Back to top

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

A hónapos retek Magyarországon hagyományos kertészeti kultúra. A kissé fehér foltos Félegyházi és a vörös színű Röszkei konstans fajták termesztése régmúltra nyúlik vissza, és ma már terjednek a hibridek is, melyek sokkal egyöntetűbb állományt és gumót adnak, kisebb lomb fejlesztése mellett. E két tulajdonságnak igen a nagy jelentősége, hiszen az egységes méret könnyíti és gyorsítja meg a felszedést.

Amíg ugyanis a konstans fajták gumóit foltokban, méret szerint válogatva kell szedni, közben kiselejtezve a repedteket, a hibridek állománya egyszerre betakarítható.

Ezzel a költségek is csökkenthetők, mert a retek termesztésekor a felszedés, valamint a válogatás, csomózás, mosás, tehát az áruvá készítés kerül a legtöbbe, magyarázta Marosi Roland, a vetőmag-forgalmazó Szent Mihály Kft. kereskedelmi képviselője. A kisebb lombnak pedig az az előnye, hogy sokkal tartósabb, kevésbé és hosszabb idő után kezd el lankadni a felszedést követően. A nagy levelű hagyományos fajtákat csomózottan már nem is fogadják az áruházláncok, mert a nagyobb párologtató felület és a zöld részek eltérő szöveti szerkezete miatt a lomb hamar megfonnyadhat, és akkortól már nem piacos a termék, említette a szakember.

Egyszerű és rövid kultúra, ezért váltottak a hónapos retekre, mondta Kissné Pap Anita
Egyszerű és rövid kultúra, ezért váltottak a hónapos retekre, mondta Kissné Pap Anita

A salátát váltotta

Régebben a retket a fő kultúra elé vagy utána illesztették be a termesztésbe. Magyarországon Kiss Péterék kertészete azon kevesek egyike, ahol gyakorlatilag a retek köré épül minden,

szinte egész évben csak hónapos retket termesztenek a fűtetlen fóliasátrakban, és bizonyos időszakokban szabadföldön is.

Marosi Roland 2016 óta van kapcsolatban a termelővel, akkoriban évenként egymillió fej saláta került a kertészetből a boltok polcaira, és mellette retket is termesztettek. Azóta a hónapos retek teljesen átvette az uralmat, salátájuk már nincs is. Hazánkban eddig kevesen merték vállalni, hogy hasonló megközelítéssel álljanak a retektermesztéshez, mert korábban ingadozóbb volt e zöldség kereslete, húsvéti csúcsszezonnal. Napjainkra kiegyenlítettebb lett a vásárlói igény, és az áruházláncokban is szinte folyamatosan megtalálható a csomózott vagy a zacskózott hónapos retek.

Nem kell a túl nagy

A jászfényszarui kertészetben Enza Zaden-hibrideket termesztenek, ez a vállalat élen jár a retek nemesítésében. A Celesta F1 már több mint negyvenéves, és még mindig megbízható hibrid a piacon.

Természetesen már vannak nála újabb fajták, melyek többféle toleranciával (pl. peronoszpóra ellen) rendelkeznek, és a talajbetegségekkel szemben is ellenállóbbak, mint a konstans fajták.

Előnyös, hogy a hibrideknek kisebb a lombjuk
Előnyös, hogy a hibrideknek kisebb a lombjuk
A hibridek gumói között alig van hibás, repedt, pudvás. A Celesta F1 ha túlnő, akkor befeketedik a nyaka és ez nem előnyös, lévén a vásárló szemre választ. Ám az újabb Vienna fajta akkor sem pudvásodik, ha túlnövesztik, akár 50 milliméter átmérőig lehet várni a felszedésével, és mivel jól viseli a meleget, többnyire nyáron is termeszthető, árulta el Marosi Roland.

A hibridekre sokan mondják, hogy nem elég nagy gumójúak. A konstans fajták gumóit valóban jó nagyra lehet növeszteni – bár esélyes, hogy pudvássá válnak –, a fogyasztók azonban nem az óriás hónapos retkeket keresik. Az áruházláncokban is a kisebbekre van igény, oda a 25-35 milliméteres átmérő az ideális.

Jó a kihozatali arány

A hibridek jól viselik a monokultúrát, nem mutatják a talajuntság tüneteit, bár a gyomirtásra és a káposztalégyre figyelni kell, az utóbbi a retket is károsítja.

A hónapos retek nagyon gyors kultúra, az áprilisi vetés 20-25 nap elteltével már szedhető. A konzervatívabb termelők Miklós napján, december 6-án vetik, a kis növények szikleveles állapotban vészelik át a telet, hiszen ebben a fenofázisában a leginkább fagytűrő az állomány. Ezek a növények fóliasátorban, azon belül fátyolfólia-takarás alatt várják a tavaszt, emiatt majdnem bő két hónap alatt lesz értékesíthető a retek.

A hibrid retek vetőmagja két-háromszor drágább, mint a konstans fajtáké.

Létezik az úgynevezett „kilós” kiszerelés, általában egy zacskóban 250 gramm mag van (7-12 g az ezermagtömege), de azokat a termelők méret szerint kiválogatják, hogy a precíziós vetőgéppel elvethessék. Kalibrált vetőmagot is lehet vásárolni, ami természetesen többe kerül, viszont a termelőknél végzett kísérletek szerint jobb a kihozatala. Amíg ömlesztett mag vetésekor a Vienna fajtánál az elvetett magok 80%-ából lesz eladható termény, a többi nem csírázik ki, vagy a gumó reped, illetve más hiba miatt nem lesz eladható, addig a kalibrált magból 90% feletti a kihozatal. Egyik mutatószám sem rossz ahhoz képest, hogy konstans fajtáknál az átlagos kihozatal 50%, említette Marosi Roland.

Precíziós gépi vetésnél ritkább az állomány
Precíziós gépi vetésnél ritkább az állomány

Több hibalehetőség

Rövid tenyészideje ellenére a retek termesztésekor is számos technológiai hibát lehet véteni, melynek következtében nem lesz megfelelő minőségű az áru.

Ha a retek „répásodik”, azaz a gömbölyű gumó alsó vége répaszerűen megnyúlik, az öntözési hibából fakad, csakúgy, mint a repedés.

Német módszer

Németországban sokkal nagyobb a retekfogyasztás, mint nálunk, több ezer hektáron termesztik teljes gépesítettséggel, így akár száz hektár is lehet egy kertésznél. Ott a konstans Rudi fajta helyét vették át a hibridek. A németországi termesztők hangsúlyozzák a magnézium szerepét a jó minőség érdekében, már kaphatók a retek igényeire összeállított komplex műtrágyák. A kalcium-nitrátnak pedig már előre jelen kell lennie a talajban, mert a retek olyan gyors növény, hogy esélytelen eltalálni, mikor mire lenne épp szüksége a tenyészideje során. Németországban szántóföldi körülmények között vetés után hat napig nem öntözik a retket, ez állítólag befolyással van a gumók későbbi alakjára. Az alkalmazott tőtávolság pedig kicsi, mindössze 2,5 centiméter, így nagyon sok, de kisméretű retek fejlődik, mert ezt igényi a piac.

A szakállasodáskor a gumón vékony gyökerek jelennek meg, ez sem mutat jól a pulton, de ez inkább fajtajellemző, mint technológiai hiba. Mindezek a hibrideknél sokkal kisebb arányban mutatkoznak. Egyenetlen öntözéskor vagy tápoldatozáskor persze kialakulhatnak, mert a lökésszerűen juttatott tápanyagot nem kedveli ez a zöldség.

A tápoldatozás helyett a reteknek jó alaptrágyázásra van szüksége. Főleg a kora tavaszi vetéseket nem is igazán lehetne tápoldatozni, hiszen akkor a növényeken szinte vetéstől betakarításig rajta van a fátyolfólia. Ennek hátránya, hogy nem lehet korrigálni az alaptrágyázás hibáit, előnye viszont, hogy a fátyol alatt ideális hőmérséklet tartható, és a letakart állományhoz nem fér hozzá a káposztalégy, nincs szükség növényvédelemre. Későbbi vetésekkor már adódhatnak növényvédelmi gondok.

Alaptrágyaként négyzetméterenként 10 dekagramm komplex műtrágyát javasolnak, de azonnal felvehetőre van szükség, hiszen a hetekkel később feltáródó tápanyagok nem segítenek a rövid tenyészidejű növényen.

Ez a mennyiség hektárra vetítve sok, de kell a megfelelő fejlődéshez, ennyit ki is vesznek a növények a talajból, mert viszonylag nagy a tőszám. Ha már vetéskor a növények rendelkezésére áll a megfelelő alaptrágya, később nem kell tápoldatozni.

Nyáron nehezebb

A hibridek alacsony fényintenzitással is megelégszenek – fóliasátorban fátyolfólia-takarással is megtermeszthetők –, de a sok fényt és meleget is elviselik bizonyos határig. Ennek köszönhetően ugyanaz a hibrid vethető szinte egész évben, nem kell a fajtákat váltogatni. Bár általában a tavaszi szedések a legszebbek, a Vienna nyár elején és végén is termeszthető perzselődés nélkül. A reteknemesítésben is nagy a verseny, folyamatosan tesztelik az új fajtákat, főként a nyári időszak elviselése okoz problémát a legtöbb fajtajelöltnek. A melegedő időt a legtöbb fajta rosszul viseli.

A Vienna piacos, könnyen termeszthető hibrid
A Vienna piacos, könnyen termeszthető hibrid

Egész évben keresett

A piac sokat fejlődött, az áruházak is mindinkább ragaszkodnak a magyar retekhez. A kedvező változás már ötéves időtávban jól megfigyelhető.

A magyar reteknek az olasz a versenytársa, és amint nincs magyar beszállítás, azonnal megjelenik az olasz, igencsak szép termés.

A magyar termesztőket is próbálták átállítani a hibridekre, de ez a munka egyelőre lassan halad. Sokan azért idegenkednek a váltástól, mert a hibridek kisebb terméseit nem tudják eladni a frisspiacon, és ha az áruházláncoknak nincs igényük rá, a nyakukon maradhat az áru. A Celestát azért kezdi beelőzni a Vienna, mert jobban képes tolerálni a piac ingadozásait, ha épp nincs rá akkora kereslet, a kész retek még napokig „parkolhat” a területen, így valamelyest halasztható a betakarítása, mondta Marosi Roland.

Kevesebb beruházás

Kiss Péter asztalos szakmáját cserélte a kertészkedésre, amihez az első lendületet a 2006-ban megnyert fiatal gazda pályázat szolgáltatta. Feleségével, Kissné Pap Anitával – aki mezőgazdasági mérnökként végzett – már hosszú évek óta működtetik a kertészetet, ám az áruösszetétel folyamatosan átalakult.

Korábban paprikát termesztettek, majd mellette salátát, azután a paprika elmaradt és a saláta lett a fő kultúra, kiegészítve a retekkel, az utóbbi öt évben pedig a reteké lett a főszerep.

Az idei az első évük, hogy a fóliasátraikban szinte kizárólag retek terem (csak nyáron, a legmelegebb időszakban kapor). A saláta termesztését azért hagyták abba, mert az éghajlatváltozás miatt nyáron nem fejesedett jól, továbbá a munkaerő-igénye és termesztési költsége is magasabb, hiszen abból kész palántát rendeltek, a retket viszont magról vetik. Utána pedig szinte csak öntözni kell, nincs kapálás.

Már csomózva kerül a mosóba
Már csomózva kerül a mosóba

A fóliákban és a szabadföldön is igyekeztek minél könnyebben termeszthető növényekre váltani. Szabadföldön a retek mellett céklát, káposztát termesztenek. A fóliasátrakat korábban fűtő nagy kazánra a retekhez most nincs szükség, de nem is hiányzik a családnak az éjszakai kazánrakás, ami már a múlté, mondta Kissné Pap Anita.

Megtízszereződött a terület

A kezdeti egyhektáros termesztőfelület mára tíz hektárra nőtt, ebből két hektár a hajtatási terület hatvan fóliasátorral, de ezt már nem tervezik tovább bővíteni. Időközben indultak és nyertek gépbeszerezési pályázaton, de előnyben részesítik az önerős fejlesztést, mert azzal nem járnak együtt kötöttségek.

A retket zömmel áruházláncokban értékesítik, kérésre csomózva vagy 30 dekagrammos zacskókban.

Ősszel többnyire ez utóbbi kiszerelés a kedveltebb. A zacskós előkészítése haladósabb, mert csak a növény leveleit kell levágni ollóval, majd a gumókat a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-ben csomagolják, és onnan szállítják az áruházaknak. Jó ez a munkamegosztás, mert a termesztőnek termeszteni is elég. Az áruházak igényének megfelelő méretben szedik a gumókat. Van, amelyik a 2-3 centiset kéri 8-10 darabos kötegeléssel, mások a 4-5 centist. A retek pulton tarthatósága körülbelül három nap, a zacskósé akár több is lehet. Egyre többen kedvelik ezt a kiszerelést, hiszen szinte konyhakész.

A nagybanira is visznek hónapos retket, az ottani kereskedők a nagyobb gumót kérik. A terményeik 80-90%-át a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-n keresztül értékesítik. Szerencsére jó a kommunikáció a két fél között, az idén például a Zrt. javaslatára bővült céklával és fekete retekkel is a Kiss Péteréknél termesztett növények köre.

A retek a főszereplő, de szabadföldön más zöldségeket is termesztenek
A retek a főszereplő, de szabadföldön más zöldségeket is termesztenek

Termelés szinte nonstop

A retket január közepén kezdik vetni hetenkénti szakaszokban, majd ahogyan melegszik az idő, háromnaponként vetnek, és naponta szednek. Sosincs üres fólia, ahogy egy kiürül, újra bevetik.

A folyamatos értékesítés csak áruházláncokon keresztül működhet, mert piacokon ekkora mennyiséget nem lehetne eladni.

Idén június–júliusban volt két hónapnyi leállás, utána szeptembertől újra folytatódott a termesztés.

A zacskós retek legnagyobb vevői az áruházak
A zacskós retek legnagyobb vevői az áruházak
Kiss Péterék granulált csirketrágyát adnak alaptrágyaként, ezt követi a talaj-előkészítés, majd a vetés. A magok egymillió szemenként érkeznek a kertészetbe. Tavasszal, amikor nagyobb a kereslet, kézi vetőgéppel vetnek, ősszel pedig precíziós vetőgéppel. Ennek oka, hogy a kézi vetőgéppel jobb a helykihasználás, közelebb lehet a sorokat tenni a sátor széleihez és nincsenek kimaradó sorok az állományban. Tavasszal 3000-4000 csomót szednek egy sátorból (350 négyzetméterről) a kézi vetőgépnek és a sűrűbb vetésnek köszönhetően.

A sortávolság általában 9, a tőtáv pedig 7 centiméter. A magokat szinte csak a felszínre szórja a gép, és épphogy betakarja, egy centiméternél nem kerülhetnek mélyebbre.

A bevetett területet egyszer gyomirtják, majd következik a kelesztő öntözés, végül a betakarításig csak az öntözés megy.

Három állandó alkalmazott dolgozik a családtagok mellett, és munkacsúcsokkor ez a létszám kiegészül alkalmi munkásokkal is. Kézzel szednek, és ha csomós értékesítésre megy az adott tétel, akkor már a szedők megkötik a csomókat, úgy érkezik a retek mosóba. Azt a 10-20%-nyi árut, amit nem a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-n keresztül értékesítenek, helyben mossák és csomagolják.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...