Back to top

Húsminőségteszt - Aberdeen angus és murray grey

Kétféle húsmarhát, a világszerte népszerű aberdeen angust és a kevésbé ismert, de figyelemre méltó murray grey-t hasonlította össze a Brit Húsmarhafajta Tenyésztők Egyesülete és a Murray Grey Tenyésztő Egyesület egy tíz hónapig tartó közös kísérlet során. Az eredményt vakkóstolással egybekötött sajtóeseményen mutatták be július 13-án, Balatonfenyvesen.

A kérdés az volt, hogyan viselkedik és milyen húsminőséget produkál a kétféle fajta azonos tartási-takarmányozási körülmények között. Jelentősége, hogy az Ausztráliából származó, kevésbé ismert, murray grey ezüstös külseje miatt sokkal jobban tűri a hőséget, miközben egyéb tulajdonságaiban szinte megegyezik a skót gyökerekkel bíró, világszerte ismert és keresett angussal. Mivel szélsőségesen meleg éghajlati viszonyok között is magas az életteljesítménye, a jövő marhahústermelésének biológiai alapját jelentheti idehaza.

Fotó: BNE

Marhaság nem enni marhát

A minőségi marhahúsfogyasztás jelentőségéről és hazai történelméről beszélt az aberdeen angus és a murray grey összevetését célzó kísérletet bemutató bala­ton­fenyvesi szakmai napon Horn Péter akadémikus, a Murray Grey Tenyésztő Egyesület elnöke.

Hangsúlyozta, téves elképzelés, hogy sertésevő nemzet lennénk, történelmileg ugyanis marhahúsfogyasztó nép vagyunk.

A középkori hungarikum a hal, a bor és a szürkemarha volt. Eleink a lengyel északi partokig vitték a szárított, füstölt halat, és akkor sem éheztek, amikor a hideghullámok miatt nem érett be a gabona, és éhínségek söpörtek végig Európán. Az óriási legelőkre alapozott állattenyésztésnek köszönhetően évi háromszázezer marhát hajtottak Nyugat-Európába, ahol háromszoros árat is fizettek értük a szűk esztendőkben. Nürnbergben viadalokat rendeztek a Magyarországról érkezett legvadabb bikákkal, amelynek egy ma is látható hatalmas bronzszobor állít emléket a bajor városban.

Murray grey, a szürke rokon

A murray grey szarvasmarhafajta Ausztráliából, a Murray folyó környékéről származik. Egy shorthorn tehén és egy angus bika nem tervezett keresztezésével jött létre a XX. század elején. Az anyaállat tizenkét szürke borjút ellett különböző angus bikáktól. Hamar felismerték, hogy az utódok egyedi és kívánatos genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Napjainkra több kontinensen is elterjedt, sikeres tenyésztést folytatnak vele az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Dél-Amerikában is. Mára a nemzetközi marhahúspiac meghatározó szereplőjévé vált.

Könnyű ellés, jó borjúnevelő képesség és takarmányértékesítés, valamint jó húsminőség jellemzi. Rendelkezik a márványozott hús termeléséhez szükséges genetikai adottságokkal.

A marhahúsfogyasztásunk még akkor is magas volt relatíve, amikor a két világháború között nem jutottunk húshoz, és általánossá vált a fehérjehiányos táplálkozás. A városiak évi 39 kilogrammnyi húsfogyasztásából 16 kilót tett ki a marha, azon belül 2 kilót a borjú, és csak 13-at a sertéshús.

„A génjeinkben hordozzuk a marhahús szeretetét, más kérdés, hogy milyen minőségben és milyen áron jutunk hozzá.”

Horn Péter professzor nem ért egyet azzal, hogy egészségtelen lenne a húsfogyasztás. Példaként a spanyolokat említette, akik köztudottan sokáig élnek, miközben átlagosan évi 130 kilogramm húst esznek, persze rengeteg zöldséggel, vagyis rosttal, ami szerinte az egészséges táplálkozás kulcsa.

Itthon egészen az elmúlt néhány évtizedig átlagosan 3,1 millió haszonállatot, azon belül 2 millió marhát tartottak, amely mostanra 1,5-1,6 millióra esett vissza. A kutató szerint ez ellen sürgősen tenni kell, nemcsak az állandó szervestrágya-hiány miatt, hanem azért is, mert a legelőket karban kell tartani. Az összeomlott ökoszisztémákat ugyanis mindenütt a világon – egyebek mellett a Yellowstone-parkban is – csak a kérődzők visszaengedésével tudták helyreállítani.

Ahogyan azt az őskori barlangrajzok is tanúsítják, az ember térhódítása előtt hatalmas csordák legeltek Európában és Észak-Amerikában, bődületes mennyiségű metánt kibocsátva, és fenntartva az ökológiai egyensúlyt.

Horn Péter szerint nemcsak a történelmi hagyományok, a tápanyaggazdagsága és az ökológiai egyensúly miatt érdemes marhahúst fogyasztani, hanem azért is, mert nagyon finom; egy jó étkezés endorfint, azaz boldogsághormont szabadít fel, amiről kár lenne lemondani.

Fradi és Mezőkövesd?

Dr. Horn Péter: a marha finom és tele van értékes ásványi anyagokkal. Nem jó a húst hússal enni, de kár lenne lemondani erről az örömről
Dr. Horn Péter: a marha finom és tele van értékes ásványi anyagokkal. Nem jó a húst hússal enni, de kár lenne lemondani erről az örömről
Összehasonlítani az angust a murray grey-jel első ránézésre olyan, mintha a fociban mérnénk egymáshoz a Ferencvárost egy ismeretlen csapattal – mondta dr. Stefler József, a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének elnöke. De attól, hogy valami kevéssé ismert, még lehet ugyanolyan jó. A professzor szerint a kérdés abban rejlik, hogyan tudjuk a klímaváltozás és a fokozódó hőség ártalmas hatásait kivédeni az állattenyésztésben, hiszen az angus jellemzően sötét, fekete vagy vörös színű.

A tíz hónapig tartó kísérleti projektet megelőző kutatások igazolták, hogy egy forró nyári napon a legelőn az angusok testhőmérséklete a 43 fokot is eléri, míg a világosabb, ezüstös színű murray grey marháké 37 fok marad.

Adódik tehát a kérdés, hogy a klíma szempontjából hatékonyabb murray grey, vajon milyen húsminőséget produkál a világszerte ismert anguséhoz képest.

A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a két állat között lényegi különbség valóban csak a színében van, izmoltságukban, faggyúzottságukban, kémiai összetételükben és legértékesebb húsrészeik minőségében nem tapasztalható markáns eltérés. Ha pedig így van, akkor már csak a gasztronómiai érték befolyásolhatja, hogy a murray grey lesz-e a válasz a marhatenyésztés szó szerint egyre égetőbb kérdésére: a fokozódó hőségre, amely állatjóléti szempontból sem elhanyagolható.

Az ausztráliai eredetű murray grey-t egy innovatív tenyésztő, Mihalecz András 2015-ben hozta be Magyarországra. Míg az angusból kétszáz millió, ebből mindössze egy-kétmillió példányt tartanak világszerte, pedig a színükön kívül szinte minden tulajdonságukban megegyeznek.

Genetikailag szarvatlanok, szelídek, könnyű ellők, közepes eréllyel növekednek, és a húsuk tápértéke is hasonló.

A mindezt alátámasztó vizsgálatok a Hubertus Bt. sáripusztai legelőjén és pásztói húsüzemében, valamint a már említett tenyésztő somogyudvarhelyi tenyészetében zajlottak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának közreműködésével 2015–2021. között.

Egyebek mellett kiderült, hogy az említett tíz százalékos különbség a kétféle faj hőtűrésében július-augusztus folyamán 15-20 százalékos elmaradáshoz vezet az angus borjak fejlődésében, amelyet többé-kevésbé tudnak kompenzálni a teljes szezonban, attól függően, mennyire van meleg.

Aberdeen angus, az étlapok hercege

Az aberdeen angus skóciai eredetű, a világban széles körben elterjedt húsmarhafajta, amelyet napjainkban több típusban tenyésztenek. Elnevezése arra a két grófságra utal (Aberdeen és Angus), ahol a legfontosabb vonalait nemesítették. Kezdetben kistestű, korán érő fajta volt, a több évtizedes céltudatos szelekció és párosítás során azonban rendkívül korszerű és népszerű fajtává vált. A brit szigetek mellett egész Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában is elterjedt. Genetikailag szarvatlan, könnyen kezelhető, jól tartható csoportosan a szabadban. A betegségekkel szemben ellenálló, a takarmányozási és tartási körülményekre közepesen igényes. Kiemelkedően jó a reprodukciós képessége, és kiváló anya. Húsa finom rostú, márványozott és rendkívül ízletes, speciális steak hús.

A korai érés tekintetében mindössze két hét körüli a murray grey hátránya az angushoz képest, a tejtermelésük, laktációs időszakuk nagyjából megegyezik. A hízóbikák és tinók vágóértéke között elhanyagolható a különbség (angus 594, murray 563, F1 tinó 566), faggyúarányuk 14 és 16 százalék, csontarányuk ugyancsak hasonló. Értékes húsrészeik – rostélyos, hátszín, bélszín, ribeye – aránya átlagosan 35,7 és 32,7.

Nincs jelentős különbség húsuk zsírsavaránya, nedvesség-, fehérje-, zsír- és ás­vá­nyi­anyag- (kalcium, foszfor, magnézium, cink, vas) tartalma között, amely természetesen nagyban függ a takarmányozástól.

Húsuk ugyanannyira porhanyós, amely tulajdonsága érlelés hatására nő, vagyis egyformán kielégítik a gasztronómiai elvárásokat.

Stefler professzor szerint mind gazdaságilag, mind pedig állatjóléti szempontból felértékelődik a színkülönbség, és a murray grey keresztezésekkel ellenállóbbakká válhatnak az állományok a felmelegedéssel szemben.

Egy isteni steak!

A vakkóstolásra tálalt, azonos módon készített hátszínek és rostélyosok tíz hónapig azonos körülmények között tartott, egyformán takarmányozott aberdeen angusból, illetve murray greyből készültek. Látványra nem különböztek – e sorok írója szerint ízre sem: isteni volt mindkettő.

Elhangzottak azonban olyan vélemények, hogy az angus mintha porhanyósabb, a murray viszont mintha szaftosabb lenne.

A legnagyobb bölcsességhez valószínűleg az a vendég járt a legközelebb, aki úgy summázta a tapasztalatokat, hogy „Soha ne együnk rosszabbat!”

A különleges ízek a hús szerkezetének is köszönhetők
A különleges ízek a hús szerkezetének is köszönhetők

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Termékké és szolgáltatássá fogja fejleszteni kutatási eredményeit a MATE

Minden egyetemi polgárnak, minden szakterületen, a nagy potenciált rejtő ötletek minden fázisában képes segítséget nyújtani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Innovációs Központja, a közelmúltban bevezetett innovációs szolgáltatások révén. Az elsőként támogatott projektek az agrárium széles spektrumát fedik le – a precíziós növényvédelmi felmérések előkészítésétől speciális halgazdálkodási eszközök fejlesztésééig.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.