A szürkemarha fajtát megmentettük az egyesülettel, de nem dőlhetünk hátra. Az igavonó marha méltán tette híressé a fajtát, évszázadokon keresztül népszerű volt sebessége és teherbíró képessége miatt a rossz magyarországi utakon – mondta Kaltenecker Endre az idén harminc éves szervezet, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete titkára az állatok és felvezetők gyűrűjében a hatalmas, zöld, bekerített gyepen.
Majd dr. Béri Béla egyetemi docens vette át a mikrofont és a jószág eredetéről elmondta, hogy honfoglaló őseink kistestű marhákkal lépték át a vereckei határt, néhány évszázaddal később vált nagytestűvé az állat, még később magyar szürke lett a neve.
̶ Az 1990-es évektől kezdve néhány genom vonallal kezdtük meg a munkát, eredményeképpen ma már nagy létszámú szürkemarha állomány jött létre. A többi genom vonal variációjával kerülhető el, hogy a tenyésztés beltenyészetté váljon. A Kárpát-medence országhatárán kívül is több ezres létszámban vannak jelen az állatok, a külhoni magyarok is szeretik tartani ezt a fajtát. Minden segítséget megadunk nekik. Magyarország jelképe ez az állat, célunk minél jobb kondícióban és teljesítményben megőrizni.
Az 1960-as években 180 tehén volt az országban, abból a létszámból lett a mai állomány. Dr. Bodó Imre, az Állatorvostudományi Egyetem professzora mentette meg a magyar szürke fajtát – mondta a Debreceni Egyetem Állattenyésztési nem önálló Tanszék nyugállományú munkatársa.
Jó tejtermelő magyartarka
Ezt követően a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete ügyvezetője, dr. Füller Imre beszélt a fajtáról.
Az ezzel a tulajdonsággal rendelkező szimentáli marhát Mária Terézia uralkodásának ideje alatt bajor földművelő telepesek hozták az országba.
A fajta 14 000-16 000 kilogramm tejet ad évente. Egy laktációs időszakban a saját súlyának megfelelő tejszínt termel.
Korunk technológiáját, a genomikai tenyésztést emelte ki a szakember. Elmondta, hogy ennek során szőrmintát nyernek ki az egynapos borjúból és a vizsgálatok megmondják, hogy az állat milyen tulajdonságokat fog örökíteni az utódaiban. Ez a technológia csoda! – tette hozzá.
Holstein-fríz „tejgyár”
A tejben, húsban tenyésztők a holstein-fríz fajtát hasznosították – vette át a szót Berkó József a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete Közép-és Északkelet Magyarország területi igazgatója.
Az amerikai tejelő világfajta az Észak-német-alföldről származik, őseit Amerikába vitték a kivándorlók. Az USA-ban 200 éve kezdődött a tudatos tenyésztő munka, a holstein-fríz fajta az 1970-es években jelent megy Magyarországon, az amerikai törzsállomány szolgáltatta a tenyész anyagot. Majd a külföldi szaporítóanyag is megérkezett és az 1990-es években 200 holtsein-fríz volt az országban. A tehenek megtermelték a hazai tejfogyasztás 90-95 százalékát.
Hétszáz kilogrammos állatok is vannak, ezek szinte „tejgyárak”. Erős a lábuk, akár 200 literes is megvan a bendőjük, 50-60 kilogramm takarmányt fogyasztanak el naponta és 100 liter vizet. A legjobbak 60-70 liter tejet is adnak naponta – sorolta az adatokat az elnök. – Ehhez jó tüdő és szív is kell, egy ilyen súlyú állat szíve 400 liter vért pumpál át naponta az ereken. 305 napos laktációs tejtermelés alatt 10 400 kilogramm tejet ad, ez átlagosan 33 liter naponta. A tej átlagos zsírtartalma 3,6 százalékra és 3,2 százalékos fehérjetartalomra volt hitelesítve.
A területi igazgató elmondta, hogy az egyesület megújította az 1938-as Aranytörzskönyvet 1995-ben. A holstein-fríz szarvasmarhák bekerülési feltétele az évi 100 000 kilogramm tej termelése évente. Ez azt jelenti, hogy egy tehén négy „szivaros” autót tölt meg élete során tejjel. A csúcstartó tehén elérte az évi 160 000 kilogrammot.
Mankón járó tőgy
– Melyiket érdemes termelni, a híg vagy a sűrű tejet? Holstein-frízt vagy jerseyt érdemes tartani? – tette fel a kérdést dr. Béri Béla.
A világ állományának 95 százaléka holstein. A jersey fajtára jellemző a kis test, a koncentrált tej, mondhatni mankón járó tőgy a fajta – jellemezte az állatot a szakember.
Csodás csontozat, kevés faggyú
A braunvieh, a limousin és blonde d’ aquitaine fajtákat is felvonultatták a felvezetők. Hosszú időn át, nemesítés alapján alakultak ki a húsmarhák, a Limousin és Blonde d’ aquitaine Tenyésztők Egyesülete mindkét fajtát törzskönyvezi – ismertette dr. Szűcs Márton az egyesület tenyésztési igazgatója.
A limousin fajta szarvasmarha a franciaországi Limousin tartományhoz köthető, a blonde d’ aquitaine Aquitániából származik, a blonde szó pedig szőkét jelent, tehát szőke aqutinániai szarvasmarha a fajta nevének jelentése – magyarázta a különös fajta idegen nevét. A francia fajták közül három terjedt el a világon, ez a kettő és még egy. E kettőnek csodálatos a csontozata és kevés a bőr alatti faggyúja, ami kevés vágóhídi mellékterméket jelent – sorolta az állat tulajdonságait.
MMG Gazdahang
Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.
