A hónapos retek Magyarországon hagyományos kertészeti kultúra. A kissé fehér foltos Félegyházi és a vörös színű Röszkei konstans fajták termesztése régmúltra nyúlik vissza, és ma már terjednek a hibridek is, melyek sokkal egyöntetűbb állományt és gumót adnak, kisebb lomb fejlesztése mellett. E két tulajdonságnak igen a nagy jelentősége, hiszen az egységes méret könnyíti és gyorsítja meg a felszedést.
Ezzel a költségek is csökkenthetők, mert a retek termesztésekor a felszedés, valamint a válogatás, csomózás, mosás, tehát az áruvá készítés kerül a legtöbbe, magyarázta Marosi Roland, a vetőmag-forgalmazó Szent Mihály Kft. kereskedelmi képviselője. A kisebb lombnak pedig az az előnye, hogy sokkal tartósabb, kevésbé és hosszabb idő után kezd el lankadni a felszedést követően. A nagy levelű hagyományos fajtákat csomózottan már nem is fogadják az áruházláncok, mert a nagyobb párologtató felület és a zöld részek eltérő szöveti szerkezete miatt a lomb hamar megfonnyadhat, és akkortól már nem piacos a termék, említette a szakember.
A salátát váltotta
Régebben a retket a fő kultúra elé vagy utána illesztették be a termesztésbe. Magyarországon Kiss Péterék kertészete azon kevesek egyike, ahol gyakorlatilag a retek köré épül minden,
Marosi Roland 2016 óta van kapcsolatban a termelővel, akkoriban évenként egymillió fej saláta került a kertészetből a boltok polcaira, és mellette retket is termesztettek. Azóta a hónapos retek teljesen átvette az uralmat, salátájuk már nincs is. Hazánkban eddig kevesen merték vállalni, hogy hasonló megközelítéssel álljanak a retektermesztéshez, mert korábban ingadozóbb volt e zöldség kereslete, húsvéti csúcsszezonnal. Napjainkra kiegyenlítettebb lett a vásárlói igény, és az áruházláncokban is szinte folyamatosan megtalálható a csomózott vagy a zacskózott hónapos retek.
Nem kell a túl nagy
A jászfényszarui kertészetben Enza Zaden-hibrideket termesztenek, ez a vállalat élen jár a retek nemesítésében. A Celesta F1 már több mint negyvenéves, és még mindig megbízható hibrid a piacon.
A hibridek gumói között alig van hibás, repedt, pudvás. A Celesta F1 ha túlnő, akkor befeketedik a nyaka és ez nem előnyös, lévén a vásárló szemre választ. Ám az újabb Vienna fajta akkor sem pudvásodik, ha túlnövesztik, akár 50 milliméter átmérőig lehet várni a felszedésével, és mivel jól viseli a meleget, többnyire nyáron is termeszthető, árulta el Marosi Roland.
A hibridekre sokan mondják, hogy nem elég nagy gumójúak. A konstans fajták gumóit valóban jó nagyra lehet növeszteni – bár esélyes, hogy pudvássá válnak –, a fogyasztók azonban nem az óriás hónapos retkeket keresik. Az áruházláncokban is a kisebbekre van igény, oda a 25-35 milliméteres átmérő az ideális.
Jó a kihozatali arány
A hibridek jól viselik a monokultúrát, nem mutatják a talajuntság tüneteit, bár a gyomirtásra és a káposztalégyre figyelni kell, az utóbbi a retket is károsítja.
A hónapos retek nagyon gyors kultúra, az áprilisi vetés 20-25 nap elteltével már szedhető. A konzervatívabb termelők Miklós napján, december 6-án vetik, a kis növények szikleveles állapotban vészelik át a telet, hiszen ebben a fenofázisában a leginkább fagytűrő az állomány. Ezek a növények fóliasátorban, azon belül fátyolfólia-takarás alatt várják a tavaszt, emiatt majdnem bő két hónap alatt lesz értékesíthető a retek.
Létezik az úgynevezett „kilós” kiszerelés, általában egy zacskóban 250 gramm mag van (7-12 g az ezermagtömege), de azokat a termelők méret szerint kiválogatják, hogy a precíziós vetőgéppel elvethessék. Kalibrált vetőmagot is lehet vásárolni, ami természetesen többe kerül, viszont a termelőknél végzett kísérletek szerint jobb a kihozatala. Amíg ömlesztett mag vetésekor a Vienna fajtánál az elvetett magok 80%-ából lesz eladható termény, a többi nem csírázik ki, vagy a gumó reped, illetve más hiba miatt nem lesz eladható, addig a kalibrált magból 90% feletti a kihozatal. Egyik mutatószám sem rossz ahhoz képest, hogy konstans fajtáknál az átlagos kihozatal 50%, említette Marosi Roland.
Több hibalehetőség
Rövid tenyészideje ellenére a retek termesztésekor is számos technológiai hibát lehet véteni, melynek következtében nem lesz megfelelő minőségű az áru.
Német módszerNémetországban sokkal nagyobb a retekfogyasztás, mint nálunk, több ezer hektáron termesztik teljes gépesítettséggel, így akár száz hektár is lehet egy kertésznél. Ott a konstans Rudi fajta helyét vették át a hibridek. A németországi termesztők hangsúlyozzák a magnézium szerepét a jó minőség érdekében, már kaphatók a retek igényeire összeállított komplex műtrágyák. A kalcium-nitrátnak pedig már előre jelen kell lennie a talajban, mert a retek olyan gyors növény, hogy esélytelen eltalálni, mikor mire lenne épp szüksége a tenyészideje során. Németországban szántóföldi körülmények között vetés után hat napig nem öntözik a retket, ez állítólag befolyással van a gumók későbbi alakjára. Az alkalmazott tőtávolság pedig kicsi, mindössze 2,5 centiméter, így nagyon sok, de kisméretű retek fejlődik, mert ezt igényi a piac. |
A szakállasodáskor a gumón vékony gyökerek jelennek meg, ez sem mutat jól a pulton, de ez inkább fajtajellemző, mint technológiai hiba. Mindezek a hibrideknél sokkal kisebb arányban mutatkoznak. Egyenetlen öntözéskor vagy tápoldatozáskor persze kialakulhatnak, mert a lökésszerűen juttatott tápanyagot nem kedveli ez a zöldség.
A tápoldatozás helyett a reteknek jó alaptrágyázásra van szüksége. Főleg a kora tavaszi vetéseket nem is igazán lehetne tápoldatozni, hiszen akkor a növényeken szinte vetéstől betakarításig rajta van a fátyolfólia. Ennek hátránya, hogy nem lehet korrigálni az alaptrágyázás hibáit, előnye viszont, hogy a fátyol alatt ideális hőmérséklet tartható, és a letakart állományhoz nem fér hozzá a káposztalégy, nincs szükség növényvédelemre. Későbbi vetésekkor már adódhatnak növényvédelmi gondok.
Ez a mennyiség hektárra vetítve sok, de kell a megfelelő fejlődéshez, ennyit ki is vesznek a növények a talajból, mert viszonylag nagy a tőszám. Ha már vetéskor a növények rendelkezésére áll a megfelelő alaptrágya, később nem kell tápoldatozni.
Nyáron nehezebb
A hibridek alacsony fényintenzitással is megelégszenek – fóliasátorban fátyolfólia-takarással is megtermeszthetők –, de a sok fényt és meleget is elviselik bizonyos határig. Ennek köszönhetően ugyanaz a hibrid vethető szinte egész évben, nem kell a fajtákat váltogatni. Bár általában a tavaszi szedések a legszebbek, a Vienna nyár elején és végén is termeszthető perzselődés nélkül. A reteknemesítésben is nagy a verseny, folyamatosan tesztelik az új fajtákat, főként a nyári időszak elviselése okoz problémát a legtöbb fajtajelöltnek. A melegedő időt a legtöbb fajta rosszul viseli.
Egész évben keresett
A piac sokat fejlődött, az áruházak is mindinkább ragaszkodnak a magyar retekhez. A kedvező változás már ötéves időtávban jól megfigyelhető.
A magyar termesztőket is próbálták átállítani a hibridekre, de ez a munka egyelőre lassan halad. Sokan azért idegenkednek a váltástól, mert a hibridek kisebb terméseit nem tudják eladni a frisspiacon, és ha az áruházláncoknak nincs igényük rá, a nyakukon maradhat az áru. A Celestát azért kezdi beelőzni a Vienna, mert jobban képes tolerálni a piac ingadozásait, ha épp nincs rá akkora kereslet, a kész retek még napokig „parkolhat” a területen, így valamelyest halasztható a betakarítása, mondta Marosi Roland.
Kevesebb beruházás
Kiss Péter asztalos szakmáját cserélte a kertészkedésre, amihez az első lendületet a 2006-ban megnyert fiatal gazda pályázat szolgáltatta. Feleségével, Kissné Pap Anitával – aki mezőgazdasági mérnökként végzett – már hosszú évek óta működtetik a kertészetet, ám az áruösszetétel folyamatosan átalakult.
Az idei az első évük, hogy a fóliasátraikban szinte kizárólag retek terem (csak nyáron, a legmelegebb időszakban kapor). A saláta termesztését azért hagyták abba, mert az éghajlatváltozás miatt nyáron nem fejesedett jól, továbbá a munkaerő-igénye és termesztési költsége is magasabb, hiszen abból kész palántát rendeltek, a retket viszont magról vetik. Utána pedig szinte csak öntözni kell, nincs kapálás.
A fóliákban és a szabadföldön is igyekeztek minél könnyebben termeszthető növényekre váltani. Szabadföldön a retek mellett céklát, káposztát termesztenek. A fóliasátrakat korábban fűtő nagy kazánra a retekhez most nincs szükség, de nem is hiányzik a családnak az éjszakai kazánrakás, ami már a múlté, mondta Kissné Pap Anita.
Megtízszereződött a terület
A kezdeti egyhektáros termesztőfelület mára tíz hektárra nőtt, ebből két hektár a hajtatási terület hatvan fóliasátorral, de ezt már nem tervezik tovább bővíteni. Időközben indultak és nyertek gépbeszerezési pályázaton, de előnyben részesítik az önerős fejlesztést, mert azzal nem járnak együtt kötöttségek.
Ősszel többnyire ez utóbbi kiszerelés a kedveltebb. A zacskós előkészítése haladósabb, mert csak a növény leveleit kell levágni ollóval, majd a gumókat a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-ben csomagolják, és onnan szállítják az áruházaknak. Jó ez a munkamegosztás, mert a termesztőnek termeszteni is elég. Az áruházak igényének megfelelő méretben szedik a gumókat. Van, amelyik a 2-3 centiset kéri 8-10 darabos kötegeléssel, mások a 4-5 centist. A retek pulton tarthatósága körülbelül három nap, a zacskósé akár több is lehet. Egyre többen kedvelik ezt a kiszerelést, hiszen szinte konyhakész.
A nagybanira is visznek hónapos retket, az ottani kereskedők a nagyobb gumót kérik. A terményeik 80-90%-át a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-n keresztül értékesítik. Szerencsére jó a kommunikáció a két fél között, az idén például a Zrt. javaslatára bővült céklával és fekete retekkel is a Kiss Péteréknél termesztett növények köre.
Termelés szinte nonstop
A retket január közepén kezdik vetni hetenkénti szakaszokban, majd ahogyan melegszik az idő, háromnaponként vetnek, és naponta szednek. Sosincs üres fólia, ahogy egy kiürül, újra bevetik.
Idén június–júliusban volt két hónapnyi leállás, utána szeptembertől újra folytatódott a termesztés.
Kiss Péterék granulált csirketrágyát adnak alaptrágyaként, ezt követi a talaj-előkészítés, majd a vetés. A magok egymillió szemenként érkeznek a kertészetbe. Tavasszal, amikor nagyobb a kereslet, kézi vetőgéppel vetnek, ősszel pedig precíziós vetőgéppel. Ennek oka, hogy a kézi vetőgéppel jobb a helykihasználás, közelebb lehet a sorokat tenni a sátor széleihez és nincsenek kimaradó sorok az állományban. Tavasszal 3000-4000 csomót szednek egy sátorból (350 négyzetméterről) a kézi vetőgépnek és a sűrűbb vetésnek köszönhetően.
A sortávolság általában 9, a tőtáv pedig 7 centiméter. A magokat szinte csak a felszínre szórja a gép, és épphogy betakarja, egy centiméternél nem kerülhetnek mélyebbre.
Három állandó alkalmazott dolgozik a családtagok mellett, és munkacsúcsokkor ez a létszám kiegészül alkalmi munkásokkal is. Kézzel szednek, és ha csomós értékesítésre megy az adott tétel, akkor már a szedők megkötik a csomókat, úgy érkezik a retek mosóba. Azt a 10-20%-nyi árut, amit nem a Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-n keresztül értékesítenek, helyben mossák és csomagolják.
