Back to top

A világon majdnem minden harmadik fafaj a kihalás szélén áll

Sokat beszélünk a fákról, azt hisszük, hogy ismerjük őket, de napjainkig nem folyt részletes felmérés a fafajok elterjedéséről és állapotáról. Az utóbbi öt évben 60 intézmény és több mint 500 szakértő elvégezte ezt a nagy munkát, a világ fafelmérését. A vizsgált 58 497 fafaj 30%-áról derült ki, hogy kihalás fenyegeti és 142 fa tűnt el a természetes élőhelyéről. Leginkább az erdőirtás veszélyezteti a fákat, akár a mezőgazdasági terület növelése, akár építőanyagnak vagy tüzelőnek vágják ki azokat.

A legnagyobb fajgazdagságot (23 631 fafajt) Közép- és Dél-Amerikában találták a felmérés során, a következő Délkelet-Ázsia és Afrika. A legtöbb veszélyeztetett fa is a trópusi Afrikában és Madagaszkáron jellemző, viszont Európában és Ázsia, valamint Amerika mérsékelt éghajlatú területein, ahol ritkábbak a fák, kevés veszélyeztetett fajt találtak. A felmérésről a fő szervező Botanikus Kertek Világszövetsége (BGCI, Botanic Gardens Conservation International) adott ki elgondolkodtató összefoglalót. A vizsgálat eredményeként elindították a GlobalTree portált, ahol az erdészetet, természetvédelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet segítő információkat lehet találni.

Fotó: pixabay
Sajnos sokan még mindig a faanyag forrásaként tekintenek a fákra, pedig megszámlálhatatlan élőlénynek nyújt életteret egyetlen fa is, hát még egy erdő.

Napjainkban állapították meg, hogy egy brit tölgyfa 2300 más élőlénnyel áll kapcsolatban!

A fakitermelés világszerte az erdők eltűnéséhez vezet, illetve gazdaságosnak tekintett, gyorsan fejlődő fajokkal ültetik be az erdők helyét, ami nem pótolja az eredeti növényzetet és elszegényíti a környezetet.

Ma a szárazföldek 31%-át borítja erdő, és ezek az erdők rendkívül fontos szerepet töltenek be a Föld biogeokémiai folyamatiban, a talajképződésben, a víz, a tápanyagok és a szén körforgásában.

Az erdőkben halmozódott fel bolygónk szárazföldi szénkészletének a fele és az édesvíz háromnegyede származik erdős vízgyűjtő területekről.

Fotó: Pixabay
Ráadásul az említett szerteágazó kapcsolat miatt az erdő pusztulása rengeteg más élőlényt ránt magával, így teljes ökoszisztémák kerülnek veszélybe. Főként az emberi tevékenység vezet a hirtelen ökoszisztéma-összeomláshoz, ami azt jelenti, hogy a sérült természeti rendszert egy másik, fajokban szegényebb rendszer váltja fel, általában helyrehozhatatlanul. Többé-kevésbé természetes eredetű is lehet ez a veszély, mint például a hatalmas kaliforniai, ausztráliai, indonéziai erdőtüzek az utóbbi években.

A kihalással fenyegetett élőlényeket számba vevő Vörös Könyvben már veszélyeztetett ökoszisztémák is szerepelnek, például az Ausztráliához tartozó Lord Howe-szigetcsoport mohás köderdeje vagy Szenegál és Mauritánia akáciaerdői.

Szerencsére folyamatosan erősödnek a természetvédelmi törekvések, ma a szárazföldek több mint 15%-a élvez valamilyen védettséget. A legjobb módszer a helyi erdők szigorú védelme, de a botanikus kertek, magbankok is fontos őrzői ezeknek a növényeknek. Ma az ismert fafajok harmada megtalálható legalább egy botanikus kertben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/bcgi.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.