Back to top

Négy „szivaros” autó tele tejjel

Ökrösfogat kezdte a szarvasmarha tenyészállat felvezetés mentét, őket követték a szürkemarhák, a holstein-frízek, a magyartarkák, a jerseyk, a braunvieh-k, a limousin és blonde d’ aquitaine-ek … a szarvasmarha tenyészállat felvezetésen Hódmezővásárhelyen. A pazar díjnyertes állatok felszalagozva vonultak rozettadíszes fejükkel.

A szürkemarha fajtát megmentettük az egyesülettel, de nem dőlhetünk hátra. Az igavonó marha méltán tette híressé a fajtát, évszázadokon keresztül népszerű volt sebessége és teherbíró képessége miatt a rossz magyarországi utakon - mondta Kaltenecker Endre az idén harminc éves szervezet, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete titkára az állatok és felvezetők gyűrűjében a hatalmas, zöld, bekerített gyepen.

Fotó: Csatlós Norbert

Majd dr. Béri Béla egyetemi docens vette át a mikrofont és a jószág eredetéről elmondta, hogy honfoglaló őseink kistestű marhákkal lépték át a vereckei határt, néhány évszázaddal később vált nagytestűvé az állat, még később magyar szürke lett a neve.

-A tenyészállat kereslet széles alapokon áll, a jelenkori sikertörténet egyre szebb tenyészállatokat állít elő - folytatta Kaltenecker Endre.

̶  Az 1990-es évektől kezdve néhány genom vonallal kezdtük meg a munkát, eredményeképpen ma már nagy létszámú szürkemarha állomány jött létre. A többi genom vonal variációjával kerülhető el, hogy a tenyésztés beltenyészetté váljon. A Kárpát-medence országhatárán kívül is több ezres létszámban vannak jelen az állatok, a külhoni magyarok is szeretik tartani ezt a fajtát. Minden segítséget megadunk nekik. Magyarország jelképe ez az állat, célunk minél jobb kondícióban és teljesítményben megőrizni.

Az 1960-as években 180 tehén volt az országban, abból a létszámból lett a mai állomány. Dr. Bodó Imre, az Állatorvostudományi Egyetem professzora mentette meg a magyar szürke fajtát - mondta a Debreceni Egyetem Állattenyésztési nem önálló Tanszék nyugállományú munkatársa.

Jó tejtermelő magyartarka

Ezt követően a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete ügyvezetője, dr. Füller Imre beszélt a fajtáról.

Elmondta, hogy az 1500-as években megkezdődött a sajtgyártás, sajtfogyasztás Európában, amelyhez jó tejtermelő állatok kellettek.

Az ezzel a tulajdonsággal rendelkező szimentáli marhát Mária Terézia uralkodásának ideje alatt bajor földművelő telepesek hozták az országba.

Fotó: Csatlós Norbert

A fajta 14 000-16 000 kilogramm tejet ad évente. Egy laktációs időszakban a saját súlyának megfelelő tejszínt termel.

Korunk technológiáját, a genomikai tenyésztést emelte ki a szakember. Elmondta, hogy ennek során szőrmintát nyernek ki az egynapos borjúból és a vizsgálatok megmondják, hogy az állat milyen tulajdonságokat fog örökíteni az utódaiban. Ez a technológia csoda! - tette hozzá.

Holstein-fríz „tejgyár”

A tejben, húsban tenyésztők a holstein-fríz fajtát hasznosították - vette át a szót Berkó József a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete Közép-és Északkelet Magyarország területi igazgatója.

- A mai napig az egész világon holstein-frzít tartanak tejtermelésre. Magyarországon az utolsó pillanatban lehetett megmenteni ezt a fajtát, a kialakuló tenyésztési rendszer miatt majdnem eltűntek az őshonos fajták.

Fotó: Csatlós Norbert
Az amerikai tejelő világfajta az Észak-német-alföldről származik, őseit Amerikába vitték a kivándorlók. Az USA-ban 200 éve kezdődött a tudatos tenyésztő munka, a holstein-fríz fajta az 1970-es években jelent megy Magyarországon, az amerikai törzsállomány szolgáltatta a tenyész anyagot. Majd a külföldi szaporítóanyag is megérkezett és az 1990-es években 200 holtsein-fríz volt az országban. A tehenek megtermelték a hazai tejfogyasztás 90-95 százalékát.

Az állatok testalkata a tejtermeléshez igazodik, pl. bendőt nagyobbítanak, de erős, robusztus csontozatot nem nevelhetnek.

Hétszáz kilogrammos állatok is vannak, ezek szinte „tejgyárak”. Erős a lábuk, akár 200 literes is megvan a bendőjük, 50-60 kilogramm takarmányt fogyasztanak el naponta és 100 liter vizet. A legjobbak 60-70 liter tejet is adnak naponta - sorolta az adatokat az elnök. - Ehhez jó tüdő és szív is kell, egy ilyen súlyú állat szíve 400 liter vért pumpál át naponta az ereken. 305 napos laktációs tejtermelés alatt 10 400 kilogramm tejet ad, ez átlagosan 33 liter naponta. A tej átlagos zsírtartalma 3,6 százalékra és 3,2 százalékos fehérjetartalomra volt hitelesítve.

A területi igazgató elmondta, hogy az egyesület megújította az 1938-as Aranytörzskönyvet 1995-ben. A holstein-fríz szarvasmarhák bekerülési feltétele az évi 100 000 kilogramm tej termelése évente. Ez azt jelenti, hogy egy tehén négy „szivaros” autót tölt meg élete során tejjel. A csúcstartó tehén elérte az évi 160 000 kilogrammot.

Mankón járó tőgy

- Melyiket érdemes termelni, a híg vagy a sűrű tejet? Holstein-frízt vagy jerseyt érdemes tartani? - tette fel a kérdést dr. Béri Béla.

A holstein-fríz javára dőlt el a kérdés, mert az ipar a mennyiségre irányul, a hígabbat keresi mindenütt a világon.

A világ állományának 95 százaléka holstein. A jersey fajtára jellemző a kis test, a koncentrált tej, mondhatni mankón járó tőgy a fajta - jellemezte az állatot a szakember.

Csodás csontozat, kevés faggyú

A braunvieh, a limousin és blonde d’ aquitaine fajtákat is felvonultatták a felvezetők. Hosszú időn át, nemesítés alapján alakultak ki a húsmarhák, a Limousin és Blonde d’ aquitaine Tenyésztők Egyesülete mindkét fajtát törzskönyvezi - ismertette dr. Szűcs Márton az egyesület tenyésztési igazgatója.

Fotó: Csatlós Norbert

A limousin fajta szarvasmarha a franciaországi Limousin tartományhoz köthető, a blonde d’ aquitaine Aquitániából származik, a blonde szó pedig szőkét jelent, tehát szőke aqutinániai szarvasmarha a fajta nevének jelentése - magyarázta a különös fajta idegen nevét. A francia fajták közül három terjedt el a világon, ez a kettő és még egy. E kettőnek csodálatos a csontozata és kevés a bőr alatti faggyúja, ami kevés vágóhídi mellékterméket jelent - sorolta az állat tulajdonságait.

MMG Gazdahang

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.