A UQ részéről Ben Hayes professzor Kai Voss-Fels professzorral és Lee Hickey docenssel közösen vezette a projektet, mellyel olyan genomikai "haplotípus" előrejelző növénynemesítési stratégiát dolgoztak ki, amivel növelhető a megtermett magok tömege.
A mérföldkőnek számító nemzetközi tanulmányt Dr. Rajeev Varshney vezette az indiai Hyderabadban található Nemzetközi Növénytermesztési Kutatóintézetből (International Crops Research Institute for the Semi-Arid Tropics).
"1582 új gént azonosítottunk, és létrehoztuk a csicseriborsó pángenomját, amely alapjául szolgál majd a jobb terméshozamú, a szárazsággal, hőséggel és betegségekkel szemben ellenálló, kiváló csicseriborsófajták nemesítésének" - mondta Varshney.
Hayes elmondta, hogy az UQ csapata az adatokat egy olyan csicseriborsó modellezéséhez használta fel, amely tökéletes genetikai adottságokkal rendelkezik a legjobb magtömeg és terméshozam eléréséhez.
"Ezek a további adatok vezettek a modellünk által megjósolt termésnövekedéshez, amelynek finomhangolása még folyamatban van" - mondta.
"A "FastStack" mesterséges intelligencia technológiai platformunkat arra használjuk, hogy olyan csicseriborsót tervezzünk, amely tökéletes genetikával rendelkezik a maximális magtömeg eléréséhez, és úgy gondoljuk, hogy ez végső soron értékes eszköz lesz a csicseriborsó nemesítők számára."
Világviszonylatban a hüvelyesek között a második helyen áll a termőterületet-, és harmadik helyen a termésmennyiséget tekintve.
Az UQ növénynemesítője és növénygenetikusa, Lee Hickey szerint a fehérjében gazdag hüvelyesek iránti globális kereslet egyre nő.
"De vannak olyan eszközeink, mint a gyorsnemesítés, amelyek felgyorsíthatják ezt a folyamatot, és lehetővé teszik számunkra, hogy ezeket az elméleti forgatókönyveket teszteljük és a gyakorlatba is átültessük."
Dr. Hickey szerint az új genomikai nemesítési módszerek, köztük a haplotípus-modell, várhatóan újradefiniálják a csicseriborsó nemesítési stratégiákat a nagy hozamú és tápláló csicseriborsófajták kifejlesztése érdekében.
A csicseriborsó fontos vetésforgó növény a mezőgazdasági rendszerekben, mivel nitrogént köt meg, és ezzel csökkenti a nitrogénműtrágya használatát.
MMG Direkt
Az állatvédelem és az állatjólét területén korszakváltás zajlik. A törvényi szabályozás az elmúlt 10 évben folyamatosan fejlődött. Ezen felül szervezetek, társadalmi csoportok, gazdálkodók köteleződnek el a humánus állattartás mellett. Ebben a kérdésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a haszonállattartókat képviseli. Dúl Udó, a NAK állattenyésztési csoportvezetője kifejtette, hogy a hazai termékpályákon a gazdák nemcsak a jogszabályokban foglaltakat, de azokon túlmutatva is olyan állatjóléti szempontok szerint szervezik meg az állattartást a sertéstől a szarvasmarhán keresztül a baromfiig, melyek Európában is kimagasló minőséget képviselnek. Az ezzel kapcsolatos tévhitekről és tényekről beszélgetett Dúl Udóval Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
