Nagy István agrárminiszter elsőként a szentesi paprika Hungarikum Gyűjteménybe való bekerülését ismertette, mondván az étkezési paprika termelése évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban.
A szentesi paprikát 2014 óta értékesítik eredetvédett termékként, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki.
A magyar cifraszűr szintén hungarikum lett, mivel nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is.
A korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint „kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt „véletlenül” ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie – emlékeztetett Nagy István.
Harmadikként a Kárpát-medencei hagyományos fejfák kerültek a hungarikumok közé.
A XVIII. században „fejéhez való fa” és „főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe. A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének – teszi hozzá az agrárminiszter.
