Back to top

Mesterséges intelligencia tervezte meg a tökéletes csicseriborsót

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás eredményeként kifejlesztették a "tökéletes" csicseriborsó genetikai modelljét, amely akár 12 százalékkal is növelheti a terméshozamot.

Egy kutatói konzorcium több ezer csicseriborsófajta genetikai térképét készítette el, majd a Queenslandi Egyetem (UQ) csapata ezeket az információkat felhasználva mesterséges intelligencia (AI) segítségével azonosította a legértékesebb génkombinációkat.

A UQ részéről Ben Hayes professzor Kai Voss-Fels professzorral és Lee Hickey docenssel közösen vezette a projektet, mellyel olyan genomikai "haplotípus" előrejelző növénynemesítési stratégiát dolgoztak ki, amivel növelhető a megtermett magok tömege.

A mérföldkőnek számító nemzetközi tanulmányt Dr. Rajeev Varshney vezette az indiai Hyderabadban található Nemzetközi Növénytermesztési Kutatóintézetből (International Crops Research Institute for the Semi-Arid Tropics).

A tanulmány megerősítette, hogy a csicseriborsó termékeny félhold területéről származik, valamint teljes képet ad a csicseriborsón belüli genetikai változatokról.

"1582 új gént azonosítottunk, és létrehoztuk a csicseriborsó pángenomját, amely alapjául szolgál majd a jobb terméshozamú, a szárazsággal, hőséggel és betegségekkel szemben ellenálló, kiváló csicseriborsófajták nemesítésének" - mondta Varshney.

Hayes elmondta, hogy az UQ csapata az adatokat egy olyan csicseriborsó modellezéséhez használta fel, amely tökéletes genetikai adottságokkal rendelkezik a legjobb magtömeg és terméshozam eléréséhez.

"Ezek a további adatok vezettek a modellünk által megjósolt termésnövekedéshez, amelynek finomhangolása még folyamatban van" - mondta.

"A "FastStack" mesterséges intelligencia technológiai platformunkat arra használjuk, hogy olyan csicseriborsót tervezzünk, amely tökéletes genetikával rendelkezik a maximális magtömeg eléréséhez, és úgy gondoljuk, hogy ez végső soron értékes eszköz lesz a csicseriborsó nemesítők számára."

A FastStack a mesterséges intelligenciát a genomikai előrejelzési technológiával kombinálja, hogy azonosítsa a terméshozamot leginkább javító génkombinációkat.

A csicseriborsó a csillagfürt után a legfontosabb hüvelyes növény Ausztráliában, mind a vetésterület, mind a termelés tekintetében. A termelékenység javításával az ottani gazdák lehetőséget kapnak, hogy jobban érvényesüljenek a helyi élelmiszeriparban és az exportpiacokon is.

Világviszonylatban a hüvelyesek között a második helyen áll a termőterületet-, és harmadik helyen a termésmennyiséget tekintve.

Az UQ növénynemesítője és növénygenetikusa, Lee Hickey szerint a fehérjében gazdag hüvelyesek iránti globális kereslet egyre nő.

"A mesterséges intelligencia által generált csicseriborsó modell használata a szántóföldön kihívást jelent, mivel több generáción át kell elvégezni a keresztezéseket ahhoz, hogy elérjük a modell által előre jelzett tökéletes genetikát, valamint a különböző környezeti tényezők és gazdálkodási módok is befolyásolják a termények növekedését."

"De vannak olyan eszközeink, mint a gyorsnemesítés, amelyek felgyorsíthatják ezt a folyamatot, és lehetővé teszik számunkra, hogy ezeket az elméleti forgatókönyveket teszteljük és a gyakorlatba is átültessük."

Dr. Hickey szerint az új genomikai nemesítési módszerek, köztük a haplotípus-modell, várhatóan újradefiniálják a csicseriborsó nemesítési stratégiákat a nagy hozamú és tápláló csicseriborsófajták kifejlesztése érdekében.

A csicseriborsó fontos vetésforgó növény a mezőgazdasági rendszerekben, mivel nitrogént köt meg, és ezzel csökkenti a nitrogénműtrágya használatát.

MMG Direkt

Az állatvédelem és az állatjólét területén korszakváltás zajlik. A törvényi szabályozás az elmúlt 10 évben folyamatosan fejlődött. Ezen felül szervezetek, társadalmi csoportok, gazdálkodók köteleződnek el a humánus állattartás mellett. Ebben a kérdésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a haszonállattartókat képviseli. Dúl Udó, a NAK állattenyésztési csoportvezetője kifejtette, hogy a hazai termékpályákon a gazdák nemcsak a jogszabályokban foglaltakat, de azokon túlmutatva is olyan állatjóléti szempontok szerint szervezik meg az állattartást a sertéstől a szarvasmarhán keresztül a baromfiig, melyek Európában is kimagasló minőséget képviselnek. Az ezzel kapcsolatos tévhitekről és tényekről beszélgetett Dúl Udóval Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Mitől érzi jól magát egy haszonállat? És ezt ki dönti el? – Dúl Udó, NAK | MMG - Direkt

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

Az idén végre lesz hazai kajszi- és őszibarack

A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben, és jó hír, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hiány után az idén lesz hazai kajszi- és őszibarack, emellett a meggy, cseresznye, szilva is elegendő lesz - írta a Világgazdaság.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.