Back to top

Talajbaktériumok - Megéri a befektetést

A talajbaktériumok szerepe felértékelődik a termesztésben, hiszen minden talajon termelő gazda számára fontos, hogy minél jobb eredményeket érhessen el. A talajbaktériumokat tartalmazó készítmények megítéléséről, helyzetéről, jelentőségéről, jövőjéről dr. Pénzes Évával, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjével beszélgettünk.

Miért lett fontos a talajbaktériumok pótlása a termesztésben? Hiszen a talajnak önfenntartó egyensúlyi rendszerként kellene működnie.

Sajnos ez nem így van. Az intenzíven művelt talajokat különböző stresszek érik, így például a nem okszerű vegyszer- és műtrágyahasználat, a helytelen talajművelési módok stb.

Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője
Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője
Mindezen kedvezőtlen körülményeket a klímaváltozás okozta hatások (aszály, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, hőhullámok stb.) felerősítik. A talaj nagyon bonyolult, finoman hangolt rendszer. Az előbb felsorolt sokkhatások érzékenyen érintik a termőtalajok élővilágát, elsősorban a mikrobiális életet, ami a talajélet alapja. Ha megbomlik az egyensúly, akkor sajnos elindulhat egy visszafordíthatatlan folyamat, melynek következménye lehet a talajok termőképességének teljes elvesztése, például az elsivatagosodás.

A mai tudásunk szerint a talajoltással célirányosan olyan hasznos baktériumtörzsekkel gazdagítjuk a talajéletet, amelyek jótékonyak a talaj és a növény szempontjából is.

Ezek a baktériumok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mint a talajszerkezet-építés, tápanyagfeltárás, nitrogénkötés, növényihormon-termelés és még sorolhatnánk. Ezért fontos a baktériumos talajoltás.

Mitől romlottak le a talajaink?

Magyarország termőtalajai még viszonylag jó állapotban vannak az európai átlaghoz képest. De már több, erősen veszélyeztetett területen „tűnik el” a termőréteg, és ez a kedvezőtlen folyamat a szakemberek szerint is egyre gyorsabb. Az ok az intenzív talajművelés minden stresszhatásával és a klímaváltozás. Most kell cselekednünk, mert a termőtalaj az élelmiszertermelés alapja. Igaz a megállapítás leegyszerűsítve: egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember.

Mennyi esély van arra, hogy hosszabb távon megállítható és visszafordítható az intenzíven művelt talajok állapotának leromlása, és mit kellene tenni ezért?

Az intenzíven művelt talajok romlásának megállítása komplex technológiát igényel. Fontos ismerni a talajadottságokat, talajtípust.

A baktériumos talajoltás mellett kiemelném a növényi maradványok szakszerű kezelését és visszaforgatását.

Ügyelni kell a megfelelő talajművelési mód kiválasztására, a talajtakarásra, és jól kell alkalmazni a vetésforgókat. Ha rendelkezésre áll jó minőségű szerves trágya, azt kötelező használni.

Növényházakban egyre gyakoribb a talaj nélküli termesztés. Ennek köze van a talaj állapotához, vagy egyszerűen ez egy jobban kontrollálható rendszer?

A hidropóniás termesztés során a növények a talaj helyett mesterséges közegben növekednek és tápanyaggal dúsított víz táplálja őket. A népesség növekedése és a lakosság megfelelő mennyiségű élelmiszerrel való ellátása érdekében volt szükséges ezen technológiák bevezetése. A technológiákat folyamatosan fejlesztik, hogy kiváló beltartalmi értékű növényeket neveljenek iparszerűen.

A talajélet szoros összefüggésben van a talaj minőségével
A talajélet szoros összefüggésben van a talaj minőségével

Mennyire elfogadott a mikrobiális talajoltó készítmények használata hazánkban a termesztők körében, és milyenek a külföldi tapasztalatok?

Hazánkban a gazdák mintegy 10%-a használ valamilyen talajoltó baktériumkészítményt, közel 400 ezer hektáron. Külföldön ez az arány kisebb, de valószínű, hogy fejlődő tendenciák figyelhetők majd meg, mivel a mikrobiológiai készítmények területén óriási a fejlődés és az innováció.

Azt mondják, a 20. század a kémia ideje volt, de a 21. század a biológiai megoldásoké.

Azok a gazdák, akik megtapasztalják a baktériumkészítmények termésnövelő, a talajszerkezetet, a talaj és a növény egészségét javító hatását, és látják a szármaradványok gyors és hatékony lebomlását, biztos beépítik a technológiájukba a mikrobiális termékek használatát. A jó és a hatékony technológia pedig gyorsan terjed, követőkre számíthat a gazdák körében.

E készítményeket rendszeresen kell használni, vagy visszaállítható velük a normál talajélet, és utána elhagyhatók?

A baktériumkészítményeket rendszeresen ajánljuk használni. Többéves alkalmazás után már javul a talajszerkezet, könnyebben művelhető a talaj, kevesebb gázolaj fogy. Emellett kiegyenlítettek lesznek a termésátlagok és egészségesebbé válik a talaj, visszaszorul a pa­togén gombák szaporodása, így egészségesebb lesz a növényállomány is.

A „beoltott” baktériumokat számos stressz éri, és számuk, aktivitásuk az évszakok miatt is változik.

A talajélet tavasszal és nyáron a legintenzívebb, főleg, ha megfelelő mennyiségű csapadék hull. Ősszel és télen a mikrobák száma csökken. Ezért szükséges évente megismételni a talajoltást.

A Magyarországon forgalomban levő készítmények hazai fejlesztésűek vagy külföldiek?

Hazánkban elsősorban hazai fejlesztésű és gyártású mikrobiológiai készítmények találhatók a piacon; a Nébih engedélyeztetési rendszerének köszönhetően pedig csak jó minőségű és megbízható termékek vannak forgalomban. Tudjuk, hogy 2022-től ez megváltozik, hiszen az EU-n belül „szabad áramlást” biztosítanak ezen termékeknek is, így majd felmerül annak a lehetősége, hogy a külföldről beérkező termékek minősége esetleg kifogásolható lesz.

Hogy állunk a talajtani kutatások terén?

Úgy gondolom, a szakma élvonalában van a hazai talajtani kutatás. Számos rendkívül jó szakemberrel tartja szövetségünk a kapcsolatot.

Mely baktériumfajok segíthetik a talajok regenerálódását, és hogyan működik egy talajbaktérium-készítmény?

A talajbaktérium-készítményeket két csoportra osztanám. A vetés előkészítésekor kijuttatásra kerülő, a növények fejlődését támogató, a talaj szerkezetét javító és a talaj, illetve növény egészségét biztosító termékek a talajoltó baktériumkészítmények. A másik csoportot pedig azok a baktériumkészítmények alkotják, amelyek növényi maradványok lebontását segítő, elsősorban lebontó enzimeket (pl. celluláz, xilanáz) termelő baktériumokból állnak.

Talajos termesztésben laborvizsgálat alapozza meg a tennivalókat
Talajos termesztésben laborvizsgálat alapozza meg a tennivalókat

A talajoltó mikrobiális termékekben lévő törzsek egyebek között a növényi táplálásban játszanak szerepet. Nitrogént kötnek biológiai úton, foszfort és káliumot szabadítanak fel és teszik felvehetővé a növény számára, különböző nyomelemeket közvetítenek, és vitaminokat termelnek.

A baktériumtörzsek javítják a műtrágyák hasznosulását, képesek átalakítani a műtrágyát a növények számára felvehető formára.

Egyes törzsek növényi növekedést, fejlődést segítő hormonokat termelnek (pl. indole­cet­sav). Növelik a növények stressztűrő képességét (pl. szárazságtűrés) a növény stresszekre adott válaszainak finomításával. Talajból fertőző növénypatogén gombákat (pl. fuzárium, szklerotínia) képesek visszaszorítani, így javítják a talaj egészségi állapotát. Ezt az ún. sziderofór-terme­lés­sel teszik egyes baktériumok. A szidero­fór vegyületek megkötik a vasiont, ennek hiányában nem tudnak szaporodni a patogén gombák. Javítják a talaj szerkezetét, vízháztartását. Néhány törzs képes nagy mennyiségű exopoli­szachari­dot (nyálkaszerű anyagot) termelni. Ez az anyag nagyban támogatja a talajszerkezetet alkotó mikroaggregátu­mok képződését, emellett vizet képes megkötni és tárolni.

Összegezve, a talajoltó baktériumkészítmények a fenti biológiai folyamatok támogatásaként általában talajszerkezet-javulást és terméstöbbletet eredményeznek az oltatlan területekhez képest.

Ezért a Nébih a termésnövelő kategóriába sorolja ezen mikrobiológiai termékeket.

A növényi maradványok szakszerű kezelése alapvető művelet a szervesanyag-megőrzés és talajszerkezet-javítás szempontjából. Az intenzív művelésű, stresszelt talajok mikrobiológiai közössége már nem képes gyorsan és hatékonyan lebontani a szár-, levél- és gyökérmaradványokat. Pedig tápanyag-utánpótlás, talajszerkezet-épülés szempontjából ez kiemelt jelentőségű. A szármaradványok felaprítása, majd bak­­téri­umkészítményekkel történő lepermetezése és a talajba forgatása a szárbontó technológia kulcsfontosságú elemei.

Hazánkban hány cég foglalkozik ilyen készítmények gyártásával, és hogy készül egy ilyen baktériumkészítmény, hogyan lehet „baktériumot gyártani”?

Hazánkban a baktérium-előállítás és -forgalmazás élén 6-7 meghatározó vállalkozás működik.

A baktériumkészítmények gyártása szigorú protokoll mellett, mondhatjuk bátran, közel gyógyszergyári körülmények között történik. A mai modern technológiának köszönhetően szinte emberi kéz érintése nélkül, teljesen automatizált és számítógép által vezérelt folyamatokról van szó.

A baktériumok gyártása fermentációs eljárás. Fermen­to­rokban meg­teremtik a megfelelő körülményeket (hőmérséklet, pH, levegő, tápanyag), felszaporítják a különböző törzseket az előírt csíraszám eléréséig.

A gyártás a gyártóüzem törzsbankjából felvett baktériumok steril, akár több literre történő felszaporításával kezdődik, majd ezekkel az indítótenyészetekkel sterilen beoltják a fermentorokat. Szükség esetén két-három lépcső is beépül az oltóanyag-gyártási folyamatba, különösen akkor, ha ezer vagy több ezer literes nagy fermen­torokban készül a végtermék. Amennyiben a minőségellenőrzés megfelelőnek tartja a végterméket, akkor a kannák, palackok felcímkézhetők
a felhasználhatósági dátum és sorozatszám megjelölésével. A címke alapján pontosan ellenőrizhető a Magyarországon készült termékek gyártója, gyártási helye és a termék felhasználhatósága.

Mi a fő különbség az egyes készítmények között? Milyen jellegű vizsgálatokon megy keresztül egy készítmény a forgalomba hozatal előtt, hogyan vizsgálják a hatékonyságát?

A piacon lévő készítmények a törzsösszetételben, a hektáronkénti dózisban és az alkalmazásnak megfelelő specializációban különböznek egymástól.

Vannak növénykultúrákra, funkciókra specializált termékek is.

A célok azonosak

Mikor alapították a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségét, hány tagja van, és mik a célkitűzéseik?

A rövid nevén Magyar Talajvédelmi Szövetség tavaly szeptemberben alakult a 2016-ban létrejött jogelőd civil szervezetből, amelyet magánszemélyek hívtak életre. A civil szervezet 2020 szeptemberében szövetséggé alakult át. Jelenleg öt alapító tagja és három megfigyelő tagja van a szövetségnek. A kitűzött célok pedig a következők: a termőtalajok védelme, az edukáció, a fenntartható, környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával. A szövetség felvállalta a tudás és szakismeret átadását a gazdatársadalomnak és a mezőgazdasági pályát választó fiatal generációnak, valamint a döntéshozókkal való szoros együttműködés kialakítását a gazdák érdekképviselete céljából.

Érdekes a helyzet, hiszen a szövetség olyan cégeket fog össze, amelyek egymás versenytársai a piacon. Mi erről a véleménye, és ön miért tartotta fontosnak, hogy e szervezet munkájában részt vállaljon?

A közös célok kitűzése és az azok eléréséért folytatott közös munka mellett én személy szerint abban is látom a nagy előrelépést, hogy a versenytársak tényleg közösen tudnak gondolkodni és tenni az iparág érdekében. Őszintén elmondjuk egymásnak, ha egy szereplő piaci magatartása kifogásolandó, és ezt tisztázni is lehet. Így nem indul el a széthúzás a tagok között. Emellett örömmel tölt el, hogy emberileg sikerült olyan légkört kialakítani, amely egymás megbecsülésén és tiszteletén alapul. Úgy gondolom, ez elég ritka. Azért vállaltam fel a közös munkát a tagokkal, mert mindenkivel megtalálom a hangot. Ezt a tevékenységet szolgálatnak is tekintem, hiszen a teremtett világunk nagyon fontos részéért küzdünk: a termőföldjeink megmaradásáért, minőségük megőrzéséért.

A Nébih szigorú engedélyezési eljárása során legelőször a mikrobiológiai készítmény összetevőit vizsgálják meg a termékben. Fontos a baktériumtörzsek azonosítása és a jelzett csíraszám mennyiségének megléte is. Ezután következnek a hatékonysági vizsgálatok. Először tenyészedényes, többismétléses vizsgálatban vetik össze az engedélyezendő mikrobiológiai készítmény teljesítményét kezelt (több dózisban), illetve kezeletlen növénykultúrákban.

Azután következik a kisparcellás szántóföldi vizsgálat az országban több helyszínen is. A kísérletben szintén szerepel a kontroll és egy, a piacon lévő versenytárs terméke. A kezelt parcellákon különböző dózisokban vizsgálják a baktériumkészítmények hatását. A forgalmazási engedély kiadását a hatóság a kontroll és a konkurens termék eredményével összevetve dönti el.

Mi kell ahhoz, hogy a talajbaktériumok jól működjenek?

Mivel általában talajban élő baktériumokról van szó, ezért többnyire a levegős (aerob) talajban érzik jól magukat ezek az élőlények. Fontos, hogy legyen táplálék (szerves anyag is) számukra, illetve megfelelő hőmérséklet, nedvességtartalom és kémhatás.

A kijuttatáskor ügyelni kell arra, hogy a baktériumkészítmények – az előírt dózisban való kipermetezés után – viszonylag gyorsan talajtakarást kapjanak, vagyis be kell dolgozni őket a talajba.

Kijuttatáskor még azt is figyelembe kell venni, hogy ne legyen magas az UV-sugárzás és a hőmérséklet, mert ez bizony jelentősen csökkentheti a csíraszámot.

Milyen a készítmények ár-érték aránya? A termesztők egy része a talajbaktérium-készítményekre és biostimu­lá­torokra költségként tekint, ezért vagy használja, vagy nem. Ennek oka szerintem, hogy nem mindig van arra rálátásuk, hogy az erre fordított költség milyen arányban növeli a hozamot, ezáltal a bevételt és a jövedelmezőséget.

Tapasztalataink és a gyakorlati példák is azt mutatják, hogy a baktériumkészítmények (vetés előtt talajoltás, szármaradványok baktériumos kezelése) több éves következetes használatával javul a talajszerkezet, növekszenek és kiegyenlítettek lesznek a termésátlagok. Ez minden befektetést megér. Gondoljunk a klímaváltozás hatásaira, vagy a nitrogénműtrágya árára, ami most éppen háromszorosára emelkedett.

Az EU nem véletlenül tűzte ki a zöld megállapodás keretében a műtrágyák és növényvédő szerek csökkentését és az ökológiai gazdálkodás részarányának növelését.

E célok megvalósításában igen jól alkalmazhatók a baktériumkészítmények, annál is inkább, mivel ökológiai gazdálkodásban engedélyezett a használatuk.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.

Bizonytalanok a kertészek

Az elszabaduló energiaárak kétségtelenül érintik a holland kertészeket, így az uborkatermesztést is. Még a szakemberek szerint is nehezen jósolható azonban meg, hogy a drágulás mikor érezteti majd a leginkább a hatását.

Rovarokkal terjedő betegségek

A károsítók megfigyelése, a védekezés előrejelzése, a tervszerű megelőzés minden növénykultúra esetében alapvető feladat. A környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy csak akkor védekezzünk a kártevők ellen, amikor azok valóban jelen vannak, illetve egyedszámuk jelentős. A megkésett, vagy éppen túl korai vagy pontatlan kezelés veszélyezteti az eredményességet.

Ködképzés mesterfokon

A ködképzők szinte megkerülhetetlen eszközökké váltak a kémiai és a biológiai növényvédelemben egyaránt. Segítségükkel munkaidőt és munkaerőt takaríthatnak meg a kertészek, ráadásul egyes készítmények ködpermetezővel történő kijuttatása gazdaságosabb és hatékonyabb a hagyományos permetezésnél.

A tőzsdére is kihat a rossz floridai narancstermés

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint Floridában a második világháború vége óta a legalacsonyabb lehet a narancstermés - írta hétfőn a The Wall Street Journal.

Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után.

Ismét lehet pályázni óvoda- és iskolakertek kialakítására

Megjelent az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása, melyre óvodák, általános- és középiskolák jelentkezését várják 2022. január 30-ig. A programnak köszönhetően idén összesen 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósulhat meg - jelentette be a minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.