0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

A technológiai fejlődés elérhetővé teszi a zöld célokat a mezőgazdaságban

Az európai zöld megállapodás komoly kihívás elé állítja a mezőgazdasági termelőket, a növényvédő szerek használatának korlátozása az egyik legnagyobb kihívás. Hogyan lehet alkalmazkodni ehhez és milyen megoldások várhatók a jövőben? Az Agrárszektor konferencián a gyártók, a termelők és a hatóság képviselői is bíztak abban, hogy megvalósíthatók a zöld célok a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően.

Az európai zöld megállapodás komoly kihívás elé állítja a mezőgazdasági termelőket, a növényvédő szerek használatának korlátozása az egyik legnagyobb kihívás. Erről beszélgetett az Agrárszektor konferencián Bakos István, az Agroprodukt Zrt. vezérigazgatója, Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója (aki online jelentkezett be a kerekasztal-beszélgetésre), Jordán László, a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója, Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédő szer engedélyeztetési vezetője és Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője.

Az utóbbi beosztásból már érzékelhető is, hogy

a nagy növényvédőszer-gyártók már évek óta foglalkoznak a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdéseivel, ezt mindannyian hangsúlyozták is hozzászólásukban.

A Syngenta 2016 óta ad fenntarthatóságot segítő ajánlásokat a biodiverzitás növelésének módjaitól a talaj egészségének helyreállításáig, a szárazságtűrést segítő technikákig. Az amerikai székhelyű Corteva tavaly júniusban hirdette ki 10 évre szóló fenntarthatósági alapelveit. Az ezirányú fejlesztésekhez szélesítik a portfóliójukat, kisebb cégeket vásárolnak föl. A Bayer 5 milliárd eurót fordít kutatás-fejlesztésre, aminek a felét mezőgazdasági célokra költi: növényvédelem, vetőmag, művelésmódok, digitális platformok fejlesztése a fő irányok a cégnél. Szalkai Gábor szerint

szemléletváltásra, innovatív technológiák alkalmazására van szükség a fenntartható gazdálkodáshoz, és ezekben Európa lemaradt a világ többi, fejlett mezőgazdasággal rendelkező országától.

A zöld megállapodásról Jordán László kifejtette, hogy az ENSZ szerint együtt kell megteremteni a hatékony, környezetkímélő és gazdaságos termelést. Mindenképpen fontos, hogy az európai szabályozás képes legyen megtartani ezt a kényes egyensúlyt. Sajnos a hatóanyag-kivonások miatt gyorsabban kialakul a károsítókban az ellenálló képesség, ami nagyobb adagú növényvédőszer-felhasználáshoz vagy nem engedélyezett módszerek alkalmazásához vezethet. Régi módszereket kell újra elővenni a növénytermesztés során, ellenállóbb fajtákat termeszteni, harmonikus tápanyagellátásra, kíméletes talajművelésre törekedni, ezek együtt pedig kiadják az integrált növényvédelmet. A hatóság feladata, hogy útmutatót adjon ehhez.

Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az uniós előírás a növényvédő szerek kockázatának felére csökkentését írja elő, és ebből hazánkban 25%-ot már ledolgoztunk, hiszen a legkockázatosabbnak tekintett hatóanyagokat már kivonták.

A növényvédelem alatt okszerű tevékenységet értünk a növények egészsége érdekében, amibe bevonjuk a biostimulátorokat, biológiai védekezési módszereket is, hangsúlyozta József Csilla. A fenntarthatóság ismérvéhez pedig a társadalmi elfogadottság is hozzá tartozik. Borsos László is egyetértett azzal, hogy a növényvédelem hozzáadott érték, ezt kellene megismertetni a fogyasztókkal.

Nagy probléma a növényvédőszer-hamisítás, amit a cégek különleges csomagolással, hologramokkal, matricákkal próbálnak kivédeni.

A Magyar Növényvédelmi Szövetség felel az információáramlásért, tagjai segítik egymást abban, hogy éppen hol, milyen kultúrában kell jobban odafigyelni a hamis szerekre. Sajnos a paralel import is lehetőséget ad arra, hogy külföldről érkezzen valamilyen hamis készítmény. Minden gyártó arra biztatja a gazdálkodókat, hogy megbízható forrásból, gyártói felelősségvállalással vásároljanak növényvédő szert. A fű alatt beszerzett anyagok kockázata óriási, onnan kezdve, hogy nem hat egészen odáig, hogy károsítja az adott növényt vagy a fogyasztók egészségét. Bakos István arra is felhívta a figyelmet, hogy növekedhet a rezisztenciaveszély és a kezelt terményben szermaradék-problémák is lehetnek. Szerinte

a fenntartható mezőgazdaságra megvannak a gyakorlati lehetőségek, például a tudatos fajtaválasztás, a digitális technológiák és az előrejelzés alkalmazása a mechanikai módszerek újbóli elterjedése segítenek a cél elérésében.

Forrás: magyarmezogazdasg.hu