Back to top

Felértékelődik a biomassza szerepe

A biomassza hasznosításának távlati lehetőségeiről és különösen a közép- és kelet- európai országok adottságairól és kihívásairól szólt a magyar és a szlovén agrárminisztérium közös szervezésében 2021. szeptember 27-én megrendezett nemzetközi online BIOEAST Forsight konferencia.

Az esemény középpontjában az a jövőbeli fejlődési irányokat bemutató tanulmány állt, amelyben a szakértők négy markánsan eltérő forgatókönyvet és azok hatásait vázolták fel 2050-ig kitekintve. Az elemzés fő kérdése, hogy a gazdaság a jövőben továbbra is a fosszilis készletek felhasználására fog-e alapozódni, ennek negatív környezeti kihatásaival, vagy a régió képes átalakítani termelési és fogyasztási szokásait kizárólag a megújuló módon képződő szerves anyagokra építve.

A szlovén agrárminiszter, dr. Jože Podgoršek bevezetője után, a Visegrádi Együttműködés soros elnökeként Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte a közép- és kelet- európai országok biomassza-potenciáljának jelentőségét, aláhúzva azon törekvés kulcsfontosságát, hogy

a biomassza ne csupán megtermelt alapanyagként, hanem minél magasabb hozzáadott értékkel bíró, környezetileg fenntartható, feldolgozott termék formájában fejlessze a vidéki gazdaságot.

A konferencia a szakértők által felvázolt elképzeléseket hét témakör mentén vizsgálta meg - érintve az agroökológia, az élelmiszertermelés, az erdészet és az édesvíz-felhasználás jövőjét, valamint a biomasszából előállított fejlett biokémiai anyagokban és a biomassza alapú energiatermelésben rejlő lehetőségeket. A fejlődési irányokhoz kapcsolódóan kitért a kutatási és oktatási feladatokra is. Az agroökológiai szekció ülésén Juhász Anikó helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a Közös Agrárpolitika szerepére a biomasszával való fenntartható gazdálkodás új irányainak kijelölésében és előmozdításában.

Magyarország, de általában a közép és kelet-európai országok szempontjából elengedhetetlen, hogy egyre intenzívebb ösztönzést kapjanak a biomassza alapú gazdaság fejlődését segítő programok és különösen fontos a kutatási és innovációs tevékenység átgondolt tervezése.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Szén-dioxid megkötésre és biometán termelésre is alkalmas

Nemcsak a légköri szén-dioxid megkötésében, de a szikes talajok hasznosításában is segíthetnek az újabban nemesített fűzfafajok. Az energetikai hasznosításuk kapcsán pedig az eltüzelésnél jobb lehetőség is kínálkozik.

Ön mennyi élelmiszert pazarol?

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Borexport: új utak a fellendülésért

A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Kenyérvíz, kenyérkávé, kenyérpuding, kenyérpörkölt: október 16. a kenyér világnapja

A kenyér az egyik legfontosabb táplálékunk, ami központi szerepet játszott a korai társadalmak kialakulásában is. Ázsia nyugati részén kezdtek el először gabonát termeszteni, innen terjedt el északra és nyugatra a gabonából készült kenyér. Ja, és nem csak vajjal kenve ehetjük…