0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nagykun: a magyar rizs utolsó mohikánja

A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. 4500 hektáron gazdálkodik és 130 embernek ad munkát, megélhetést. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a rizs, mint ágazat 1,5 milliárdos részarányt képvisel, de ebben benne van nemcsak a termelés, hanem a rizs feldolgozása és kereskedelme is.

Főként növénytermesztéssel foglalkoznak, de az állattenyésztés sem szűnt meg náluk teljesen. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a növénytermesztés 1,5 milliárd forinttal részesedik, s ebben benne van a hibridkukorica-vetőmagelőállítás is. A rizs, mint ágazat ugyancsak 1,5 milliárdos részarányt képvisel, de ebben benne van nemcsak a termelés, hanem a rizs feldolgozása és kereskedelme is.

A gazdaság, illetve jogelődje mindig is meghatározó volt a magyar rizstermesztésben. Mára szinte egyedül maradtak, még a magyar rizsnemesítés is megszűnt 1 évtizeddel ezelőtt. Az ágazat helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről kérdeztük Veres Jánost, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. alapító többségi tulajdonosát. Ő 1975-ben került Kisújszállásra, ahol rizs agronómusként kezdte a pályáját, majd 1981-től termelési elnökhelyettesként dolgozott. A vállalkozás elnökévé 1992 februárjában választották meg.

A klímaváltozás, a felmelegedés nem nagyon használ a magyar mezőgazdaságnak, kivéve talán két ágazatot. Az egyik a rizs, a másik a haltenyésztés, mindkettő a leginkább napfényigényes vállalkozás.

Vajon az új helyzetben mennyire javul a rizstermesztés pozíciója? Egyáltalán beszélhetünk-e javuló feltételekről?

Való igaz, hogy észreveszik a klímaváltozást, a melegedést, de ez csak egy határig előnyös a rizs számára. A hasznos hőösszeg számításánál ennél a növénynél nem kell figyelembe venni azt a periódust, amikor a napi átlaghőmérséklet 10 Celsius-fok alatti, de azt sem, amikor túl meleg van, amikor hőségnapokat regisztrál a meteorológia. A rendkívüli melegben a növény bár vízben áll, de szenved, és úgy reagál a forróságra, hogy nem fejlődik, csak vegetál. Ebben a tekintetben tehát kijelenthető, hogy a klímaváltozás enyhülő hatása a rizs számára előnyös volna, ha nem lennének azok a hőségnapok.

Ennyi gyakorlati és tudományos tapasztalat után nézzük a konkrét adatokat. A Nagykun jelenleg 4500 hektáron gazdálkodik, aminek egy része bérlemény. A terület átlagosan 20 aranykoronás, de meliorált, amiből 1600 hektár a rizstermesztés számára kialakított rész. Hosszú ideig ők is monokultúrában foglalkoztak ezzel a növénnyel, de rájöttek, hogy ez a veszteség egyik forrása, ezért változtattak, és átálltak a vetésváltásra. Most a leghatározottabb véleményük, hogy jót tettek maguknak, amikor felhagytak a monokultúrával, és a tervszerű vetésváltás szerinti gazdálkodást folytatják tovább.

Gondolkodásmódjukra mindig is jellemző volt az új eljárások iránti figyelem.

Például az elsők között vásárolták meg a Caterpillar terepszintezőt, amit még annak idején a ’70-es évek végén Magyar Gábor, a KITE igazgatója hozott be Magyarországra. A ’90-es években, amikor elég sok támogatást lehetett szerezni a terület rekonstrukciójára, ők nemcsak azzal foglalkoztak, hanem odafigyeltek a mellékesekre is, például a csatornák karbantartására. Az egyenletes vízborítás kialakítása érdekében alkalmazták a lézertechnológiát. Bár minden létező szakmai fogásra odafigyelnek, de a feltételeiken és adottságaikon nem tudnak változtatni. Területük kötött réti, szikesedésre hajlamos, azon kívül a rizs termeszthetőségének legészakibb határán helyezkednek el.

A változó klíma következtében a légköri feltételek kedvezőbbé váltak a rizs számára, de csak akkor, ha a napsütéses órák számát és a hőösszeget nézzük. Helyesebb úgy fogalmazni, hogy a rizstermesztés kockázata vált kisebbé, amióta a felmelegedés ennyire erősen tetten érhető. Szintén nagyon bejött a vetésváltás, bár ennek költsége rontja az eredményességet. Az ugaroltatás, a talajszellőztetés, a mechanikai gyomirtás a csatornák rendbetétele, a 2–3-szori földmozgatás a tereprendezéssel egyetemben évente úgy kíván 60–100 ezer forintot hektáronként, hogy közben onnan termést nem hoznak le. Ezek a munkák a következő évek termését hektáronként 0,8–1 tonna hozammal terhelik meg, ezért a rizstermesztés jövedelmezőségének határa a Nagy­kun Zrt.-ben 4,5–
5 tonna körül szokott alakulni. Ami e felett terem, az már a jövedelem, ha közben az egyéb költségek – úgy, mint ebben az évben is – nem kezdenek el hirtelen növekedni.

Nemcsak maguk termesztenek rizst, hanem integrálnak is, például Besenyszögön.

Ott Darázs Lászlóék privatizáltak 2000 hektárt a Palotási Állami Gazdaság valamikori területéből, és a termeléshez szinte minden segítséget a kisújszállásiaktól kértek és kaptak. Monokultúra helyett ők is a vetésváltást favorizálják, és a szakmai segítség mellett az első évben hektáronként 7 tonnás termésátlagot értek el. Azóta is jövedelmező a rizs, mert a 4. évben
197 hektár átlagában 5,1 tonnát takarítottak be, amit a Nagykun teljes egészében megvásárolt tőlük. A „tanulók” tehát jobban teljesítenek, mint a tanárok 1000 hektár átlagában.

Kell is a jó termés, mert mint Veres János többször is hangsúlyozta, a rizster­mesztésben minden drágul. Az idén tovább növekedett az öntözővíz (egészen pontosan, az árasztó víz) költsége, sőt elmaradt az a 100 százalékos támogatás is, ami 4–5 éve még a rizságazatot is érintette a vízbeszerzésnél. Már látszik, hogy többe kerül az állandó és változó vízdíj, sőt az általuk kiemelt vízért is többet kell fizetniük.

Ma már kijelenthető, hogy az öntözésre, a víz kijuttatására többet kéne fordítani állami szinten is, főleg úgy, hogy a víz kivételéért és a víz lecsapolásáért is fizetni kell a termelőnek. Igaz, a vízkészlet-járulékot elengedték, de az a költségek között csupán egy filléres tétel.

A rizsnél az öntöző árasztó víz költsége hektáronként 40–50 ezer forintot tesz ki. Nagyon sok függ attól, hogy kinek honnan érkezik a víz, a Körösökből vagy a Tiszából. A változó vízdíj költsége 0,6–
0,8 tonna termésnek felel meg hektáronként. A költségek mellett létezik támogatás is. A hazai rizstermesztés érdekében sikerült a 3000 hektárnyi területre termeléshez kötött támogatást kiharcolni, ami tavaly hektáronként 240 ezer forintot tett ki. Csakhogy, közben a rizs fogyasztói árát, ami előzőleg
300 euró volt tonnánként, központilag 150 euróra mérsékelték. Bennünket az is kedvezőtlenül érintett szemben az olasz, spanyol és görög termelőkkel, hogy nálunk kisebb volt a rizstermesztési bázis értéke, ezért kevesebb támogatást kaptunk. A mostani segítségről Veres Jánosnak az a véleménye, hogy ez illik a rizságazathoz, ez szükséges a termelés fenntartásához. Ha figyelembe vesszük még a terület alapú támogatást is, akkor a hektáronkénti összeg eléri a 300 ezer forintot, amiből akkor is marad nyereség, ha a termés nem éri el az önköltség szintjét sem.

A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. nemcsak termeszti, hanem feldolgozza és értékesíti is a rizst. Annyi itthon nem terem, amennyi az ő kapacitásuk, ezért vásárolnak külföldről, most tonnánként 550-600 euróért lehet venni úgy, hogy ide behozzák, mégpedig hántolva. A cég egyik hántolója Mezőberényben található, aminek a teljesítménye óránként 2 tonna, oda japán technológiát építettek be. Kisújszálláson is építettek egy hántolót, annak az óránkénti teljesítménye 1,5 tonna, de ez is többszöröse a teljes magyar termésnek. Évente 4500–5000 tonna rizst tudnak feldolgozni, amihez még hozzá kell venni 1000 tonnát, azt Besenyszögről szállítják saját üzemükhöz. Foglalkoznak biorizs-termeléssel is, ez a termőterület felét foglalja el. Saját fajtájuk az Európai Unióban eredetvédettséget élvező Nagykun rizs.

Évente 10 millió köbméter öntözővizet vesz igénybe a Nagykun Zrt., amiből 9 millió köbméter kizárólag a rizst szolgálja.

A víz minősége körül már vannak gondok, mert úgynevezett lecsapolt belvizet használnak, és nem tiszta vizet. Hozzájuk a Hortobágy-Berettyóból érkezik a víz a Villogó-főcsatornán és a Gástyási-csatornahálózaton.

A magyar rizsnemesítés 1 évtizede megszűnt, de ők már korábban is szétnéztek Európában, és kerestek olyan fajtákat, amelyek náluk is megfelelnek a célnak. Magyar fajta az M488-as és a Janka, olasz a Kikko és a Nembo, sőt van náluk egy bolgár fajta, a Luna. Az olasz fajták általában hosszabb tenyészidejűek, mint az itthoniak, de jobban teremnek és jobb a tápanyag-hasznosító képességük is. Ebben az esetben biztos, hogy előnyös a klímaváltozás, mert így az olasz fajták is biztonsággal beérnek a Közép-Tisza vidékén.

A hántoláson túl újabb ötlet a fogyasztható késztermék gyártása és értékesítése. Pályáztak, de nem nyertek, ezért saját erőből alakítják ki a puffasztott rizs termékek előállítására alkalmas feldolgozójukat.

A korong alakú termékeket 3 minőségben, karamellával, tejcsokival és keserű csokival mindkét oldalán bevonva csomagolják. Ezen kívül gyártanak úgynevezett rice-lert (a rice és az isler szavak összevonásából) csokival bevonva. A puffasztott rizsek másik csoportja, amikor enyhén sós, natúr vagy zöldfűszeres formában hozzák forgalomba. A hazai piacon ilyen hazai termékkel csak ők vannak jelen, sőt a piackutatás még csak most kezdődött el náluk. Azokat a kereskedelmi egységeket keresik meg, amelyek eddig is vásároltak tőlük hántolt rizslisztet és biorizst. A puffasztott rizstermékeknek nagy előnye, hogy kevés az alapanyag-igényük, így a kisújszállásiak a mostani kapacitásukkal január 1-jétől december 31-ig ki tudják elégíteni az itthoni igényeket. Teljesen külön termék a hántoláskor keletkezett rizshéj, amit ventilátorral vonnak el és ciklonban ülepítik. Ezt olyan helyre adják el, ahol téglát és cserepet gyártanak, mert annak az alapanyagába belekeverve a végterméket szilárdítja és könnyebbé teszi.

Ha a 2021-es évet nézzük, akkor nemcsak a coviddal kellett megküzdeni, hanem az időjárással is.

Idén messze gyengébb termésre számítanak, mint a megelőző években, mert tavasszal hosszú ideig volt hideg, emiatt a kelés nagyon vontatottá vált, s közben a terület hihetetlenül elgyomosodott. Október 19-én az olasz fajtákból még egyetlen hektárt sem tudtak levágni, de a 4 rizskombájn teljesítménye elegendő ahhoz, hogyha még kapnak egy kis jó időt, normális időben befejezzék a rizs aratását.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság