat irányító pilóták képzése.

Az első területet illetően, mivel minden permetezőgépre vonatkozik, hogy csak típusminősítés után hozható forgalomba Magyarországon, ezért a permete­ződrónokra is ezt a kötelezettséget írják elő.

A vizsgálatot a gödöllői mezőgazdasági gépesítési intézet végzi, ami ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik.

Az intézetben vizsgáltak már drónokat, de az csak műszaki jegyzőkönyvet eredményezett, és olykor furcsa dolgokra derült fény. Előfordult, hogy a drónon nem lehetett pontosan beállítani a szivattyú nyomását, mert nem volt kalibrált szabályozója. Ám amilyen gyorsan fejlődnek ezek a gépek, lehet, hogy ezen a problémán már túljutottak. A típusminősítéssel megvásárolt gépeket öt év után kell műszaki felülvizsgálatra vinni, majd háromévente kötelező a felülvizsgálat, éppúgy, mint a permetezőgépeknél. A típusminősítés vonatkozásában a 43/2010 FVM rendelet módosítása remélhetőleg hamarosan megjelenik, mondta Jordán László.

A szabályozás következő területe az ily módon kijuttatható növényvédő szer: milyen dózisban, mennyi permetlében, mekkora elsodródási kockázattal lehet kipermetezni drónnal, és milyen hatékonyság érhető el.

Ezt a nemrég kiadott hatósági útmutató alapján minden készítménynél mezoparcellán kell megmérni, és sztenderd, valamint kezeletlen kontroll eredményeivel összevetni.

A hatóság könnyített hatékonysági vizsgálatot vár el, kultúracsoportokra és károsítócsoportokra elég elvégezni a kísérleteket. Az eddigi tapasztalatok szerint vannak olyan készítmények, amelyekkel a földi gépekhez hasonló eredményt lehet elérni drónos permetezésnél is, másoknál viszont nem, ilyenek például általában a kontakt gombaölő szerek, amiket jellemzően megelőző kezelésre használnak. Van olyan gyomirtó is, amelyik ilyen töménységben nem permetezhető ki. A drónos permetezésnél ugyanis 5-15 liter permetlevet szórnak ki egy hektárra.

Fotó: Csatlós Norbert

Ezt a hatékonyságvizsgálatot a gyártók végzik, és nem kell hozzá típusvizsgálaton átesett drón, de GEP tanúsítás igen. Ráadásul szórófejtípusra fog szólni az engedély, ugyanis jelentős különbségeket mutatnak a különböző cseppképzésű szórófejek. A hagyományos hidraulikus szórófejekkel szemben a mechanikus, szabályozott cseppképzésű modelleknél jóval kisebb az elfolyás és az elsodródás, ezért alacsonyabb dózissal is hatékony lehet a permetezés.

A hatékonyságvizsgálat mellett az elsodródást is mérni kell, hogy meg lehessen állapítani az előírt védőtávolságot a permetezéshez.

Mindezen vizsgálatok sikeres megléte után a növényvédő szer „pilóta nélküli légi járműről is kijuttatható” engedélyokirat-kiterjesztést kap. Jelenleg két engedélykérelem van a növényvédelmi hatóságnál.

Az Európai Bizottság elnökének állásfoglalása alapján a drónról végzett növényvédőszer-kijuttatás légi növényvédelemnek minősül, ezért alkalmazni kell rá a légi növényvédelmi előírásokat. Bár több érvet lehet felsorolni, hogy miért tekinthető külön kategóriának a földi és a légi növényvédelemhez viszonyítva, az említett állásfoglalás miatt léginek tekintve az erről szóló 44/2005 FVM-GKM-KvVM rendeletet kell módosítani a drónos növényvédelem lehetőségének megteremtéséhez. Ez a jogszabálytervezet elkészült, és már a döntéshozók előtt van.

A tervezetben a legnagyobb horderejű kérdés a permeteződrónokat irányító pilóták képzése.

A drón röptetéséhez A1, A2 vagy A3 fokozatú vezetői engedély kell, valamint speciális növényvédelmi végzettség is, amit növényvédelmi jogosítás tanfolyamon lehet megszerezni. Ennek a követelményrendszerét még most dolgozzák ki, de az igazgató szerint az a lényeg, hogy a drónpilóták tisztában legyenek a kezelés céljával és kockázataival. Ezenkívül műszaki, térinformatikai, munkavédelmi, agrometeorológiai alapismeretekre is szükség van. Az elméleti felkészülést követően 16 órás gépes gyakorlat után lehet vizsgát tenni két géptípussal. A drónpilóta-jogosítvány megszerzése sem időben, sem költségekben nem lesz egyszerű, valószínűleg nem lesz minden gazdaságban végzett szakember, hanem sok esetben szolgáltatásként veszik igénybe a drónos permetezést.

A rendeletek kihirdetése után is kell még pár év, amíg jobban elterjedhet ez a tevékenység.

Fotó: Csatlós Norbert
Az Európai Unióban a miénk lehet az első szabályozás ezen a téren, és majd a gyakorlati tapasztalatok függvényében módosítani lehet.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Saját fejlesztésű eszközök, képzett szakemberek

Az építőipari és mezőgazdasági munkagép-kiegészítők tervezésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó FF-Agro Hungary Kft. régi kiállítója a Bábolnai Gazdanapoknak, így szeptemberben elején sem fog hiányozni az ország legnagyobb szabadtéri agrárrendezvényéről.

Érdemes követni a molyok rajzását - Növényorvos a közterületen

A levéltetvekkel még mindig küzdünk, de már megjelentek azok a károsítók is, amelyek mindig gondot okoznak. Most nem pihenhetnek a növényvédősök, kötelező beindítani a permetezőgépeket.

Fogtechnikus méhész: kihívásokat keresve

Cserkúton, ebben a festői szépségű mecseki faluban látogattam meg Krómy Gábort, aki elmesélte méhészetének történetét. „Méhesről méhesre” rovatunkban egy céltudatos fiatalembert ismerhetnek meg. Csak mesélt és mesélt, én pedig jegyzeteltem.

Üdülési szezon: hogy a növényink is élvezzék (vagy túléljék)...

Nekünk üdülés, a növényeknek nyomorgás (-sá is válhat...). Nyáron sokan pár napra, vagy akár egy-két hétre elutaznak üdülni, hogy kizökkenjenek a hétköznapokból. A növényeinknek (és háziállatainknak), azonban ekkor is szükségük van némi gondozásra a túlélésük érdekében.

Az ivóvíz ésszerű felhasználását kérte a lakosságtól a román vízügyi hatóság

Romániában az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet keddi közleményében román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR), azt kérve a lakosságtól, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.

Átlag alatti vetőmagtermést valószínűsít a terméktanács

Az őszi kalászos vetőmagok terméskilátásai országrészenként jelentősen eltérnek, de mindenütt elmarad az átlagostól – közölte az MTI-vel a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Fiatal ültetvény gondozása

A szőlőültetvény élettartamát döntően meghatározza a telepítés előkészítése, kivitelezése, és az első négy évben, vagyis a nem termő szakaszban, a fiatal szőlő ápolásának gondossága. Ebben a kezdeti időszakban alakítjuk ki a tőkeformát, pótoljuk a hiányokat és próbálunk homogén, egységes, jó erőnlétű ültetvényt kialakítani.

Sárba döngölt burgonya?

Sokan vélik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a burgonyatermesztőknek, ha nem lesz változás, a szereplők számának csökkenésével kell számolni. Magasak a termelési költségek, amit a felvásárlási árak nem követnek, s ezt sok gazda nem tudja megfinanszírozni.

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták.

Az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket az aszálykár enyhítésében

Június legvégére a 300 000 hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkár-enyhítési rendszer és az aszálybiztosítás jelenthet segítséget.