Back to top

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

A növényvédelmi hatóságot 2018 óta több oldalról is bombázzák a drónos permetezés bevezetésének kérdésével, és ez a tevékenység számos kérdést fölvetett. Az érintettek bevonásával és segítségével született rendelettervezet már a döntéshozók előtt van, a megalkotásához vezető utat vázolta föl Jordán László.

Aki próbált már drónt irányítani, tudja, milyen nehéz olyan pontosan vezetni, mint ami a növényvédelmi permetezéshez szükséges.

Biztos tehát, hogy előre programozott útvonalon, önállóan kell bejárnia a permetezni kívánt területet. A növényvédelem veszélyes üzemi tevékenységnek számít, ezért csak azt szabad végezni és csak úgy, amit a jogszabályok lehetővé tesznek. Márpedig a drónos permetezés nem szerepel jelenleg semmilyen rendeletben, így legálisan nem lehet drónos növényvédelmet folytatni.

Fotó: Csatlós Norbert

Az engedélyezéshez három területet kellett áttekinteni: az első maga az eszköz, vagyis a drón és a rajta elhelyezett permetezőapparátus, a tartály, a szivattyú, a szórófejek; a második a növényvédő szer; a harmadik a permeteződrónokat irányító pilóták képzése.

Az első területet illetően, mivel minden permetezőgépre vonatkozik, hogy csak típusminősítés után hozható forgalomba Magyarországon, ezért a permete­ződrónokra is ezt a kötelezettséget írják elő.

A vizsgálatot a gödöllői mezőgazdasági gépesítési intézet végzi, ami ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik.

Az intézetben vizsgáltak már drónokat, de az csak műszaki jegyzőkönyvet eredményezett, és olykor furcsa dolgokra derült fény. Előfordult, hogy a drónon nem lehetett pontosan beállítani a szivattyú nyomását, mert nem volt kalibrált szabályozója. Ám amilyen gyorsan fejlődnek ezek a gépek, lehet, hogy ezen a problémán már túljutottak. A típusminősítéssel megvásárolt gépeket öt év után kell műszaki felülvizsgálatra vinni, majd háromévente kötelező a felülvizsgálat, éppúgy, mint a permetezőgépeknél. A típusminősítés vonatkozásában a 43/2010 FVM rendelet módosítása remélhetőleg hamarosan megjelenik, mondta Jordán László.

A szabályozás következő területe az ily módon kijuttatható növényvédő szer: milyen dózisban, mennyi permetlében, mekkora elsodródási kockázattal lehet kipermetezni drónnal, és milyen hatékonyság érhető el.

Ezt a nemrég kiadott hatósági útmutató alapján minden készítménynél mezoparcellán kell megmérni, és sztenderd, valamint kezeletlen kontroll eredményeivel összevetni.

A hatóság könnyített hatékonysági vizsgálatot vár el, kultúracsoportokra és károsítócsoportokra elég elvégezni a kísérleteket. Az eddigi tapasztalatok szerint vannak olyan készítmények, amelyekkel a földi gépekhez hasonló eredményt lehet elérni drónos permetezésnél is, másoknál viszont nem, ilyenek például általában a kontakt gombaölő szerek, amiket jellemzően megelőző kezelésre használnak. Van olyan gyomirtó is, amelyik ilyen töménységben nem permetezhető ki. A drónos permetezésnél ugyanis 5-15 liter permetlevet szórnak ki egy hektárra.

Fotó: Csatlós Norbert

Ezt a hatékonyságvizsgálatot a gyártók végzik, és nem kell hozzá típusvizsgálaton átesett drón, de GEP tanúsítás igen. Ráadásul szórófejtípusra fog szólni az engedély, ugyanis jelentős különbségeket mutatnak a különböző cseppképzésű szórófejek. A hagyományos hidraulikus szórófejekkel szemben a mechanikus, szabályozott cseppképzésű modelleknél jóval kisebb az elfolyás és az elsodródás, ezért alacsonyabb dózissal is hatékony lehet a permetezés.

A hatékonyságvizsgálat mellett az elsodródást is mérni kell, hogy meg lehessen állapítani az előírt védőtávolságot a permetezéshez.

Mindezen vizsgálatok sikeres megléte után a növényvédő szer „pilóta nélküli légi járműről is kijuttatható” engedélyokirat-kiterjesztést kap. Jelenleg két engedélykérelem van a növényvédelmi hatóságnál.

Az Európai Bizottság elnökének állásfoglalása alapján a drónról végzett növényvédőszer-kijuttatás légi növényvédelemnek minősül, ezért alkalmazni kell rá a légi növényvédelmi előírásokat. Bár több érvet lehet felsorolni, hogy miért tekinthető külön kategóriának a földi és a légi növényvédelemhez viszonyítva, az említett állásfoglalás miatt léginek tekintve az erről szóló 44/2005 FVM-GKM-KvVM rendeletet kell módosítani a drónos növényvédelem lehetőségének megteremtéséhez. Ez a jogszabálytervezet elkészült, és már a döntéshozók előtt van.

A tervezetben a legnagyobb horderejű kérdés a permeteződrónokat irányító pilóták képzése.

A drón röptetéséhez A1, A2 vagy A3 fokozatú vezetői engedély kell, valamint speciális növényvédelmi végzettség is, amit növényvédelmi jogosítás tanfolyamon lehet megszerezni. Ennek a követelményrendszerét még most dolgozzák ki, de az igazgató szerint az a lényeg, hogy a drónpilóták tisztában legyenek a kezelés céljával és kockázataival. Ezenkívül műszaki, térinformatikai, munkavédelmi, agrometeorológiai alapismeretekre is szükség van. Az elméleti felkészülést követően 16 órás gépes gyakorlat után lehet vizsgát tenni két géptípussal. A drónpilóta-jogosítvány megszerzése sem időben, sem költségekben nem lesz egyszerű, valószínűleg nem lesz minden gazdaságban végzett szakember, hanem sok esetben szolgáltatásként veszik igénybe a drónos permetezést.

A rendeletek kihirdetése után is kell még pár év, amíg jobban elterjedhet ez a tevékenység.

Fotó: Csatlós Norbert
Az Európai Unióban a miénk lehet az első szabályozás ezen a téren, és majd a gyakorlati tapasztalatok függvényében módosítani lehet.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Gombatermesztés biológiai védekezéssel

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.