Back to top

Szürkemarha, magyartarka, piros tarka, vasderes

Ahogy az állatokkal bánik az ember, azt kapja vissza ̶ kezdte a húsmarha fajtabemutatót Kaltenecker Endre a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete titkára a hódmezővásárhelyi 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. Majd folytatta: a jövő kihívása a klímaváltozás, ebben már benne vagyunk, a szürkemarha ezt is kibírja megfelelő takarmányozással.

Fotó: Csatlós Norbert
Kincs van a kezünkben, a magyar szürke, amit génmegőrzéssel őrzünk. Kezdjük el használni a tulajdonságait, ami úgy, ahogy a múltat, a jelent és a jövőt is biztosítja a tejelőben és a húsiparban.

A magyar szürkét a magyar tarka követi a történeti sorrendben.

A török kiűzése után a Habsburg uralkodók német telepeseket hoztak be Magyarországra, hogy a kihalt országrészeket betelepítsék. Az új lakosok hozták magukkal az állataikat is, állattenyésztő és növénytermesztő kultúrájukat. A városi népesség növekedett, ezzel együtt megnőtt az igény a tej előállítására. A magyar szürke kevés volt tejjel ellátni az országot, a behozott hegyi tarkák töltötték be ezt a szerepet és jó húst is adtak - ismertette Kovács-Mesterházi Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete tenyésztésvezetője.

Fotó: Csatlós Norbert

Kisebb falvak gazdaközösségei tenyészbikát vettek külföldön és a „falu bikájaként” tartották. Így terjedt el az országban a magyar tarka, amit magyar pirosnak is neveztek. 4000-4500 kilogramm tejet is megtermeltek az uradalmakban tartott állatok évente, de akár 10 000 kilogrammot is. Széll Kálmán, a Tisza-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke a Vas megyei Rátóton a mintagazdaságában piros tarkát tartott.

Olyan jó tenyészanyag gyűlt össze, hogy egy idő után már nem is indította azokat kiállításokon, mert mindig nyert velük.

A Dunántúlon a piros tarkát, a Kárpátok taréjában vasderes marhát, a Duna-Tisza közén magyar tarkát tartottak. Kettős hasznuk négy haszon volt: tejet és húst adtak, igáztak és nagy érték volt az istállótrágyájuk. Tejtermelésük az 1960-as években 3000-3500 kilogramm volt évente, az 1990-es években 4000-4500 kilogramm, ma pedig 7700 kilogramm fölött van.

A hódmezővásárhelyi verseny győztese a Lulu névre hallgató magyartarka ikerborjas anyatehén lett.

Az első helyezés vonatkozik a húshasznú magyartarka anyatehén borjával, a magyartarka fajták és a minden húshasznú fajta kategóriák nyerteseinek összevetése során megállapított győzelemre is. Az állat tulajdonosa a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft.

A magyartarka kettős hasznú, a tej mellett hús hasznosítású irányzattal is rendelkezik. Majd megemlítette Ficsor Árpád tenyésztőt, aki feldolgozza a tejet, sajtot készít belőle. Munkájához felhasználja a Svájcban szerzett tudását.

Lulu ikerborjas anyatehén borjaival
Lulu ikerborjas anyatehén borjaival
Fotó: mmg

A húsmarha legfőbb bevételi forrása a választott borjú, ezért arra kell törekedni, hogy minél több választási borjú legen minél nagyobb testtömeggel legyen leválasztható hat hónapos kor körül. Ez a testtömeg 260 kilogramm a bikáknál, 240 az üszőknél.

A charolais fajta tekintetében 20 000 fölötti az állomány az országban. 1982-ben alakult meg az egyesület, amely a fajta törzskönyvezését és teljesítményét őrzi. Ennek kiemelt része a tenyészbika előállítás - ismertette a tudnivalókat Darmó-Csőke Dóra, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete tenyésztésvezetője és dr. Török Márton megbízott ügyvezető.

A fiatal bikáknak 5 hónapos korukban hatósági súlymérés következik, majd a saját teljesítény bírálat és a küllembírálat, amely 19 tulajdonságot pontoz.

Ilyen például a fajta jellege, hogy mennyire széles a szutyakja, a mellkasa, válla szélessége, mélysége, ágyéka vastagsága, combja kerekedettsége, csontja vastagsága, medencéje szélessége. Utóbbi összefügg az ellési képességével. Figyelik a funkcionális tulajdonságait is, pl. hogy mennyire egyenes a háta, milyen a lába állása? A küllempont és a teljesítmény alapján vagy tenyészbika lesz az állat, vagy vágásra kerül.

Fotó: mmg

Ma génvizsgálatot is használnak. A krotália behelyezésekor az állat füléből kikerült porcdrab génvizsgálatát végzik, amely során megfigyelhetők a szarvaltságot, az izmosságot, az esetleges terheltséget befolyásoló gének. Ez alapján megtartják vagy selejtezik az állatot a tenyésztők és meghatározzák, hogy milyen üszőkkel párosítják.

A fehér-kék belga fajtájú szarvasmarha a hústermelés csúcsát jelenti.

Az állat természetes körülmények között életképtelen, 95 százalékának utódja császármetszéssel jön a világra. Az állat húsa jól beillik az európai gasztronómiába, a faggyú nagy része beépül az izomzatba, azáltal zamatosabb, fogyaszthatóbb a hús. Az állatok súlya mintegy 1200 kilogramm, ebből 70 százalék a vágási kihozatal. Hazai legnagyobb felhasználása a holstein-frízzel való keresztezéssel történik. A borjak legjelentősebb felvásárlója az arab piac, ezért többszörösére növekedett a sperma felhasználás.

A fekete szarvasmarha japán tenyésztésű, a hústermelés csúcsa, a wagyu. Kobe tartományban tenyészettek egy olyan vonalat, amely minősége márványozottság szempontjából kuriózumnak számít.

Japán nem engedélyezte az állat kivitelét az országból, de mégis kivitték, Amerikába került, felvirágzott a tenyésztése és ma már a világ minden országában megtalálható.

A tenyésztés és tartás szempontjából könnyen kezelhető az állat, a fő szempont, hogy ne legyen vad, mert az befolyásolja a hús minőségét. Magyarországra 2009-be került be a fajta, Ausztráliából hozták be az embriót. Ma négy tenyésztő foglalkozik ezzel a fajtával Magyarországon. Az állat könnyen ellik, szapora. Az éttermek folyamatosan vennék a húsát, de itthon gyerekcipőben jár a feldolgozása. A világ minden országában sajátos húsminősítő rendszer van, Magyarországon azonban nincs ilyen.

A Hortobágy-Faluvéghalmi Kft. hamarosan húsüzemet ad át, ez segítheti a hús érlelését, tárolását, hűtését.

Fotó: mmg
A limousin és blonde d’ aquitaine fajtájú állatok izmaira, vállszerkezetére és könnyed lépteire hívta fel a figyelmet dr. Szűcs Márton a Limousin és Blonde d’ Aquitaine Egyesület tenyésztési igazgatója. Mint mondta, az 1970-es években kezdték tenyészteni Magyarországon a kiváló húsminőségű állatot. A limousin fajta minden életkorában jól hasznosítható a hideg, a szubtrópusi, a csapadékos és a hideg éghajlaton. Könnyű ellési képessége fontos tulajdonsága, a borjak jó súlyban születnek.

Így folytatódott a húsmarha bemutató, mindegyik fajtának kiemelve a jó tulajdonságait, kiváló húsát, előnyös szaporodó képességeit. A járatás után fel is sorakoztak, szemből és hátulról is megszemlélhette azokat a közönség.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

A tönk szélén a sertéstartók

Úgy tűnik, a sertéstartóknál – és más állattartóknál is – betelik a pohár. Sokan válaszút előtt állnak, folytassák-e, vagy inkább hagyjanak fel az állattartással? Többek közt ez derült ki a MOSZ sertéstenyésztő tagozatának legutóbbi ülésén, amiről már tudósítottunk.

Határidő változás a termeléshez kötött anyatehén tartás támogatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségnél

A Nébih felhívja azon állattartók figyelmét, akik igénybe kívánják venni a 2021-es támogatási évre az anyatehéntartás támogatást, a szaporítási eseményeket legkésőbb 2021.december 31-ig be kell jelenteniük a Termékenyítési Rendszerbe (TER). Ehhez gyors és biztos megoldást jelent a Nébih által üzemeltetett webENAR felület használata.

Drágul a hús

A hús iránti erős fogyasztói kereslet és a csomagolóüzemekben tapasztalható munkaerőhiány volt az oka az idén tartósan magas húsáraknak - közölte az Amerikai Agrárminisztérium (USDA) kedden az élelmiszer-inflációról szóló havi jelentésében.

Jól vették az akadályokat a pulykahús-termelők

A pulykahús-termelőket nemcsak a koronavírus-járvány miatt lecsökkent vendéglátóipari és szállodai fogyasztás, hanem az újra megjelent madárinfluenza is jelentős kihívás elé állította az idei évben. Ennek ellenére a termelés tudta tartani a lépést – az egy főre eső pulykahús-fogyasztásban Európa élvonalába tartozó – hazai fogyasztással.

Haszonállat-védelem és nagyragadozók

Hazánk területén már tartósan újra megtelepedett Európa egyik csúcsragadozója, a farkas. Több zempléni gazdálkodó – szarvasmarha- és juhtenyésztők – állományában okoztak már kárt e nagyragadozók.

Egy hosszú folyamat eredménye

A Bold Agro Mezőgazdasági Kft. Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztő, valamint növény- és gyümölcstermesztő agrárvállalkozása, mely immár 30 éve elkötelezett a hatékony és felelős mezőgazdasági termelés mellett. Mivel a vállalkozás több ágazatban is érdekelt, ezért nem könnyű a generációváltás, de a Szabó család megfelelő megoldást talált minderre.