Back to top

Emese álmától a gibanicáig

Több mint százöt hazai és határon túli termelő portékái, gyógynövények, havasi mézek, erdei és termesztett gyümölcsökből készített lekvárok, szörpök, kézműves sajtok és csodaszép kézműves termékek várják az OMÉK látogatóit a B pavilon „Kárpát-medence kincsei” elnevezésű kiállításán.

Az eseményen készült fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

Megkóstolhatják Muravidék, Drávaszög, Vajdaság, Erdély, Partium, Kárpátalja, Felvidék különleges ízvilágú helyi termékeit, és ma már alig ismert régi mesterségek képviselőit figyelhetik meg munka közben. Bemutatkoznak a történelmi borvidékek, és egészséges élelmiszerek teljes tárházát kínálják a biogazdálkodók.

Bereczki István, a Kárpátaljai Magyar Borászok vezetője nem először jár az OMÉK-en, mégis azt mondja, fantasztikus élmény, hogy a Kárpát-medence finomabbnál finomabb termékei között mutathatják be sajátjukat.

Ők az egyesület borát állítják ki, amely az „Emese álma” elnevezést kapta, és hivatalosan is elismerték az Ukrajnában januárban bevezetett borminősítési rendszerben.

Bereczki István és felesége a Beregszász melletti Nagymuzsalyról
Bereczki István és felesége a Beregszász melletti Nagymuzsalyról
Fotó: Czifrik Kati
Az egyesület tagjai tavaly megegyezés szerint egy időben szüreteltek különféle fajtákat – olaszrizlinget, furmintot és királyleánykát -, amelyeket közösen préseltek és érleltek. Így született az Emese álma, amelyet fontos mérföldkőnek tekintenek abban a közös munkában, hogy felélesszék a történelmi borvidék minőségi hagyományait. Bereczki István feleségével érkezett a Beregszász melletti Nagymuzsalyról, ahol turizmussal és borászattal foglalkoznak. Márciusban Kárpátalján egyedüli kis borászatként kaptak engedélyt nemzetközi forgalmazásra.

Farics Dorisz, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, falugazdász
Farics Dorisz, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, falugazdász
Fotó: Czifrik Kati
Szlovéniából jött Farics Dorisz, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, aki falugazdászként és egy szőlőtermelő egyesület vezetőjeként is segíti a szlovéniai magyarokat. Az Agrárminisztérium szakmai partnerségében rendszeresen jár anyaországi bemutatkozásokra.

Az OMÉK-re két termelővel érkezett. Arónia, vagyis fekete berkenye italokat, kiadványokat, könyveket, turisztikai ismertetőket kínál, egyszóval „mindent, ami a magyarsággal kapcsolatos Szlovéniában, a Muravidéken.”

Vele érkezett a magyar-szlovén vegyes házasságból született Horváth család, akik

elképesztően finom sáfrányos akácmézet, sáfrányos tojáslikőrt, citromos zsályalikőrt és muravidéki gibanicát, azaz százrétű rétes hoztak.

Aki eljut az OMÉK-ra, annak ezeket feltétlenül meg kell kóstolnia, és meg kell ismernie a vidám és kedves kiállítókat is!

Horváth József és felesége, Icuka maguk termesztik a sáfrányt, amivel termékeiket egyedivé varázsolják
Horváth József és felesége, Icuka maguk termesztik a sáfrányt, amivel termékeiket egyedivé varázsolják
Fotó: Czifrik Kati

Király Levente fafaragó Szovátán készít hagyományos kopjafákat sóvidéki mintákkal, amelyekről szívesen mesél. Amelyik kopjafa tulipánban végződik, az általában női elhunytra, míg a golyóban végződő férfira utal. A csillag, a bástya gyakran győzelmet, a nyakas rész pedig az elhunyt "erős, székely jellemét" szimbolizálja. A mester apjától és nagyapjától sajátította el a fafaragást. Meséli, hogy a cserefa, illetve tölgyfa kopjafák igen időtállók, de az alapanyagot nem könnyű beszerezni, és legalább 4-5 évet kell száradnia, hogy ne "repedjen össze". Nem a faragásból él, de évi 4-5 megrendelése még van. Egész évben várja a látogatókat otthon, "kifaragott múzeum” házában, ahol az anyaországból is gyakran fogad fiatalokat, hogy az ősi mesterségre tanítsa őket.

A "cserefa", illetve tölgyfa kopjafák igen időtállók, de az alapanyagot nem könnyű beszerezni, és legalább 4-5 évet kell száradnia, hogy ne "repedjen össze"
A "cserefa", illetve tölgyfa kopjafák igen időtállók, de az alapanyagot nem könnyű beszerezni, és legalább 4-5 évet kell száradnia, hogy ne "repedjen össze"
Fotó: Czifrik Kati

A Hargita megyei Szentábrahámi Gyógynövényes kertet képviseli Pál Miklós, aki nagyon finom hecsedli teát kínál. Az egyhektáros ökológiai gazdaságra alapuló manufaktúrában szinte minden terméket kézzel szednek, illetve vadon gyűjtenek be.

Az OMÉK-on gyógynövényeket, fűszereket, fűszersókat árulnak. „Furfangos székely” elnevezésű keverékük csak gyógynövényekből áll, de a zsíros kenyértől a paprikás krumpliig „mindent megbolondít”.

Pál Miklós és a kihagyhatatlan hecsedlitea
Pál Miklós és a kihagyhatatlan hecsedlitea
Fotó: Czifrik Kati
Termelői piacokon, gyógynövényboltokban és online is forgalmaznak Magyarországon.

Méhészeti és tejtermékeket, valamint biozöldségeket hozott Szabó László és Schmidt Lajos-József a Temesvártól negyven kilométerre fekvő Zsombolyáról, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete képviseletében. Az 1913-ban alapított szervezet a kommunizmus idejében eltűnt, majd a ’90-es években kezdték újból feléleszteni. Közel négyszáz gazdálkodót foglal magában, de Schmidt Lajos-József elnök nagy bánata, hogy mára főként az idősebb, hatvan év fölötti korosztály alkotja a tagságot.

„Talán, ha elmúlunk, meg is szűnik az egész társulat” - mondja.

Temes megyében a szántóföld nagy részét néhány gazda dolgozza, ezer-kétezer hektáros földek találhatók egy-egy gazdaságban.

A fiatalokat más érdekli, aki pedig nem tanul, és mezőgazdasági munkára vállalkozik, az inkább nyugatra megy, ahol többet keres vele. Pedig a bánáti és bácskai az egyik legjobb szántóföld Európában.

Csodálatos termékek, elfeledett mesterségek
Csodálatos termékek, elfeledett mesterségek
Fotó: Czifrik Kati

Komoly gond a munkaerőhiány, az állami támogatások alacsony szintje és hogy a termelői árak nagyon elmaradnak a költségekhez képest, amiben a megkérdezett gazdálkodók szerint nagy szerepe van, hogy az állam korlát nélkül engedi az olcsó import beáramlását.

Schmidt Lajos-József például öt hektáron termel gyümölcsöt, de olcsóbban kerül be a területre a magyarországi és lengyelországi cseresznye, mint amennyiért ő leszedi a fáról.

Szabó László és Schmidt Lajos-József a bánsági magyar gazdák képviseletében
Szabó László és Schmidt Lajos-József a bánsági magyar gazdák képviseletében
Fotó: Czifrik Kati
A Bihar megyében működő Érmelléki Gazdák Egyesülete rendszeresen szervez kézműves és termelői vásárokat a közel háromszáz mezőgazdásznak, akiket összefog.

A kistermelőknek az értékesítésben és az inputanyagok beszerzésében, a nagyszántóföldi gazdálkodóknak pedig elsősorban a naprakész információban és a román nyelvű pályázatok értelmezésében segítenek – mondta el Laskovics István irodavezető.

Az OMÉK-ra hidegen préselt olajokkal, – egyebek mellett termesztett áfonyából készült – lekvárokkal és borokkal érkeztek. A jellemzően fehérbortermelő Érmellék a történelmi Magyarország kiemelkedő borvidéke volt.

A rendszerváltás után hanyatlásnak indult a bortermelés, az elmúlt évtizedben azonban főnixmadárként éled újra, főként azoknak az ambiciózus fiatal termelőknek köszönhetően, akik visszahonosították a hagyományos fajtákat,

például a bakatort, ami a bihardiószegi Zichy gróf révén még a kínai császárhoz is elkerült.

Az érmelléki borvidék főnixmadárként éled újra az ambiciózus fiatal termelőknek köszönhetően, akik visszahonosították a hagyományos fajtákat
Az érmelléki borvidék főnixmadárként éled újra az ambiciózus fiatal termelőknek köszönhetően, akik visszahonosították a hagyományos fajtákat
Fotó: Czifrik Kati
Az érmelléki gazdák standján kapható zakuszka paszujjal, padlizsánnal és gombával is. Tíz termelő közel ötvenféle portékájából lehet vásárolni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Az EIT Food 2023-ra vállalkozói pályázatot hirdet

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) bejelentette, a 2023-as Vállalkozási Programjainak elindulását. Március 26-ig lehet jelentkezni három olyan programra, amelyek az üzleti növekedés minden szakaszát lefedik.

Egy savanyított étel, amit naponta kellene enni az egészségesebb emésztésért

Az olyan erjesztett élelmiszerek, mint a savanyú káposzta és a savanyú uborka remek probiotikum források. A probiotikumok olyan jó baktériumok, amelyek segítenek az emésztés javításában, az immunitás erősítésében és a fogyásban. A magas rosttartalmú savanyúságok, különösen a prebiotikumokban gazdag ételek fogyasztása elengedhetetlen az egészséges bélrendszerhez.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Forró étel Kecskemétről

155 ezer adag instant tésztát ajánlott fel a Nissin Foods Kft. rászoruló emberek, családok télvégi támogatásaként a Magyar Élelmiszerbank számára. Az egyesület a következő hetekben juttatja el az adományt a nélkülözőknek országos élelmiszermentő és -osztó hálózatán keresztül.

Kétéves kihagyás után újra megrendezik a Miskolci Kocsonyafesztivált

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után idén újra megrendezik március 3. és 5. között a Miskolci Kocsonyafesztivált - tájékoztatta az MTI-t Miskolc önkormányzata hétfőn.

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.